A Bánya, 1916 (11. évfolyam, 1-40. szám)
1916-02-27 / 9. szám
2 A HÁNYA 1916 február 27. (9. szám) A mi kis országunk a világgazdaságban még akkor is kicsi szerepet játszanék, ha réztermelése különösebb jelentőségű volna, aminthogy nem az. A háborús évek statisztikai adatai nem állnak rendelkezésünkre. Az utolsó hivatalos kimutatás, amelyet a kormány közreadott, az 1912. évről szól. Szinte piruló számok ezek. 1912-ben az Egyesült Államok 563 ezer tonnát termeltek. Mi 241 tonnát. Csak kuriózumból főzzük ide, hogy 1910-ben 213, 1911-ben 208 tonna rezet termeltünk s az átlagos áranként 140 korona volt a termelés helyén. Rézércet és fakóércet 2060 tonnát termeltünk. Egész réztermelésünk összértéke 1912 ben 379 ezer koronára rúgott. Ebből aztán mindenki megítélheti, hogy Magyarország sem nem szoroz, sem nem oszt a világ rézellátása tekintetében, amikor a mi termelésünk pár száz tonna, a világ rézszükséglete pedig felül van az egymillió tonnán. HAZAI HÍREK: K A MÁG. új érdekeltsége. A Magyar Általános Gépgyár — mint értesülünk — teljes üzemmel dolgozik s különösen hadimunkák által van igénybevéve. A hadügyminisztérium repülőgép-motorok előállításával bízta meg a gyárat, amely ezt a cikket a háború alatt specializálva nagy tökéletességre emelte. A földgázvezeték elágazása. A Mező-Sámsond körüli falvak, melyeknek határán földgázmezők vannak, még 1912-ben kéréssel fordultak a pénzügyminiszterhez, fűtési, világítási, ipari célokra előállítási önköltségen megfelelő gáz engedélyezését kérve. A kérés teljesítését a pénzügyminiszter elvben kilátásba helyezte. A pénzügyminiszter egyidejűleg a falvak figyelmét felhívta arra, hogy midőn a Marosvásárhely részére engedélyezendő gázvezeték a megvalósulás stádiumába jut, Marosvásárhely várossal keressék az érintkezést, mert az odavezetendő gázvezetékből kiágazólag nem lesz lehetetlen a községek ellátása. Marosvásárhely közönségét — mint erről ottani tudósítónk itt is — a marostordai alispán megkereste, hogy az állammal kötendő gázszerződés megkötésénél óhajtja a községek jogát, igényeit érvényesíteni. Valószíű tehát, hogy az ottani falvak egyszerre, az amerikai farmok nívójára fognak jutni a földgáz hasznosítása révén. Itt említjük meg, hogy a belügyminiszter a kolozsvári felebbezett közgyűlési határozatot jóváhagyta. Tordáról viszont azt jelenti lapunk ottani tudósítója, hogy a már Torda városáig elvezetett földgáznak a fogyasztókhoz való eljuttatása tárgyában értekezletet tartott a város polgáraiból alkotott szövetkezet és azt határozták, hogy amíg a Tordai Földgáz r.-L ki nem nyilatkoztatja, hogy a fogyasztókat sem a bevezetés költsége, sem az óradíj nem fogja terhelni, a földgáz fölhasználásáról nem lehet szó. A tordaiaknak tehát vannak kívánságaik. A gróf Csáky László prakfalvi vas- és acélgyár r.-.t. Hengelmüller László bárót és ticlnvarz Izidort igazgatósági tagokká választotta és Flesch Lajos társulati tisztviselőnek cégjegyzési jogosultságot adott. Az 1915. évi október hó 30. napján tartott rendes közgyűlés által elhatározott alapszabálymódosítások folytán alaptőkéjét 3750 darab, egyenként 100 korona névértékű, bemutatóra szóló új részvénynek kibocsátása által 375.000 koronával felemelte. A társaságnak ez idő szerinti alaptőkéje 10.000 darab, egyenként 100 korona névértékű, bemutatóra szóló részvényre osztott 1.000.000 korona. Emelkednek a cinkárak. Berlini levelezőnk jelenti, hogy a cinkkohók szindikátusa Lob ügyvezető elnöklete alatt tartott ülésén a piacnak alapos ismertetése után a cinkáraknak 3 márkás emelését határozta el. E szerint a finomított cink ára 66 márka lesz, a nem finomítotté 65. A háborús helyzet különösen kedvez a cink értékesítésének, azonban békés ipari célokra is erős kereslet tárgya. A cink áremelkedésére világot vet az, hogy 1914-ben 47, egy évvel azelőtt 46—50 Mk.-ba került a cinka. Tavaly már elért 68 Mk.-t is, de a kormányok intézkedésére öt márkával leszállították. A világpiacon még tekintélyesebb áremelkedést jegyezhetünk fel. Amerikai fontonként a háború előtt 5 centbe került a cink s ez a napokban 19—50 centre emelkedett. Londonban 1914 júliusában 2 4 font sterlingbe került a cink s 93 sterlingbe kerül ma. A Magyar Bank mérlege. A Magyar Bank és Kereskedelmi rt. most hozta nyilvánosságra 1915. évi mérlegét. Az 1915. üzletév összes bruttó nyeresége az előző évi áldozattal együtt 13,090.991 78 K (+ 2,392.81003 K), míg a tiszta nyereség-egyenleg 6,854 003 77 K (+ 1,436.185 62 K) volt. Az igazgatóság a március 21-re összehívandó közgyűlés elé azt a javaslatot fogja terjeszteni, hogy a tavalyi 6*-- kal szemben az idén 71/2°/6-os, azaz részvényenként 30 korona osztalékot fizessenek ki. A mérlegszámla adatai a következők : Vagyon. Pénztári készletek 8,662.574-65 K. Váltók és devizák 53,550.325'32 K. Értékpapírok 25,812.452 47 K. Alkalmazottaink nyugdíjintézetének értékpapírjai 450.000" K. Affiliált vállalatok részvényei 12,061.130 K. Kamatozó járadékjegyeink biztosítéki alapja 3,008.600" K. Ingatlanok 5,891.847 68 K. Üzemi ingatlanok és berendezések 2,795.081 12 K. Előleg értékpapírokra, árukra és report 100,602.493 21 K. Árukészlet 2,076.309'22 K. Befizetések szindikátusokba 14,605.298'26 K. Községi és közkölcsönök 9,677.266'49 IC. Parcellázási üzletek 1,435.720 — K. Vasúti üzletek 6,726 39131 K. Adósok 110,337.920-63 K. Összesen 357,753.418'84 K. — Teher. Részvénytőke 66.000.000— K. Tartalékalap 19,564.790-50 K. Értékcsökkenési tartalék 1,409.313'51 K. Alkalmazottaink nyugdíjintézete 5,152.289'93 K. Forgalomban levő 5o/o-os járadékjegy cink 3,722.000'— K. Kisorsolt 6o o-os járadékjegyek 150.000 K. Fel nem vett osztalék 23,828 K. Forgalomban levő elfogadványok 95.000’— K. Betétek: Takarékbetétkönyvekre és folyószámlában 97,056.908 21 K. M. kir. pénzügyminisztérium haditelcsönszámla 42,562.825-60 K. Hitelezők 111,639.854-15 K. Átmeneti tételek 3,522.604-67 K. Nyereségegyenleg 6,854.00377 K. Összesen 357,753.418-34 K. Eredményszámlája. Kiadás. Költségek (felügyelő- és végrehajtóbizottsági dijak, igazgatók, tisztviselők, egyéb alkalmazottak és szolgák fizetése és lakáspénzilletménye 2,201.503 10 K. iroda- és raktárbérek, posta- és sürgönydijak, hirdetmények, utazási, üzleti és mindennemű egyéb költségek 1,623.222 59 K) együtt 3,824.752 69 K. Hadijótékonycélú kiadások 504.309 03 K. Hozzájárulás alkalmazottaink nyugdíjintézetéhez 1,000.000"0 K. Leírások értékcsökkenési tartalékszámlára 187.27047 K. Adók és illetékek 720.655'82 K. Nyereségegyenleg 6,854.003-77 K. Összesen 13,090.991-78 K. ■Jövedelem. Nyereségátkozat 1,263.446'65 K. Tiszta kamatjövedelem 6 665.080 98 K. Nyereség és jutalékok (a banküzletben 1,262.848 04 K, az áruüzletekben 3,660.26716 K) együtt 4,923.115'20 K. Házbérjövedelmek 239.348 95 K. Összesen 13,090-991 78 K. A bányafa. Az egész bányászatban talán a legfontosabb, cikkek egyike, amelyből legtöbbet az Egyesült Államok, aztán Anglia, utána Németország igényelnek. Anglia például nagyon sok bányafát bevitel útján fedez s mivel most a németek három ilyen rakománnyal telt nagy szállítóhajójukat a tenger fenekére küldték, nagy zavar támadt az angol szénbányászatban és a termelés mindjárt erősen sülyedt. A bányafa rendkívül fontos cikk ugyan, a bányatársaságok mégse szokták kimutatni ezen szükségletüket. Nem kis csodálkozást keltene, ha egyszer nyilvánosságra kerülne, mennyi bányafa is fogy el a világon. A külföldi bányatársaságok ezt a kérdést nem burkolják akkora homályba, mint a mieink. A Harpener Bergbau A.G. pl. egy évben nem kevesebb, mint 570 millió márka értékű bányafát vásárolt 7 millió tonnás termelésénél. Más szóval, egy tonna szén termelésére 0,747 márka értékű bányafa kellett. Ha az angol széntermelést 300 millió tonnára vesszük fel, akkor lehet csak elképedni azon, mek-