Bőripar, 1901 (8. évfolyam, 1-36. szám)

1901-06-05 / 16. szám

Nr. 16. szám. A hadsereg szállítások. Az épp most ülésező delegáczióban dr. Pommer képviselő interpellácziót intézett a közös hadügyminisz­terhez, hogy miért nem adnak a kisiparosoknak na­gyobb mennyiséget a szállításokból mint 25 százalékot, és miért tanúsítanak az átvételnél oly drákói szigort. Krieghammer báró had ügy miniszter válaszában kijelentette, hogy a felszerelésiczikkeknél még soká nem lehet az eddigi 25 százalékot meghaladó mennyiséget a kisiparosoknak juttatni. Ennek az az oka, hogy a hadviselési előrelátás szempontjából a konzorcziumok kötelesek nagymennyiségű árakészleteket és óvadékokat tartalékban tartani, úgy hogy a hadsereg ilyformán biztosítva van háború esetén nagyobb készletekről. Ezen terhet a kisipar nem vehetné magára. Különösen a bőrbeszerzés igényel nagyobb konzor­­cziumokat és készleteket. A bőrgyártáshoz tudvalevőleg hosszú idő kell, úgy hogy annak előállítását nem sza­bad a mozgósításig halasztani. A kisiparosok panaszai a visszaadott áruk miatt a legtöbb esetben nem jogo­sultak. Mindenki természetesen azt hiszi, hogy az ő szállítmánya kifogástalan. Hogy a többiek átvételénél szigorúan járnak el, az nem pedantéria, hanem kizáró­lagosan csak a katonaság érdekében történik. Megálla­pítottak mintákat, melyeket okvetlen be kell tartani, mivel különben annyi volna a lábbeteg, hogy abból komoly baj származhatna. A hadseregvezetőség különben gondoskodik arról, hogy az átvétellel meg­ bőripar madárhoz hasonló védjegyet nem használhat, mig a ,Turul“ szó és madár, mtnt a temesváii gyár kizáró­lagos védjegye, haladék nélkül belajslromozandó. Az elárusító üzletekben lévő, madárjellel ellátott összes czipökre utólag, de a talpakba mélyítve a madár­jel fölé alkalmazandó a .Mödling.“ szó, hogy a közön­ség első tekintetre is lássa, miszerint nem hazai czipöt vásárol. Ezek az intézkedések kizárják azt, hogy a közön­ség ne legyen tájékozva, miszerint egyelőre még nem hazai gyártmány árusittatik ezekben az üzletekben, Ezek mellett azonban a miniszter biztosította meg azt is, hogy a jelenlegi 32 elárusító helyen kívül, melyek közül kettő még meg sem nyílt, a vállalat további el­árusító helyeket nem fog az országban létesíteni és amaz időponttól kezdve, midőn kizárólag hazai gyárt­mányt hoz forgalomba, tehát attól kezdve, hogy állam­­segéíyt és adókedvezményeket fog élvezni, összes gyár­tásának legalább felét külföldön fogja értékesíteni. Ezek a lényegesebb intézkedések, melyeket ez esetből folyólag Hegedűs Sándor miniszter tett, melyek­kel szemben — bár igen súlyos hibák követtettek el, de rosszhiszeműség beigazolható nem volt — külön megtorló intézkedések azért nem alkalmaztatlak, mert a gyár eddig semmiféle államsegélyt vagy kedvezményt még nem élvezett. 9 der Temesvárer Fabrik ohné Verzug zu protokolli­­ren ist. Auf sämmtlichen auf den Verschleissstellen be­findlichen, mit dem Vogelzeichen versehenen Schuhen ist nachträglich, jedoch in die Sohle vertieft, oberhalb des Vogelzeichens das Wort „Mödling“ anzubringen, damit das Publikum auf den ersten Blick sehe, dass es nicht heimische Schuhe kaufe. Diese Verfügungen schliessen es aus, dass das Publikum nicht darüber orientirt wäre, dass in diesen Geschäften vorderhand kein vaterländisches Fabrikat verkauf! wird. Ausserdem hat der Minister auch dafür gesorgt, dass das Unternehmen — ausgenommen die gegenwärtig bestehenden 32 Verkaufsplätze, von denen zwei noch gar nicht eröffnet worden sind — im Lande keine weiteren etabliren und dass es von jenem Zeit­punkte angefarigen, wo es ausschliesslich vaterländisches Fabrikat in Verkehr bringt, also von der Zeit, wo es Staatssubvention und Steuerfreiheit geniesst, wenigstens die Hälfte aller seiner Fabrikate im Auslande ver­werten wird. Wohl sind schwere Fehler begangen worden, doch konnte nicht nachgewiesen werden, dass die Gesellschaft mala fide vorgegangen ist; es wird daher nach diesen Verfügungen des Ministers keine weitere Ahndung in Anwendung gebracht, denn einer­seits wurde eine in jeder Beziehung mustergiltige Fabrik errichtet, andererseits hat dieselbe bisher noch keinerlei Staatssubvention oder Begünstigung genossen Die Armee-Lieferungen. Im Budget Ausschuss der eben tagenden Delega­tion interpellate der Delegirte Dr. Pommer den gemein­samen Kriegsminister, weshalb den Kleingewerbetrei­benden nicht ein grösseres Quantum als 25 Percent zugewiesen wurde und warum bei Uebernahme der Schuhe in drakonischer Weise vorgegangen wird. Kriegsminister Edler v. Krieghammer erwiderte hierauf bezüglich der Lieferung der Montur- und Aus­rüstungsgegenstände, dass man über die dem Klein­gewerbe überlassene Quote von 25 Percent noch lange wird nicht hinausgehen können. Dies hat seinen Grund darin, dass die Consortien aus Ursachen der Kriegs­vorsorge nothwendig sind und beträchtliche Cautionen in natura im Vorrathe halten müssen, deren Controle der Heeresverwaltung vertragsmässig gesichert ist, wo­durch die Kriegsverwaltung schon zu einem gewissen Kriegs vorrathe gelangt. Diese Leistungen kann das Kleingewerbe nicht auf sich nehmen. Insbesondere die Lederbeschaffung erfordert grosse Consortien mit grossen Vorräthen und grosser Leistungs­fähigkeit. Das Leder bedarf zur Herstellung einer so lange dauernden Procedur, dass dessen Erzeugung nicht bis zur Mobilisirung verschoben werden darf. Die Be­schwerden der Kleingewerbetreibenden über zurückge­­stossene Waaren sind in den meisten Fällen nicht ge­rechtfertigt. Jeder ist eben geneigt zu glauben, dass seine Waare tadellos ist. Dass bei der Uebernahme der Fussbekleidungen rigoros vorgegangen wird, ist ge­wiss keine Pedanterie, sondern muss im Interesse des Mannes, der mit dem Schuh ausmarschiren soll, erfol­gen. Wir haben Muster festgesetzt, die eingehalten wer­den müssen, weil sonst so viel Fussmarode wären, dass daraus eine ernste Calamilät entstehen könnte. Die Heeresverwaltung sorgt auch dafür, dass die mit

Next