Bőripari Munkás, 1925 (35. évfolyam, 2-20. szám)

1925-01-31 / 2. szám

•1 : Lii i­ BÖ3 IP­ARI MC NKAS 4'- életszínvonal alakulása az autónye?bőrdisz­­műves-, bőröndös-, szíjgyártószűcs- és sapkás ipar­ban. — ^ munkabérek és szükségleti cikkek emelkedése 1924-ben. ■ A forgalom­banl lévő három­ indexszám­­közép­aré­n­yomának tanúsága szerint az elmúlt év fo­lyamán az összszü­kségletek drágulása _2641/» volt. Alapos aggodalmainkat e drágulási ered­őmény pontosságát illetőleg leküzdve, mindjárt hozzátehetjük, hogy ezzel szemben a szakmaink béremelkedése e drágulási arányt jóval fölül­múlta. Átlagban is 427,92%-ot tesz ki az elmúlt évben elért béremelkedés. Magától értetődő, hogy ennek következtében a béralakulás egy­éb fázisai is kedvező képet mutatnak. Semmi okunk és semmi érdekünk a­ valóságos ténye­ket elhallgatni. Mindenkor súlytre helyeztünk rá,­­hogy a legkisebb j­avulásnak és látszatered­­ménynek­­is nyoma legyen kim­utatásainkban. Magunk örülnénk a legjobban, ha javulásról végül is m­ár állandóan számot adhatnánk. De vájjon így van-e, vájjon a számsorok eredmé­nyei valóban olyan mértékű javulást jelente­nek-e, mint amilyeneket azok kétségtelenül mű­fajinak? Taglaljuk csak azokat sorra és állapít­sunk meg mindent úgy, ahogy van, domborít­suk­ ki bátran a vélt vagy valódi eredményeket, de nyomatékosan utaljunk a sok kedvezőtlenre is, amely, sajnos, még mindig döntően esik a serpenyőbe. Tizenhárom üzemben foglalkoztatott 85 dsutó­­nyergesmunkásról szólt a félévvel ezelőtt­­föl­vett­ statisztikánk. Ma 11 üzemben dolgozó 46 munkásról adhatunk csak számot. A félév előtti m­unkáslétszá­mmak tehát 45,88%-a hiányzik. Ezek munka nélkül vannak, nem dolgoznak. Lássuk azonban csak a dolgozókat, akiknek a számok tanúsága szerint a bérük — ellenére, hogy bár­ja­vításban nem részesültek — mégis feljavult. A félévvel ezelőtt már és azóta elbocsátott munkásoknak igen jelentékeny része gyöngébb és így alacsonyabb bérek mellett dolgozó mun­kás volt, a most még dolgozó munkások túl­nyomó része viszont az elsőrangú szakmunká­sok sorából rekrutálódik bérük ezért termé­szetszerűen a legjobb, illetve a legmagasabb. Itt persze ezeknek a munkásoknak a bérét mu­­tattuk és mutathattuk, csak ki.. Innen azz ered­mény, amely szerint az év elején megkeresett M.20 békekor­más óraibérátlag az esztendő végé­vel 34.81­­koronára­­emelkedett.. .Persze még­ így írta­k érte el a már .1923 januárjában megkere­sett 35.52 koronát és még kevésbé a­ tényleges­­ békek­ereset összegét. Hogy az egy vagy félév előtti létszám mellett milyen képet nyertünk volna ma, azt nem tudjuk, csak sejtjük az egy év előtti 31.29 és a félév előtti 29.52 koronás bé­rekből, amelyek a fokozatos és már többszörö­sen megállapított visszaesésnek és éle­tút­yo­s­­ü­lyedésnek félreismerhetetlen jelei. A bőrdíszműveseknél mutatkozó eredmény még job­b és kedvezőbb a nyergesekénél, termé­szetesen viszonylagos értelemben, mert hiszen az említettek dacára az autónyergesek bére így is magasabb a rokonszakmákénál, lévén volt az alapbér, már annak idején, kielégítőbb. A bő­röndözöknél elért béremelkedés mértéke valami­vel kevesebb a b­őr­d­i­szm­ü­­vesekénél, persze több a, nyergesekénél. Békekoronákban, kifejezve, a­­ bőrdiszmüves munkások hetibére majdnem 6, a böröndösmunkásoké több mint 5 koronával ja­vult meg az esztendő folyamán. És ha ez a bér még mindig csak 80,1, illetve 72,48%-a a béke­­bérnek, mégis tény, hogy az elmúlt évben nyert bérrevíziók következtében (a bőrdíszműveseknél az új szerződés kötésekor, a bőröndösöknél egyé­nenkénti bérnivellálás és újabb nagy üzem ala­kulásakor) a standard megjavult És ha­ a lét­minimumtól­ való 39, illetve 33,8%-os eltávolo­dást nem látnék, hajlandók volnánk elhinni, hogy e munkásoknak gazdasági helyzete tű­r­­hetőbbé vált.­­ Már most a szíjgyártók, akik a számok sze­rint valóságos rekordot értek el. Már a félévvel ezelőtt közreadott statisztikánk alkalmával utaltunk rá, hogy a szíjgyártók béralakulásá­nál­­akaratlan eltolódás állott be, amennyiben az év elején hozott kimutatásunkban jórészt lószerszámon dolgozó szíjgyártómunkások sze­repeltek csupán, míg a félév előttiben már benne­ vannak a­ fixírozott bérek mellett dol­gozó és indexszerinti ja­vításban részesült gép­­szíjgyártó munkások is. Ezek tehát most is be­kerültek a szíjgyártók kimutatásába, de, be­kerültek rajtuk kívül a vas- és malomiparban dolgozó üzemszíjgyártók, a lapdaiparban és­­a­ rokonszakmáknál foglalkoztatott szíjgyártó­­munkások is. Erre az általunk önkényesen esz­közölt eltolódásra úgyszólván rákényszerül­tünk, mert hovatovább mind kevesebb azoknak a szí­jgyártó m­uu­kás­oknak a száma, akik leg­alább itt, a fővárosban, az anyaiparban (lószer­számon) dolgoznak. Az összesen 33 üzem közül 8 üzem­ volt csupán 17 munkással, ahol lószer­számokon dolgoztak. Viszont az összmunká­sok­nak 40%-át tették ki pusztán a gépszíjgyártó­­munkások, akik az i­.s.szüzeinek 30%-ában van­nak foglalkoztatva. Ebben a meg­világításban kell tehát mérlegelni azt az eredményt, ami így a szíjgyártóknál kétségtelenül föl­jegyezhető. És így válik csak érthetővé az, hogy az év január­jában kimutatott 14.88 koronás­ átlagbér az év júniusában 20.60-ra, az év végével pedig 26.08 békekoronára szökik föl. És innen van persze az is, h­og­y a drágulásnak több mint d­uplájá­v­al emelkedett a bér, amely azonban így­ is csak 66,7%-a, a békebelinek és a hiány a létminimum­hoz is még mindig 41,3% a bér vásárlóerejének nagyobb dicsőségére. Végül a szűcs- és sapkásmunkások béreiről. Az emelkedés, amely itt a szíjgyártómunkáso­­kéhoz hasonló mértékű, tényleges b­ért­a vitásnak az eredménye. Tudni kell azonban, hogy az év elején, az akkor érvényben volt és állni kény­szerült szerződés következtében a szűcs férfi­­munkások bére például 16,35 korona, volt, tehát alig valamivel több, mint a­ szíjgyártóké. Em­lékeztetünk rá, hogy az érdekelt munkások úgy­szólván, éhínségre voltak kárhoztatva, úgy hogy az év derekán megkötött ú­j szerződés alkalmá­val a munkáltatók maguk sem zárkózhattak el egy jelentékenyebb bér­korrigálás elől. így sike­rült a leírnivót az esztendő folyamán­­ annyira megjavítanni, hogy a szücsipari munkások im­már a többi rokonszakmák nyomdokaiba lép­tek. És ha ezzel nem is mondtunk sokat, mégis a közelmúlttal szemben ez nem lekicsinylendő eredmény. Hogy a­ békebérhez azonban még mindig 27.4%, illetve 25.1% hiányzik, az épp oly igaz, mint az, hogy a létminimumhoz viszont 36.1, illetve 51.7% a hiány. A sapkásmunkások haladása is elvitathatatlan. Az elmúlt eszten­dőben nekik is sikerült a megelőző év nagy csorbáit kiköszörülni. Az esztendő folyamán egy ízben nyert 30%-os standardemelés nagyot lendített az 1923-as esztendő rossz bérein. Béke­bérüknek­­immár 94,4%-át keresik meg a férfi­munkások é­s 121,17% -át a nőmunkások. Hogy a létminimumnak hiánya mind a mellett jelen­tékeny, azt itt sem kell különösebben hangsú­lyoznunk. _A­z egyes szakmák részleges és csoportosított káralakulásáról­­ mármost a­ következő szám­sorok nyújtanak tájékoztatást: . .. Autónyergesek. Az összesen 1­11 üzemben dolgozó 46 szakmunkás ----------------------------15 077 K 733.690 E Ebből 18 munkás, akiknek órabére 7500—15.099 korona között válta­k­ozott ------------------------------------11.561 K 554.928 K 28 munkás, akiknek órabére­­15.009 és 21.500 korona között váltakozott 17.336 K 832,12­8 K Az átlagos béralakulást papír- és békekoro­nákban, az egész évi százalékos béremelkedést és drágulást, a létminimumnak hiányát az év elején és az év végén, a békekeresetnek száza­lékos arányát, a munkabérnek és drágulásnak emelkedését a békeesztendőtől máig a követ­kező tabella mutatja meg: Az összesen 20 üzemben foglalkoz­tatott 62 férfi szakmunkás —-----­Az összesen 11 nőmunkás, akiknek órabére 3599 és 5800 korona között váltakozott------—----------------------­A férfi munkások közül 23, akiknek órabére 609­ és 10.000 korona kö­zött váltakozott --------------------23 munkás, akiknek órabére 10.900 és­ 15.009 korona között vált­ako­tt munkás, akiknek órabére 15.000 és 18.750 korona között váltató-Bőröndösök. Az összesen 17 üzemben foglalkoz­tatott, 103 szakmunkás-----------------­Ebből 35 munkás, akiknek órabére 4799 K-tól 10.900 K-ig terjedt------44 munkás, akiknek órabére 10.000 K-tól 15.000 K-ig terjedt--------------34 munkás, akiknek órabére 1­5.900 K-tól 19.009 K-ig terjedt-------------­Az összesen 32 segédmunkás, akik­nek órabére 4300 é­s 15.900 korona között váltakozott­­,-----------------­Szíjgyártók: 3 .903 K 187.344 K 7­0 K 380.408 K 12.171 K 584.208 K 16 06­4 K 771.972 R Átlagos órabére Átlagos hetibétf 12.246 K 587.868 K 7.758 K 572 384 K 13.026 K 625.248 E 17.380 K 833.288 E 8.069 E 387.312 E Átlagos órabére Átlagos hetibére 19.865 K 521.520 E Átlagos Átlagos órabére hetibére Bőrdíszművesek. Az összesen 33 üzemben foglalkoz­tatott 87 munkás---------------------­Ebből 20 munkás, akiknek órabére 5699 és 10.990 korona között válta­kozott — 67 munkás, akiknek órabére 10.900 és 15.000 korona között váltakozott — Az összesen 36 gépszíjgyártó munkás Az összesen 45 üzemben dolgozó 160 szűcs fér­mi­nfcás — -----­A 234 nőmunkás —­----------­ — — Az összesen 16 üzemben dolgozó 26 sapkás férfimunkás----------­-------­ A 46 nérauhkás —----------------— Átlagos, órabére Átlagos hetibére 11.287 K 541.776 X 8.147 K 391.956 E 11.677 E 11.538 K 360.496 R 553.824 S isok. Átlagos órabére Átlagos hetibére 11S11 K .8.927 K 566,99 E • 428.496 S 13.393 K 8.921 K 638.585 E 428 369 E 1 Összesíti* fellímtatás mfd­iaalbéreSc és­­ti°á.g«ilás alakulásáról. sprint ^ lX t ‘^amadatok tanúsága s/m mt tehát, ismételjük, a szakmák külön-JS’f jrtlagban is nagyobb béremelkedést et­­t c‘ P esztendo folyamán, mint volt a drá­guló* mértéke. Anélkül azonban, hogy szán­dé­­kunkban állana e ténynek értékét lerontani meg kell szerényen, jegyeznünk, hogy az­ évi drágulás­ kimutatásában a h­á­zbér összege nem ??ra,el ! ez­t öt­féle kimutatásban egmnlt 1198.8­­0. Az aránylag­ kedvező béralakulás elle­nére átlagban 16.95% hiányzik még mindig a bekebérhez, és 62,5% a létminimum hiánya ,­ amíg a béremelkedés­­1914 óta 17.275-szörös volt, addig a drágulás — házbér nélkül — a három in­­fex daraan 21Li47-szeres. És mindezeken kívü­l beszélhetnénk arról is, hogy a­ statiszt­ikáni-hil szereplő munkásoknak több, mint­ 60%-a nem keresi meg az átlagbért sem. Erről is sokat tehetne elmélkedni, de nem tesszük, mert félünk, hogy a rideg­ valóság nyers földerítése lerombolná azt a kevéske illúziót, amit a fönti számokkal — úgy véljük — kelteni sikerült. És miért legyünk szegényebbek egy illúzióval? Sb­, még valamit. Ha szakmáink munkásai békebeli keresetük birtokába jutnának — amire egyelőre semmi kilátás nincs —, még mindig­­igen jelentékeny d­is­sz pari­tás — szerintünk­­20—25% — állana, fönn a békebeli és a jelenlegi munkabérek, illetve árucikkek árai között. Várjon ennek kiegyenlítésére mikor kerül, sor? És az a kimondhatatlan, végtelen nyomor és pusztulás, ami a munkásság soraiban dúl, mi­kor szűnik meg, és mikor fog minden dolgozni akaró munkás dolgozhatni és minden dolgozó munkás olyan munkabérben részesülni, amely-Annyi bőrönd és utazótáska, sohasem fog elkészülni, amennyiben a­z a végtelen nyo­­m­o­ruság és szegénység elférne, amelyben a bőrönd-. tés t4$J^,ké$zitdMMínká$gk élmehl Szakmák megnevezése nö • P. 1Z J ..'2 V, o 'S ci c CC c ( -o r: O -7; % Oi 'p , O g ^ ? í Zt.0 c-j - g -I *? <£• vj w '^3 r-i !Tj O , r-U’Z c3 p-r.~ bo'S'St: =_jl— 1 Autónyergesek . . . .179.808-31-29 723.696 -34-31 Bőrdiszmüvesek­ . . .115.802--20.16 541.776-— 2S-9S Bőröndösök ..............132.672-— 33-08 587.806-— 28-27 Szijgyártók ....... 85.536-—14-SS521.5211-25-68 1 Szűcsök (férfiak) .. 93.974 -16 35 566.928 -27-211­­ Szűcsök (nők) ......... 71.155"— 12-38 428.495 -29 61 Sapkások (férfiak) .118 596 -20-62 538.566-— 30-71 Sapkások (nők).... 77.990-— 428.363-—2» 69 %-os hét*­­emelkedés 1923 XII/31-től 1924 XII/31-iff 392 • 4°. 0 3S7"6°o V» 343-0% hi.s* • u w § tf 595-7% N •1 503-2% 'Í£ 502-2% CS'O •2 § 139-9% 3 n •sí te 456-3% C7 fi Hiány a létminimumhoz, amely 1923 I 1924 XII 31-én | XH/33-én volt 245.033-30 1 888.530*92 26-6% 65.225-30 52-7°/o 129.171-38 45-8% 112.361-30 65-99% 159.497-39 61-06°/o 151.059-30 70'09r,/o 173.878-30 51-6% 126.533 30 68-5<>/0 168.033-30 18-5% 164.83492 39% 346.754-92 33-8°,o . 300.722.92 41-Jf/o' 367.019-92 35‘l°/o 321.602-92 5t-7o/o 469.934-92 2S-ln/o 249.965-92 51’7°,o 460.161-92 ’ÁS ä Oct-, ää t, —'=3 it. a -■os y'-j' 42-50 32-50 39 - 37-50 37 50 27 50 32-50 17-5-S “ í a S 8i.y/o 80-l% 73-4SÁO 66-So/o 72-6% 74'9°0 94-4% 121"17°/(' Béremel­kedés 1914 .iúniusától 1 1924 december végéig 17.028 14-szeres 16.670 03 szoros 15.072 szeres 13.907 2 szeres 15.118­ 08-szoros 15-581-63-szoros 19.648 15-szörös 25.198 17-­­ szeres 4 .és P 8 '•A-—■

Next