Bőripari Munkás, 1926 (36. évfolyam, 1-24. szám)
1926-01-01 / 1. szám
1926 Itt az az eljárás, hogy a rendelőt a dívánra fektetjük, teljesen kinyujtózhatjuk, és akkor a derékszög egyik oldalát az egészséges láb talpával egyenlő vonalba állatjuk és lemérjük, hogy hiány centiméterrel rözvidebb a nyomorék láb, mint az egészséges. A sarokmagasságot, a talpvastagságot ehhez képest kell fölépíteni. A nyomorék lábát azonban kaptafaalakítás végett le is kell mintázni gipszbe. Bodr Józsefről, a mesterről nem kell többet mondanii, minthogy körülbelül 30 év óta tanít, a mértan alapján. Munkálkodása minden egyes esetben bevált már régóta. Kitűnő munkái versenyen kívül állanak. A technológián ugyancsak érzik a hiányát. A láb gyakori bajairól dr. Török József egyetemi magántanár írt tanulságos értekezést. Ajánljuk a cipészek ügyelmébe, különösen rendelésre dolgozó cipészmesterek figyelmébe. Tanulhatnak belőle. Takács József, Paksban élő szaktársunk pedig az ottani cipészek munkaviszonyát, társadalmi és életviszonyát írta meg tanulságos ismertetésben. Azok a szaktársak, akik esetleg járásba szándékoznak kivándorolni, no hasznat vethetik. Tájékozódhatnak előre. A bordíszműveseknek Schwarz Gábor tart tanulságos előadást. Szaktársai bizonyára hálásak lesznek érte. Tóth József pedig a bőrből készült vadászati fölszerelésről írt és rajzolt tájékoztató ismertetést. Szaktársai bizonyára örülni fognak rajta. A bőröndösmesterségröl Hidler Rezső irt szakelőadást, rajzokkal illusztrálva. A szűcsmesterségről Breier Sándor irt megfelelő értekezést. Az autónyergességről, mint újabbik őri mesterségről, pedig Logo Antal irt rajzokkal kisért be értekezést. A bőrkidolgozó mesterségről, ratimárságról stb. És van egy bőséges értekezés, mely a cipészek előtt még nem eléggé ismeretes. Pedig fontos, hogy a bőrföldolgozók ismerjék, hogy ■miképen és milyenné lesz a nyersbőr földolgozva. És hogy melyiknek milyennek kellene lenni. Horváth Jámos: A cipőbehozatal növekedik A cipőipar válsága egyre nagyobb méreteket ölt. Virágzó vállalatok mentek tönkre. A cipőipar borzalmas pusztítás képétmutatja. .Kisipari és nagyipari üzemek egyformán sínylődnek. Még azokban az üzemekben, is, amelyek megmenekültek az elpusztulástól, éppen csak hogy dolgoznak, hetenként néhány napot. A cipőipar ilyen előre nem látott és ilyen rohamos pusztulásával egyidőben föltűnő föllendülést mutat a cipőkereskedelem. A külforgalmi statisztika néhány adata élénk fényt vet arra a szörnyű pusztításra, amely a cipőiparban közel másfél esztendeje tombol. A külforgalmi statisztika szerint az elmúlt esztendő első kilenc hónapjában a készbőrbe hozatal több mint a duplája a kivitelnek. Készbőrökben behoztak 10.120 mm-t és kivittek 5864 mm-t. A behozatal értéke 11.500.000 aranykorona, a kivitelé 3,315.000 aranykorona. A cipőbehozatal ennél sokkal súlyosabb képet mutat. Behoztak 9 hónap alatt 478.641 pár cipőt, 2,758.000 aranykorona értékben; kivittek mindössze 3284 párt, 49.000 aranykorona értékben. Talpbőrökben a behozatal 2396 mm, ezzel szemben a kivitele 5231 mm. Ebben benne van a Nemzetközi Borkariéj fölött mondott bírálat is. A borkariéj nem utolsó sorban okozója a cipőiparban végbement pusztulásnak, mert a belső piacon olyan bőrárakat diktál, amelyek versenyképtelenné teszik a cipőipart, noha ugyanakkor a külföldi piacokon nagymennyiségű tételeket a belföldi áron alul hoz forgalomba. A borkarél korlátlan gazdálkodása nagyon súlyos helyzetbe juttatta g ^ *»e$g^Gexs*^giULid*egpii&ioaer^r$ Neglelve a Magyarországi Bőripari Munkások Szövetségének oktatásügyi bizottsága és a Világosság-zenekar által, a Cipészmunkások Dalkarának közreműködésével, 1926. évi gantatsz 19. 24-én, vasárnap délután 3 órakor a IV. Molnár utca 11. szám alatt levő Kamarazeneteremben a könyvtáralap javára rendezendő filiffiékifáki Gazdag műsor! * A dalHatrí Liezni H Béla énektanár úr vezényli. Zongoránál: Erdős László zongoraművész. * Jegyek az összes szakosztályokban és csoportokban, valamint a bizottság tagjainál kaphatók 30.000 és 15.000 koronás árban. BŐRIPARI MUNKÁS a cipő- és bőripart, de a bőrkartél urai olyan hatalmasak, hogy ellenük senki célt el nem ér. Övéké a közszállítás legnagyobb része, övéké az ármegállapítás egyedülvalósága, övéké a magas bérvám és az alacsony munkabér és övéké a korlátlan profit. A bőrgyártás urai olyan magas pozícióban vannak, hogy lábuk súlya ránehezdik a cipőiparra, a cipőipari termelésre és ennek a nyoma nem utolsó sorban látszik meg a cipőiparban végbement pusztulásban. A KÖZPONTI IRODA KÖZLEMÉNYEI Fizessük pontosan járulékainkat! A bőripari munkásság soraiban rendkívüli pusztítást visz véghez a munkanélküliség. Szaktársainknak ezrei vannak az ország különböző városaiban munkaalkalom és kereset nélkül. Ebben a súlyos helyzetben szaktársaink egyedül csak a szakszervezettől várhatnak segítséget. A szakszervezet csak abban az esetben siethet szaktársaink segítségére, ha a dolgozó szaktársak, a járulék pontos fizetésével az egyesületet támogatják és erősítik. Ezért arra kérjük szaktársainkat, hogy minden dolgozó munkástársaik pontosan fizesse járulékát, hogy az egyesületszorult helyzetbe jutott tagjait támogathassa és segélyezhesse! A központi vezetőség, A termelés papír ". Fontos kötelességünknek tartjuk, hogy az egyesület megerősítése érdekében állandó agitációt végezzünk. Ezért arra kérjük szaktársainkat, hogy tartsák kötelességüknek a csoportok és szakosztályok megerősítése érdekében a legmesszebbmenő agitációt. Január hónapban az alábbi városokban tartunk értekezleteket: Baja, Kaposvár január 1-én. Kecskemét, Pécs január 11-én. Szolnok január 12-én. Jászberény január 19-én. Győr, Debrecen január Sopron január 26-án. Fölkérjük a fenti csoportok vezetőségeit és tagjait, hogy az értekezletek sikere érdekében a legmesszebbmenő agitációt fejtsék ki. A központi vezetőség. Oktatás, Előadások a cipészmunkások I. számú csoportjában: Január 11-én, hétfőn este 148 órakor. A szociálpolitika hiánya a szakszervezeti mozgalom előtt. Előadó: Propper Sándor. Január 18-án, hétfőn: taggyűlés. Előadás elmarad. Január 25-én, hétfőn este 548 órakor: Szakszervezeti vezetés. Előadó: Gál Benő. Február 1-én, hétfőn este 548 órakor: Diktatúra vagy demokrácia. Előadó: Farkas István. Február 8-án, hétfőn este 148 órakor: I. számú csoport közgyűlése. Előadás elmarad. Február 15-én, hétfőn este 548 órakor: Német parasztháború. Előadó: Dr. Seitmann Rezső. Február 22-én, hétfőn este 548 órakor: Angol parasztforradalom. Előadó: Dr. Seitmann R. Március 1-én, hétfőn este 548 órakor: Szocialista erkölcsök a kapitalista társadalomban. Előadó: Hubai János. Március 8-án, hétfőn este 548 órakor: Az ausztriai munkásmozgalom hatása a magyarországi munkásmozgalomra. Előadó: Dr. Révész Mihály. Március 15-én, hétfőn este 548 órakor: Márciusi események. Előadó: Farkas István. Március 22-én, hétfőn este 548 órakor: Magyar jobbágymozgalmak. Előadó: Földes Gábor. Március 29-én, hétfőn este 548 órakor: Magyar jobbágymozgalmak. Előadó: Földes Gábor. Április 5-én, hétfőn este 548 órakor: Párttaktika. Előadó: Farkas István. Szakótársak: Propper Sándor elvtársunk ,január 11-én, hétfőn este 7 órakor „A Szociálpolitika hiánya a szakszervezeti mozgalom előtt“ címen előadást tart az I. számú csoport helyiségében. Kérjük a szaktársakat, hogy az előadáson teljes számban jelenjenek meg. Az oktatási bizottság. A SZAKMÁK KÖZLEMÉNYEI Cipészek A köpködő különítmény szolidaritása Nemrégen történt, hogy a Páva-cipőgyár munkafelosztásos termelésre tért át. A gyár vezetősége ezt az alkalmat föl akarta arra is használni, hogy a munkabéreket alaposan letörje. A szervezet útján igyekeztünk a béreket reálisan megállapítani. Minden erőfeszítésünk kárba veszett, mert a tulajdonos ridegen elzárkózott az elfogadható bérek megállapítása elől. Az egész tárgyalás alatt éreztette, hogy vannak tartalékmunkásai, akikre föltétlenül számíthat. Az ott dolgozók kénytelenek voltak néhányheti próbaidőre a cég által megállapított bérért dolgozni. De párheti próba után bebizonyosodott, hogy az igazgató által megállapított bérek mellett dolgozni lehetetlenség, mire az üzem munkásai a bérek megjavítása érdekében a cégvezetőségével tárgyalásokat kezdtek. Ugyanebben az időben szüntette be üzemét a Gavottecipőgyár, amelyben Balogh István úr szerepelt mint bizalmi. Baloghék ahhoz a megengedhetetlen eljáráshoz fordultak, hogy a Páva-cipőgyári munkások bértárgyalásával egyidőben a Gavotte-ből kilépő munkások tömeges fölvétele érdekében tárgyalásokat kezdtek a Páva-gyár igazgatójával. A bértárgyalások legkritikusabb idejében Balogh és társai a gyár öltözőjében és az üzem körül vártak már a munka fölvételére. Természetes, hogy a gyár vezetősége elutasította a munkások béremelését. Csak nem bolond béremelésit adni, mikor a gyár munkásain kívül, a kilincselők már az előszobában várnak az ő munkahelyük elfoglalására!" Ezt a tolakodást persze még a leállás sem tudta kivédeni. A szaktársak bérmozgalma elbukott. Tanulság: a kilincselés még akkor is bűn a munkásság érdekei ellen, ha azt Balogh úr és társai csinálják. Sőt még nagyobb bűn, mert állítólag Balogh úr tudja, hogy ez iden iniciálás, gaz hátbatámadás! Másik tanulság: Balogh és társai még a saját híveiket, is, úgy mint mindig, ez esetben is becsapták! Híveik között néhányan ezen esetet megelőzőleg hónapokig voltak munka nélkül. De nem a régebbi munkanélkülieket vitték a Pávába. Nem! Balog úr a csatlósaival együtt, amikor még ki sem lépett a Gavotte-ból, már a Páva-cipőgyárban, dolgozó munkások rovására, a saját maga érdekében kilincselt! A régi munkanélküliek pedig — hogy is mondták a háború alatt a jegyzők? —, menjenek legelni! Így csinálták ezt Balogh és társai az egyesületben is! Csak a vezérkar volt a fontos. Az utána következők elégedjenek meg, ha Balogh őrmester úr parancsait teljesíthetik, így szokás ez Balogh úr és társainál, ahol a terror a legerősebb összetartó kapocs. Meghívó. A budapesti cipészmunkások I. számú csoportja 1826. évi február 7-én, vasárnap délelőtt 8 órakor az egyesület helyiségében, VII. Alsóerdősor 32 alatt rendes évi tart. . Mi tött közgyűlést Napirend: 1. Jegyzőkönyvhitelesítők megválasztása. 2. Szavazatszedő- és igazolóbizottság megválasztása. 3. A vezetőség jelentése: a) titkári jelentés, b) pénztári jelentés, e) ellenőri jelentés. 4. Az intézőbizottság felmentése. 5. Az új vezetőség megválasztása. 6. Indítványok. A küldöttek választása az alapszabályok intézkedése szerint műhelyértekezleteken vagy taggyűlésen történik. Fölkérjük ezért a szaktársakat, hogy azokban a műhelyekben, ahol az ott dolgozók száma a tizet vagy az ennél nagyobb számot meghaladja, minden fő munkás után válasszák meg kiküldötteiket. A kis műhelyekből a választás az e célra összehívott taggyűlésen történik. A közgyűlésre szánt indítványok a közgyűlés megtartása előtt nyolc nappal írásban a vezetőséghez beküldendők. Az intézőbizottság: Meghívó A budapesti cipészmunkások I. számú csoportja 1926. évi január 18-án, hétfőn este 6 órakor az egyesület helyiségében taggyűlést tart. Napirend: 1. A vezetőség kandidálására kiküldendő jelölőbizottság választása. 2. Az évi közgyűlési kiküldöttek megválasztása. Kérjük a szaktársakat, hogy a taggyűlésen minél nagyobb számban és pontosan jelenjenek meg** . . ...... Az intézőbizottság. A csoport tagjait igen a vezetőség*, hogy lakáscimeiket és lakásváltozasaikat is minden alkalommal fontos szerevezeti érdekből — jelentsék be a csoport irodájában a oldal