Bőripari Munkás, 1926 (36. évfolyam, 1-24. szám)

1926-01-01 / 1. szám

1926 Itt az az eljárás, hogy a rendelőt a díván­ra­ fektetjük, teljes­en kinyujtózhatjuk, és akkor a derékszög egyik oldalát az egészséges láb tal­pával egyenlő vonalba állatjuk és lemérjük, hogy hiány centiméterrel rözvidebb a nyomorék láb, mint az egészséges. A sarokmagasságot, a talpvas­tagságot ehhez képest kell fölépíteni. A nyomorék lábát azonban kaptafaalakítá­s végett le is kell mintázni gipszbe. Bodr Józsefről, a mesterről nem kell többet mondanii, minthogy körülbelül 30 év óta tanít­­, a mértan alapján. Munkálkodása minden egyes esetben bevált már régóta. Kitűnő mun­kái versenyen kívül állanak. A technológián ugyancsak érzik a hiányát. A láb gyakori bajairól dr. Török József egyetemi magántanár írt tanulságos érteke­zést. Ajánljuk a cipészek ügyelmébe, különösen rendelésre dolgozó cipészmesterek figyelmébe. Tanulhatnak belőle. Takács József, Pak­sban élő szaktársunk pe­­di­g az ottani cipészek munka­viszonyát, társa­­d­almi és életviszonyát írta meg tanulságos is­mertetésben. Azok a szak­társak, akik esetleg járásba szándékoznak kivándorolni, no hasznat vethetik. Tájékozódhatnak előre. A bo­rdíszműveseknek Schwarz Gábor ta­rt tanulságos előadást. Szaktársai bizonyára há­lásak lesznek érte. Tóth József pedig a bőrből készült vadászati fölszerelésről írt és rajzolt tájékoztató ismerte­tést. Szaktársai bizonyára örülni fognak rajta. A b­őröndösmes­terség­r­öl H­idler Rezső irt szakelőadást, rajzokkal illusztrálva. A­ szű­csmesterségről Breier Sándor irt meg­felelő értekezést. Az autónyergessé­gr­ől, mint újabbik őri mes­terségről, pedig Logo Antal irt rajzokkal kisért be értekezést. A bőrkidolgozó mesterségről, r­a­ti­már­ságról stb. És van egy bőséges értekezés, mely a cipé­szek előtt még nem eléggé ismeretes. Pedig fontos, hogy a bőrföldolgozók ismerjék, hogy ■miképen és milyenné lesz a nyersbőr földol­gozva. És hogy melyiknek milyennek kellene lenni.­­ Horváth Jámos: A cipőbehozatal növekedik A cipőipar válsága egyre nagyobb méreteket ölt. Virágzó vállalatok mente­k tönkre. A cipő­ipar borzalmas pusztítás képét­­mutatja. .Kis­ipari és nagyipari üzemek egyformán sínylőd­nek. Még azokban­ az üzemekben, is, amelyek megmenekültek az elpusztulástól, éppen csak hogy dolgoznak, hetenként néhány napot. A cipőipar ilyen előre nem látott és ilyen roha­mos pusztulásával egyidőben föltűnő föllendü­lést mutat a cipőkereskedelem. A külforgalmi statisztika néhány adata élénk fényt vet arra a szörnyű pusztításra, amely a­ cipőiparban közel másfél esztendeje tombol. A külforgalmi statisztika szerint az elmúlt esztendő első ki­lenc hónapjában a készbőrbe hozatal több mint a duplája a kivitelnek. Készbőrökben behoztak 10.120 mm-t és kivittek 5864 mm-t. A behozatal értéke 11.500.000 aranykorona, a kivitelé 3,315.000 aranykorona. A cipőbehozatal ennél sokkal sú­lyosabb képet mutat. Behoztak 9 hónap alatt 478.641 pár cipőt, 2,758.000 aranykorona érték­ben; kivittek mindössze 3284 párt, 49.000 arany­korona értékben. Talpbőrökben a­ behozatal 2396 mm, ezzel szemben a kivitele 5231 mm. Eb­ben benne van a Nemzetközi Borkariéj fölött mondott bírálat is. A borkariéj nem utolsó sor­ban okozója a cipőiparban végbement pusztu­lásnak, mert a belső piacon olyan bőrárakat diktál, amelyek versenyképtelenné teszik a cipőipart, noha ugyanakkor a külföldi piaco­kon nagymennyiségű tételeket a belföldi áron alul hoz forgalomba. A borkar­él korlátlan gazdálkodása nagyon súlyos helyzetbe juttatta g ^ *»e$g^Gexs*^giULid*egpii&i­oaer^r$ Neglelve a Magyarországi Bőripari Munkások Szövetségének oktatásügyi bizottsága és a Világosság-zenekar által, a Cipész­munkások Dalkarának közreműködésé­vel, 1926. évi gantatsz 19.­ 24-én, vasárnap délután 3 órakor a IV. Molnár­ utca 11. szám alatt levő Kamarazeneteremben a könyvtáralap javára rendezendő filiffiék­ifák­i Gazdag műsor! * A dalHatrí Liezni H Béla énektanár úr vezényli. Zongoránál: Erdős­ László zongoraművész. * Jegyek az összes szakosztályokban és csoportok­ban, valamint a bizottság tagjainál kaphatók 30.000 és 15.000 koronás árban. BŐRIPARI MUNKÁS a cipő- és bőripart, de a bőrkartél urai olyan hatalmasak, hogy ellenük senki célt el nem ér. Övéké a közszállítás legnagyobb része, övéké az ármegállapítás egyedülvalósága, övéké a magas bérvám és az alacsony munkabér és övéké a korlátlan profit. A bőrgyártás urai olyan magas pozícióban vannak, hogy lábuk súlya ránehezdik a cipőiparra, a cipőipari ter­melésre és ennek a nyoma nem utolsó sorban látszik meg a cipőiparban végbement pusztu­lásban. A KÖZPONTI IRODA KÖZLEMÉNYEI Fizessük pontosan járulékainkat! A bőripari munkásság soraiban rendkívüli pusztítást visz véghez a munkanélküliség. Szaktársainknak ezrei vannak az ország különböző városaiban munkaalkalom és kereset nélkül. Ebben a sú­lyos helyzetben szaktársaink egyedül csak a szakszervezettől várhatnak segítséget. A szak­­szervezet csak abban az esetben siethet szak­­társaink segítségére, ha­ a dolgozó szaktársak, a járulék pontos fizetésével az egyesületet tá­mogatják és erősítik. Ezért arra kérjük szaktársainkat, hogy min­den dolgozó munkástárs­aik pontosan fizesse járulékát, hogy az egyesület­­szorult helyzetbe jutott tagjait támogathassa és segélyezhesse! A­ központi vezetőség, A termelés papí­r ". Fontos kötelességünknek tartjuk, hogy az egyesület megerősítése érdekében állandó agi­tációt végezzünk. Ezért arra kérjük szaktár­sainkat, hogy tartsák kötelességüknek a cso­portok és szakosztályok megerősítése érdeké­ben a legmesszebbmenő agitációt. Január hó­napban az alábbi városokban tartunk érte­kezleteket: Baja, Kaposvár január 1-én. Kecskemét, Pécs január 11-én. Szolnok január 12-én. Jászberény január 19-én. Győr, Debrecen január Sopron január 26-án. Fölkérjük a fenti csoportok vezetőségeit és tagjait, hogy az értekezletek sikere érdekében a legmesszebbmenő agitációt fejtsék ki. A központi vezetőség. O­ktatás, Előadások a cipészmunkások I. számú csoportjában: Január 11-én, hétfőn este 148 órakor. A szociál­politika hiánya a szakszervezeti mozgalom előtt. Előadó: Propper Sándor. Január 18-án, hétfőn: taggyűlés. Előadás el­m­­arad. Január 25-én, hétfőn este 548 órakor: Szakszer­vezeti vezetés. Előadó: Gál Benő.­­ Február 1-én, hétfőn este 548 órakor: Diktatúra­­ vagy demokrácia. Előadó: Farkas István. Február 8-án, hétfőn este 148 órakor: I. számú csoport közgyűlése. Előadás elmarad. Február 15-én, hétfőn este 548 órakor: Német parasztháború. Előadó: Dr. Seitmann Rezső. Február 22-én, hétfőn este 548 órakor: Angol parasztforradalom. Előadó: Dr. Seitmann R. Március 1-én, hétfőn este 548 órakor: Szocia­lista erkölcsök a kapitalista társadalomban. Előadó: Hubai János. Március 8-án, hétfőn este 548 órakor: Az auszt­riai munkásmozgalom hatása a magyaror­szági munkásmozgalomra. Előadó: Dr. Ré­vész Mihály. Március 15-én, hétfőn este 548 órakor: Márciusi események. Előadó: Farkas István. Március 22-én, hétfőn este 548 órakor: Magyar jobbágymozgalmak. Előadó: Földes Gábor. Március 29-én, hétfőn este 548 órakor: Magyar jobbágymozgalmak. Előadó: Földes Gábor. Április 5-én, hétfőn este 548 órakor: Párt­­taktika. Előadó: Farkas István.­ Szakótársak:­­ Propper Sándor elv­társunk ,január 11-én, hétfőn este 7 órakor „A Szociálpolitika hiánya a szakszervezeti mozgalom előtt“ címen előadást tart az I. számú csoport helyi­ségében. Kérjük a szaktársakat, hogy az elő­adáson teljes számban jelenjenek meg. Az oktatási bizottság. A SZAKMÁK KÖZLEMÉNYEI Cipészek A köpködő különítmény szolidaritása Nemrégen történt, hogy a Páva-cipőgyár munkafelosztásos termelésre tért át. A gyár vezetősége ezt az alkalmat föl akarta arra is használni, hogy a munkabéreket alaposan le­törje. A szervezet útján igyekeztünk a béreket reálisan megállapítani. Minden erőfeszítésünk kárba veszett, mert a tulajdonos ridegen elzár­kózott az elfogadható bérek megállapítása elől. Az egész tárgyalás alatt éreztette, hogy vannak tartalékmunká­sai, akikre föltétlenül számíthat. Az ott dolgozók kénytelenek voltak néh­ány­­heti próbaidőre a cég által megállapított bérért dolgozni. De párheti próba után bebizonyoso­dott, hogy az igazgató által megállapított bérek mellett dolgozni lehetetlenség, mire a­z üzem munkásai a bérek megjavítása érdekében a cég­­vezetőségével tárgyalásokat kezdtek. Ugyan­ebben az időben szüntette be üzemét a Gavotte­­cipőgyár, amelyben Balogh István úr szerepelt mint bizalmi. Baloghék ahhoz a megengedhe­tetlen eljáráshoz fordultak, hogy a Páva-cipő­­gyári munkások bértárgyalásával egyidőben a­ Gavotte-ből kilépő munkások tömeges fölvétele érdekében tárgyalásokat kezdtek a Páva-gyár igazgatójával. A bértárgyalások legkritiku­sabb idejében Balogh és társai a­ gyár öltözőjé­ben és az üzem körül vártak már a munka föl­vételére. Természetes, hogy a gyár vezetősége eluta­sította a munkások béremelését. Csak nem bo­lond béremelésit adni, mikor a gyár munkásain kívül, a kilincselők már a­z előszobában várnak az ő munkahelyük elfoglalására!" Ezt a tola­kodást persze még a leállás sem tudta kivédeni. A szaktársak bérmozgalma elbukott. Tanulság: a kilincselés még akkor is bűn a munkásság érdekei ellen, ha azt Balogh úr és társai csi­nálják. Sőt még nagyobb bűn, mert állítólag Balogh úr tudja, hogy ez i­den iniciálás, gaz hátbatámadás! Másik tanulság: Balogh és társai még a­ saját híveiket, is, úgy mint mindig, ez esetben is be­csapták! Híveik között néhányan ezen esetet megelőzőleg hónapokig voltak munka nélkül. De nem a régebbi munkanélkülieket vitték a Pávába. Nem! Balog úr a csatlósaival együtt, amikor még ki sem lépett a Gavotte-ból, már a Páva-cipőgyárban, dolgozó munkások rovására, a saját maga érdekében kilincselt! A régi munkanélküliek pedig — hogy is mondták a háború alatt a jegyzők? —, menjenek legelni! Így csinálták ezt Balogh és társai az egyesü­letben is! Csak a vezérkar volt a fontos. Az utána következők elégedjenek meg, ha Balogh őrmester úr parancsait teljesíthetik, így szokás ez Balogh úr és társainál, ahol a terror a leg­erősebb összetartó kapocs. Meghívó. A budapesti cipészmunkások I. számú csoportja 1826. évi február 7-én, vasár­nap délelőtt 8 órakor az egyesület helyiségé­ben, VII. Alsóerdősor 32 alatt rendes évi tart. . Mi tött közgy­űlést Napirend: 1. Jegyzőkönyvhitelesítők megválasztása. 2. Szavazatszedő- és igazolóbizottság meg­választása. 3. A vezetőség jelentése: a) titkári jelentés, b) pénztári jelentés, e) ellenőri jelentés. 4. Az intézőbizottság felmentése. 5. Az új vezetőség megválasztása. 6. Indítványok. A küldöttek választása az alapszabályok i­n­tézkedése szerint mű­helyértekezleteken vagy taggyűlésen történik. Fölkérjük ezért a szaktársakat, hogy azokban a műhelyekben, ahol az ott dolgozók száma a tizet vagy az ennél nagyobb számot meghaladja, minden fő mun­kás után válasszák meg kiküldötteiket. A kis műhelyekből a választás az e célra összehívott taggyűlésen történik. A közgyűlésre szánt indítványok a közgyűlés megtartása előtt nyolc nappal írásban a veze­tőséghez beküldendők. Az intézőbizottság: Meghívó A budapesti cipészmunkások I. számú csoportja 1926. évi január 18-án, hétfőn este 6 órakor az egyesület helyiségében taggyűlést tart. Napirend: 1. A vezetőség kandidálására kiküldendő jelölőbizottság választása. 2. Az évi közgyűlési kiküldöttek megválasz­tása. Kérjük a szaktársakat, hogy a taggyűlésen minél nagyobb számban és pontosan jelenjenek meg** . . ...... Az intézőbizottság. A­ csoport tagjait igen a vezetőség*, hogy la­­káscimeiket és lakásváltoza­saikat is minden alkalommal fontos szerevezeti érdekből — jelentsék be a csoport irodájában a oldal

Next