Bőripari Munkás, 1928 (38. évfolyam, 1-21. szám)
1928-01-01 / 1. szám
2. oldal Szakszervezeti élet Cipészek Értesítés. Az I. sz. csoport intézőbizottsága a csoport tagjai ügyeinek intézésére az eddigi hétfői napok helyett ezentúl minden pénteken este 6 órakor tartja üléseit a csoport irodájában. Azok a szaktársak, akiknek egyesületi ügyben bármilyen irányú kívánságuk van, a pénteki napon jelentkezzenek ügyeik elintézése végett a csoport irodájában. Fölhívjuk a budapesti összes cipőüzemek bizalmi témáit, hogy a helyi titkárságtól kapott hét statisztikai fölvételi lapokat a kereseti viszonyok pontos összeállításával kitöltve sürgősen juttassák vissza. Azok a műhelyek pedig, ahol a bérstatisztikai lapokat még nem vették át, haladéktalanul jelentkezzenek annak átvétele és kitöltése végett. Kedvezmények. Egyesületünk tagjai és hozzátartozóik részére az I. számú csoport, a felsőrészkészítők és rokonszakmák befizetőirodájában az itt fölsorolt helyekre kedvezményes utalványok válthatók: Szent Lukács-gyógyfürdő, gőz- és iszapfürdőjébe szóló jegyek 1,60 P napi pénztári ár helyett 1,20 pengőért. Hungária-gőzfürdő jegyei 50%-os árkedvezménnyel kaphatók. Király Filmszínházban (Wesselényi utca 63) 50%-os jegyváltásra szóló utalványok. Fővárosi Zenekar által vasárnap délutánonként a Vigadó nagytermében rendezendő hangversenyekre szóló 50%-os utalványok. Az Új Színház (Révay utca) előadásaira szombat este, ünnepnap és vasárnap este kivételével a köznapi előadásokra érvényes 50%-os utalványok. Cinkfelsőrészké szitok 613g WBaMB—BWWBWMWB—MÉB— Fizessük pontosan tagjárulékainkat! Hosszú hónapok óta tart már a nagy munkanélküliség. Pünkösd utáni időtől fogva folyton lemenő irányzatot tart a munkamenet. A cipőfelsőrészkészítő munkásoknak nagy része munka nélkül van. Szakosztályunk kötelességszerűen folyósítja a munka nélkül lévő tagjainak alapszabályszerű segélyeit. Sok esetben rendkívüli segélyben is részesítik a nagy nélkülözésnek kitett szaktársakat. Január 1-től a segélyek mindén osztályban egy-egy pengővel emelked-enek. Ezért,azzal a kéréssel fordulunk a dolgozó cipőfelsőrészkészítőmunkásokhoz, fizessék pontosan járulékaikat, mert a cipőfelsőrészkészítőmunkások szakosztályának fentartása egyedül a szaktársak áldozatkészségén múlik. Nem hisszük, hogy a szaktársak, közül akadna valaki is, aki szakosztályunk fenntartását ne tartaná szükségesnek. De szakosztályunkat nemcsak föntartani kell, hanem azt meg is kell erősítenünk. Ezért minden dolgozó szaktárs tartsa kötelességének szervezetével szembeni, hogy járulékait haladéktalanul rendezze. Ha ezt megtette, akkor figyelmeztesse munkástársát, ismerősét, hogy az is teljesítse szervezetünkkel szemben kötelességét. Szerezzünk új tagokat a szervezetnek, szervezzünk meg minden cipőfelsőrészkészítő munkást, hogy ezzel is könnyebben vethessünk véget munkanélküli szaktársaink, nyomorának és munkáltatóink kizsákmányoló kapzsiságának. Bizalmi ülés. A cipőfelsőrészkészítő munkások bizalmi testülete december 9-én tartotta rendes ülését. A napirendet Czitrom szaktárs ismertette. A munkamenet ismertetése során rámutatott arra a nagyarányú munkanélküliségre, amely már hónapok óta a legnagyobb nélkülözésbe és nyomorba taszította szaktársaink nagy tömegét. Munkaközvetítésünk kereslet hiányában a nagyszámú munkanélkülieket nem tudja munkához juttatni. A munkanélküliek közül sokan kénytelenek Budapestről elutazni. A munkanélküliek száma még mindig fokozódik. A dolgozó szaktársak helyzete is válságos, mivel a legtöbb üzemben csak fél heteken át vannak foglalkoztatva. A jelentéshez hozzászóltak: Horváth Béla, Herczog Kálmán, Greiner Béla és Osvald János szaktársak. Az előterjesztések tudomásulvételével a bizalmiülés végett ért. Meghívó. A cipőfeleőrészkoszitermnkások szakosztályának vezetősége január hó 5-én, csütörtökön este fél 7 órakor ülést tart. Meghívó: A cipőfelsőrészkészító munkások bizalmi testülete január 13-án, pénteken este fél hat órakor tartja, rendes ülését. Felkérjük az összes üzemek munkásait, hogy a bizalmiülésen való képviseltetésükről gondoskodjanak. Kedvezmény: A Hungária- és a Lukács-fürdőkben kedvezményes jegyek, az Új Színházba (Revai-utca 18) hétköznapokra érvényes 50%-os kedvezményes jegy váltására jogosító utalványok a szakosztály irodájában kaphatók. Szabászok, ragasztók, tűzönök a nagy munkanélküliségre való tekintettel Budapestre ne jöjjenek. Adomány: Pászty János úr az Otthon-alapra 3 pengőt adományozott, amelyért ezúton mond köszönetet a vezetőség. A munkanélküli szaktársak figyelmébe: A cipőfelsőreszkészi főmunkások szakosztályának vezetősége fölhívja a munkanélküli szaktársa-kat, hogy az 1927. év folyamán kiadott munkanélküli jelentkezési lapok 1928. évi január 2-től érvénytelenek. 1928 január 3-áni, és a rákövetkező napokon az 1927. év folyamán kiadott jelentkezési lapok újakkal cseréltetnek ki. a maguk külön összegyűjtött garasaiból is segélyezték munkanélküli társaikat a bőröndösmunkások. A munkanélküli szaktársak most láthatják, mennyire fontos és szükséges valami, hogy — amikor munkában vagyunk — a szervezet iránt való kötelességeinkről meg ne feledkezzünk. Árucikkek megjelölése. A különféle bőrökből készült árucikkek szakszerű megjelölése érdekében mozgalom indult meg Németországban. Ennek során mindenekelőtt a hasított (spalt) és a színbőr (volleder) fogalmát kívánják tisztázni, illetve e bőrök közötti különbséget a vásárlóközönség számára szabatosan meghatározni, az akciót kezdeményező komoly szakkörök. Bocsánatkérés. Ezúton kérek a bőröndös szaktársaktól bocsánatot, hogy magamról megfeledkezve, bojkottált műhelyben vállaltam munkát, ígérem, hogy a jövőben ilyesmit el nem követek és a szervezetnek hűséges tagja maradok. Pecka Ferenc: Kuni Hamsán, a nagy norvég fiú élete és nsmnkel — Volt cipész, árusító, erdei munkás, közúti kalauz,tanító és végül — nagy költő lesz. — Epuf Hamsun, a kinese nevére, és munkájára az egész világ figyel, norvég paraszt szülők gyermeke. Huszonkilenc éves koráig testi munkával kereste kenyerét. A nehéz munka mellett folyton tanul és dolgozik. Tíz esztendeig utasítják vissza munkáit, amíg végre eljön az első nagy siker, amely döntő lesz egész életére. Esztendőkön át vándorol a nagy világban, mint a kenyerét kereső munkás. Lomban született (Belső-Norvégia), 1859-ben. Elődei is abban a házban laktak, ahol ő született. Meg is írja magáról: A föld és az erdő gyermeke vagyok. A városban csak mesterséges életet élek: a kávéház és a sok szellem sok mindenféle furcsa terméke nem az én levegőm. Á ffild fia vagyok- Apja, Peder, szabó volt, jókedvű ember, de nem tudott semmire menni. El kellett költözni a lakóhelyéről. A kis Ramsam a nagybátyjához kerül, mert a szegénység oly nagy a házban, hogy bizony ennivaló is alig kerül az asztalra. A nagybácsi szigorú ember volt. Sok munka, sok verés, kevés öröm és kevés pihenő várt a kisfiúra, így kezdett élni benne már gyermekkorában a különember. Érezte, hogy ő más, mert a sorsa is más volt. Figyelnie kellett mindenre, mert minden csekélységnek nagy és súlyos következménye volt. Maga mondja ezekről a napokról: Miután nagybátyám nagy szigorúságban tartott, nem volt kedvem az emberek között élni. Elvonultam, elbújtam. Ha szabad órám volt, az erdőbe mentem, vagy a temetőbe- ott, a sírok és sírkövek közt bolyongtam és hangosan beszéltem magammal. — A papiak — mert nagybátyja pap volt — nagyon szép helyen feküdt. Éjjel-nappal hallották a tenger zúgását. A dombon feküdt a templom és a paplak. A templom fából épült, a temető ott terült a templom körül, kerítése sem volt. A végén elterülő kőfalon pompás málna termett. Ismertem mindem sírt, minden fölírást — mondja Emil Hangan. — Tizennégyéves korában ' visszakerül' szülőfaluja közelébe, itt árusító lesz egy boltban; a következő évek változatosak, mert sokféle 'mesterség'nőn, egymásután, többek között házaló is" lesz". 1876-ban a cipészséget' tanulja — mint a nagy dán Andersen Nexe —de nyugtalan természete itt sem fagyja békében. Majd ‘tanító lesz és azután írnok. Ebben az időben, 18 éves korában, próbálkozik először az irodalommal. 1877-ben jelenik meg tőle‘Tromsőben"egy"novella, melynek címe: A rejtélyes, egy északországi szerelem története, 1878-ban A viszontlátás' című’ költemény és a Brönger című novella, melyet saját összekuporgatott pénzéből nyomatott ki. Akkor bizony senki se vette tudomásul ezeket az írásokat. Most nagy könyvritkaság és sok pénzt fizetnének értük. A következő évben — 1879 —■ egy ismerőse jóvoltából elvonul egy csöndes helyre és hosszabb ellbeszélést ír. Ezt elviszi Kopanlrágába s ott egy kiadónak fölajánlja. Az nem fogadja el, elveszti a kedvét és nem is megy „máshová. 1880-ban visszamegy Krisztiániába. Mindenfelé dolgozik, de munkáit sehol se fogadják el- Pénze sem volt már. Visszatért, a testi munkába?- Két esztendeig útépítésnél dolgozott. Két regényében írja meg ezeknek a napoknak az emlékeit. ..Őszi csillagok“ és „Halk búrokat penget a vándor“ című regényeiben. Akkor már biztosan tudta, hogy az ő számára, más it vár, mint a társaiéra. Érdekesen ír ezekről a napokról : — Régen volt, mikor társammal, Grindhusennal útépítő munkások voltunk. Táncoltunk az utón, eltűrik, ha volt mit, vagy ha kaptunk valamit. Ha vélilenül pénzünk is volt, akkor lányakkal táncoltunk egész vasárnapon és a társaink egész sora vett körül bennünket- Egész héten szakadatlanul és erősen dolgoztunk, hogy ez a vasárnap szép legyen. A nyolcvanas években rosszra fordult az északi országok gazdasági helyzete. Amerika csábította a dolgozókat. A minden lehetőségek gazdag országa volt Amerika, az emberekváltak oda. Őt is elkapta a vándorlás láza. 1882-ben kivándorol. Egy gazdag~ parasztasz-• szegytől kapja az útiköltséget. Német hajón megy ingyen, mert újságoknak akar írni. — írtam mindenfelé — mondja Hamsun —de semmi se jött az újságokba. Sokan azt terjesztik róla, hogy azért ment Amerikába, mert unitárius prédikátor akart lenni. Ez a fölfogás téves. Annyi igaz ebből, hogy találkozott egy norvég unitárius prédikátorral. Amerikai tartózkodása első idején farmokban dolgozott, majd kereskedősegéd lett. 1884-ben Minnesotba ment és ott találkozott Kristóf Jánson norvég népköltővel, aki 1882-ben vándorolt ki Amerikába s most Minneapolisban prédikátor volt. Otthon ismert nevü költő volt, Hamsunt megkedvelte és maga mellé vette írnoknak. Itt maradt 1884-ben. Ebben az évben nagy beteglett. Tüdővérzést kapott. Az orvosok lemondtak az életéről. Janson és felesége gyűjtést rendeztek a részére, hogy haza tudjon menni. Nagyon rossz állapotban érkezett Norvégiába, de ott két év alatt teljesen rendbeszedte magát. Most újra kezdte a küzdelmet az élettel.). .1886-ban Krisztiániában próbálkozott, állást keresett, de nem kapott. Nagyon szegény volt s abból tengette az életét, hogy itt-ott valamit kapott egy újságcikkért. Ebben az évben kezdte írni az első híres művét, Az éhség-ét. ■ Megpróbálkozott előadásokkal is. Körútra igent norvég városokba, Strinnbergről és Kiellandról tartott előadásokat. Amint maga mondja, ezek nem sikerültek. Ezt el is mondja egy elbeszélésében, melynek címe: Körúton és összegyűjtött munkái között megvan. Miután azt látta, hogy otthon nem tud boldogulni, elhatározta, hogy kimegy ■ másodszor is Amerikába. Az egyik újság szerkesztője szerzett útiköltséget és Hamsun útra kelt. (Idegen források után: K. M. BORIPARI MUNKÁS Bőröndösök A karácsonyi ajándékot újból megkapták a bőröndösmunkások. Karácsonyra ismét jelentékeny számú munkás lett munkanélkülivé. Az utóbbi esztendőkben hozzászoktunk már ehhez. A dolgozó munkások, természetesen a tőlük telhető módon, segítik a munkanélkülieket, akikről gondoskodni mindenki megfeledkezik ebben a ragyogó társadalomban. Karácsonyra— a szakegyesületi segélyen kívül — Autónyereresek Automobilimportunk az 1927. év első felében. Januártól június végéig alvázakban és kész gépkocsikban, a behozatal 1093 darab volt 4.824.000 pengő értékben. Ezzel szemben 1926- ban ugyanezen idő alatt csupán 696 darab gépkocsit és alvázat hoztak be az országba. A magyar ipar helyett tehát az olasz, francia, osztrák, cseh, német ipar és az Egyesült Államok autóipara, fejleszti és látja el a magyar gépjárműközlekedést. 1926-ban a hazai ipar 426 darab teher- és személyszállító automobilt termelt, míg ugyanezen évben a behozatal 2221 darab volt. A behozatalnak tehát 40%-át tette ki a hazai termelésünk nagyobb dicsőségére, a Barossutcai iparfejlesztőknek. Az 1927. évben valamelyes javulás ugyan észlelhető, ez azonban még mindig jelentéktelen. Illetékes helyen írják, „ha a hazai automobil gyárak kapacitásuk mértékében dolgozhatnának, (amely helyes becslés szerint 2600—3000 darab lehetne), akkor az évibehozatal lényegesen csökkenthető volná”. Ezt valljuk és állítjuk mi is.. Vájjon mi vagy ki az okozója annak, hogy nem így van. Erre az említett forrásunk nem felel. Mi megfeleltünk már. .Szűcsök B£®fflw<es Stissiiiíagf Látód, ugyTE, jaékéjá "van .igazam. .Hiába..ágytelmeztette..lek arra,’ hogy’ a' Krakkauér:Gégtől nem visymdöfjén- ut * temetőbe, hogy onnen halálod előtt" is eljöhetsz még, amint el is jöttél- Hiába igyekeztelek.jrábeszélni, hogy iratkozz be a szervezetünkbe, te hetykén félrecsaptad bizonytalan szintivé vált kalapodat és mondád: „Megélek és a szakszervezet nélkül is, minek fizessék tagdíjat?!“ Hja, ha csak a (szerinted) rossz oldalát nézzük szervezetünknek, akkor igazad is lenne. Csakhogy minden látszólagos rossznak megvan a maga jó oldala. Mert ha tag vagy és nem dolgozol szervezetlen mesternél s bejelented nálunk, hogy nem kapod a túlórapótlékot, a szervezet megvédte volna érdekeidet. Ha tudomásunkra hozod, hogy fölmondás nélkül küldtek el, nem veszett volna kárba" a tizennégy napod. Bizonyára még sok sérelem ért, ami 1928