Bőripari Munkás, 1930 (40. évfolyam, 1-14. szám)

1930-01-08 / 1. szám

old áj RpaM* fflpli a. rettenetes nyomár 1'olytóu keletkezett kei-esetnélfruli icmejjek 'minimális se„<:lyez8séröl gondoskodni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy nz ipari vállalatok munká­tokra ős a tile n I mázott akra való .tekintet nőikül hajtanak végre, olyan iize-mkoncontrácioí ős 'racionalizálást, amely a munkások és alkalmazottak százait teszi fölöslegessé, anélkül, hogy azok elhelyezéséről vagy segélyezéséről gon- (J oskodás t ö r tó u n ék. A súlyos helyzetre való tekintettel a bőripari munkások munkanélküli gyűlése követeli: 1. A heti 48 órás munkahét, törvényheiktolását; e.zou tör- vény rcudelkozósún-ek minden iparágni v«vló kilorjcsz^eset és a túlórázás megtiltását. 2. A munkahidny esőiére szóló biztosítás sürgős tör­vénybeik látású f. és a törvényes segélyezés életbeléptéig az Önhibájukon kívül munkauélkülivé vált munkások és alkat- látszottak készpéirz,segélyezését. 8. Az állami, megyei, városi ás községi !■ öHségyelesek- hen fölvett, közmunkák sürgős végrehajtását; _ az állam­vasutak és közüzemek munkáinak sürgős kiadásai; az állami és fokéul ;t fővárosi beruházásra nagyobb összegek folyósítását. 4. Az építőipari tevékenység olöinozddása céljából bo­csássa a Társadalombiztoeitó Intézet az örogbiztosiíási ágon összegyűjtött tartalékot az építtetők rendelkezésére. 5.. Szigorú törvényes eljárást mindazokkal szemben, akik a. {örvényben megengedettnél magasabb kamatot szednek. Az anyagárusiíó és -gyártó kartelek megrendszabáty o- zását. 6. A székesfőváros szabályrendelettel kötelezze a ház- tulajdonosokat házaik 'tatarozására; minden házban és .min­den lakásban légszesz, vízvezeték éo villany bevezetésére, mosókonyhák építésére,, a közös illemhelyek átalakítására és minden házban emeletenként legalább égy közös fürdő­szoba építésére. 7. Történjék törvényhozási utón gondoskodás arról, hogy érdekképviseleteknek beleszólása legyen az ipari üzemek koncentrációjába; ugyancsak törvényhozási utón történjék gondoskodás, hogy az egyes iparágakban megszervezett, a racionális termelés következtében fölöslegessé vált mun kasok, tisztviselők és mérnökök «hosszúbb ideig tartó segé­lyezésben részesüljenek, amelynek költségeit a raeionali- ?,áló vállalat viselje. A munkanélküliek gyűlése fölhívja *a Szakszervezeti Ta­kácsot, hogy a fölsorolt követelések gyakorlati megvalósi- íása érdekében járjon el a kormánynál és a főváros tör­vényhatóságánál. Ugyanilyen eljárásra hívja föl n megyei, városi és köz­ségi törvényhatósági testületek tagjait. A Map@sii cipészszakosztály laglaibez! A szakosztály vezetősége és a szervezőbizott­ság- legutóbb megtartott együttes ülésén fog­lalkozott azzal, hogy egyes tagok az utóbbi idő­ben olyan tevékenységet folytattak az Otthon helyiségében, amellyel széthúzást idéztek elő a Szövetség tagjai között és cselekvésükkel nagy mértékben gyöngítették a szervezet mun­kálkodását. Minden tagnak be kell látni, hogy a nagy mértékben, leromlott munkaviszonyokat csak egységes és erős küzdelemmel tudjuk megváltoztatni, és- csak úgy tudjuk- a Tagok , éiv dekét. elősegíteni. A vezetőség ezért fölhívja a szakosztály összes tagjait, hogy ne hagy jók magukat semmiféle illegális testületektől be­folyásolni, senkitől né fogadjanak el olyan uta­sításokat, amely küzdelmeinkéi gyöngítené, hanemi közös megértéssel törekedjünk a szer­vezet minél hatalmasabb kiépítésére. Ha a ta­goknak valami kívánságuk van, úgv fordulja­nak azok bizalommal a vezetőséghez, amely azt minden esetben kötélésségszerűen el fogja in­tézni. A vezetőség ezért, nyomatékosan figyel- únezteti a tagokat, hogy semmiféle olyan cselc- {kedetre ne ad,jók magukat, amelyek a szerveze­ttet vagy az összmunkásság törekvéseit rágal­mazzák és gyöngítik. A vezetőség és a. szervező- bizottság ezt a határozatot a szervezet megerő­sítése érdekében hozta meg és elvárja a tagok összességétől, hogy ebben a munkájában lelki­ismeretesen támogatni fogják. Akik pedig te­vékenységükkel a szervezet munkálkodását veszélyeztetik, az ilyenekkel szemben a leg­szigorúbb határozattal fog eljárni. Ebben az ügyben a cipészszakosztály vizs­gálatot indított, ennek a vizsgálatnak ered­ménye az alább közölt nyilatkozat: Nyilatkozat. Igaz az, hogy a folyó évi november no 9-en történt Népszó,va-könyvk,ereskedés ellen in­tézett tüntetés idején az Erzsébet körúton jártam, de kijelentem, hogy ». tüntetők cselekvésében részt nem, vettem. A párt intézményei ellen intézett tün­tetők munkáját pedig a legmesszebbmenően elítélem. Budapest, 1929 december 6‘. Gunyhó József. Nyilatkozat. Igaz az, hogy a, folyó évi november hó 9-én _ történt Arcp*zana-köuyvkereskedés ellen in­tézett tüntetés idején az Erzsébet körúton sétáltam, de kijelentem, hogy a tüntetők cselekvésében részt nem vettem. Igazamat azzal is bizonyítom, hogy én a Népszavának több év óta állandó előfizetője va­gyok és a párt tevékenységét minden erőmmel támo­gatom. A párt intézményei ellen intézett tüntetők munkáját pedig a legmesszebbmenően elítélem. Budapest, 1929 december 6. Gaál. Lajos. Nyilatkozat Ezennel beismerem, hogy a Magyar- országi Bőripari Munkások Szövetsége, Budapesti Cipész Szakosztályának vezetősége által a. szemé­lyemre megállapított szervezeteden es ténykedéseim­mel úgy a szervezet, valamint a magyarországi munkásmozgalom egységes törekvései ellen súlyos vétséget, követtem el. Hibámat azonban megbántam és éppen ezért, megígérem, hogy a jövőben hasonló ténykedést, nem fogok elkövetni. Magatartásommal a szervezet és magyarországi munkásmozgalom egy­ségét megbontó törekvésekben részt, nem vessek és ilyen utasításokat senkitől el nem fogadok. A vezető­ség határozatait, magamra nézve mindenkor kötele­zőnek elismerem. Egyben tudomásul veszem, hogy­ha a jövőben hasonló ténykedést követnék el, úgy azon eljárásommal magamat a szervezett munkások soraiból kiközösítettem. Budapest, 1929 december ti. Hideg József. Nyilatkozat. Ezennel beismerem, bogy a Magyar­országi. Bőripari Munkások Szövetsége, Budapesti BŐRIPARI MUNKÁS Cipész Szakosztályának vezetősége által a szemé­lyemre megállapított szérvez«e5t«nes ténykedéseim­mel úgy a szervezet, valamint a magyarországi munkásmozgalom egységes törekvései ellen súlyos vétséget követtem el. Hibámat azonban megbántam. és éppen ezért megígérem, hogy a jövőben hasonló ténykedést nem fogok elkövetni. Magatartásommal a szervezet, és a, magyarországi munkásmozgalom egységét megbontó törekvésekben részt nem -veszek és ilyen utasításokat senkitől el nem fogadok. A ve­zetőség határozatait magamra nézve mindenkor kö­telezőnek elismerem. Egyben tudomásul veszem, hogyha a jövőben hasonló ténykedést követnék el, úgy azon eljárásommal magamat a szervezett mun­kások soraiból kiközösítettem. Budapest, 1929 december 6. Herr Antal. Nyilatkozat. Ezennel beismerem, hogy a Magyar- országi Bőripari Munkások Szövetsége, Budapesti Cipész Szakosztályának vezetősége által- a szemé­lyemre megállapított szervezetellehes ténykedéseim­mel úgy a szervezet, valamint a magyarországi munkásmozgalom egységes törekvései ellen súlyos vétséget lövettem cl. Hibámat azonban megbántam és éppen ezért megígérem, hogy a jövőben hasonló ténykedést nem fogok elkövetni. Magatartásommal a. szervezet és a magyarországi munkásmozgalom egységét megbontó törekvésekben részt nem veszek és ilyen utasításokat senkitől el neon fogadok. A ve­zetőség határozatait magamra nézve mindenkor kö­telezőnek elismerem. Egyben tudomásul veszem, hogyha a jövőben hasonló ténykedést követnék el, úgy* azon eljárásommal magamat a szervezett mun­kások soraiból kiközösítettem. Budapest, 1929 december 6. Ink-ásy Itnre. Fofllalkezzunk az iliúniDBkdsokkal! A szakmozgalomnak e<púk_ igen fontos része az ifjúmunkások: nevelése és öntudatra való ébresztése, hogy ezáltal az iparban foglalkoz­tatott tanoncok még felszabadulásuk előtt fel­ismerjék osztályhelyzetüket és megismerjék a szervezkedés szükségességét, a mozgalom cél­jait, törekvéseit, hogy’ magukat lássák a mun­kásmozgalom jövő harcosainak és főként, hogy amikor felszabadulnak, tagjaivá legyenek a szakszervezetnek. A tanoncok szocialista szellemben való neve­lése a mai viszonyok között egyedül a műhe­lyekben és gyárakban foglalkoztatott öntuda­tos, szervezett munkások feladata, nekik kell megmutatni a helyes irányt az ifjúmunkásnak. Tudjuk azt, hogy ez nem a legkönnyebb fel­adat, tekintve, hogy az ifjúságot több oldalról környékezik és pénzt, fáradságot nem kímélve, akarják eltántorítani a mi oldalunkról, de ez csak ideig-óráig sikerül, mert az ifjúmunkás hamar rájön arra. hogy a sorsát csak a szak- szervezetek irányíthatják eredményesen, éppen ezért fordítsunk több gondot a műhelyekben, gyárakban mellénk beosztott ifjúmunkásokra, legyen gpudunk arra; hogy a UmoriG a szakmai tudását fejleszthess"e, ismertessük meg vele a munkástul túrát, juttassuk őket jó könyvek ol­vasásához, nyújtsunk lehetőséget arra, bogy a szakszervezetek által rendezett knltúrdélutápo­kat és ismeretterjesztő előadásokat és a könyv­tárat látogathassák, mert ezek az ifjúmunkás szellemi fejlődését szolgálják. Minden szervezett munkás tegye meg e téren a kötelességét. Művelt, a szakmáját tökéletesen értő, megalkuvást nem ismerő, gerinces mun­kásokra. van szüksége a munkásmozgalomnak. Ebből a generációból fog nőni az utánpótlás, •ezek az ifjúmunkások a jövő ígéretei, és ha majd kellő tudással rendelkezve, elfoglalják a számukra .kijelölt helyet, a munkásmozgalom­ban egymás mellé felsorakozva indulnak egy szebb, egy igazabb jövő felé. Adler Géza. A szücsiuunkásek karácsonyi és újévi ajándéka Az. hogy ezúttal szakmánkban minden kép­zeletet fölülmúl azon munkásaknak a száma, kik éppen a béke és szeretet szent ünnepére, a boldogabbnak várt új-esztendő küszöbén, ki ad ott in un kaköny vükkel egy végeláthatatlan munkanélküliségnek a szenvedő részeseivé váltak, valósággal iróniája ennek a mi gyö­nyörű. szent és sérthetetlen kapitalista tár­sadalmi ^ rendünknek. E nagyarányú munka­nélküliség kétségkívül az altalános rossz gaz­dasági viszonyok következménye. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a speciális szakmai vonathozásokat sem, amelyek meg­ítélésünk szerint nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ez az áldatlan állapot bekövetkezett. Munkáltatóink egyre hangoztatják, hogy a szezon évről-évre rövidebb és gyöngébb. Noha ezzel szemben minden elfogultság nélkül meg­állapíthatjuk, hogy a szőrmedivat térhódítása, fokozódik, ez a legutóbbi rossznak minősített szezon is ezt bizonyítja, mert soha annyi pré­mes kabátot, annyi szőrmebundát nem visel­tek, mint napjainkban. A szőrmeipar tehát a leromlott gazdasági viszonyok ellenére is fej­lődést mutat. Ennek ellenére bizonyos mér­tékig mi mégis koneediáljuk munkáltatóink panaszainak a jogosultságát. Arra azonban nem vagyunk és soha,sem lessünk hajlandók, hogy annak/a káros szakmai politikának, amely ide vezeteti, a veszteségszámlája a szervezett szüosmunkrasok rovására írassák. A szakszer­vezet májf az ellenforradalom első éveiben figyelmeztette a munkáltatók érdekképviseletét a tanonctenyésztés korlátlan lényéből eredő 1930 káros következményekre. És azóta is szakadat­lanul rámutattunk arra, bog?' a. megcsonkí­tott ország egyre szegényedő lakossága a szőrmedivat térfoglalása dacára sem képes foglalkoztatni a mesterségesen földuzzasztott szűcsm unkásser eget. Kezdetben érveinkkel azt szegezték szembe, hogy utánpótlásról gondoskodni kell. Noha ugyanakkor jelentékeny számban kényszerül­tek szaktárcáink külföldre azért, mórt itthon nem volt biztosítva .számukra a létf ön tartás lehetősége. Majd később, az ipartörvényre való hivatkozással tagadták meg ezen jogos kívánságunk teljesítését. Azóta, sajnos, a mi meglátásunk beigazolódott és ma már ott tar­tunk, hogy csupán a fővárosban több mint 300 a mesterek és 730 a szervezett szűesmunkasok száma és ezeknek háromnegyed része az esz­tendő 7—8 hónapjában tétlenségre van kárhoz­tatva. A rövid szezonra éhes farkasokként ve­tik rá magukat és minden messzebbmenő szempontot félre dobva, kiki a maga módja szerint részt kíván a prédáiból. De mert sok az eszkimó és kevés a fóka,* senkinek se jut a kívánt mennyiség, még akkor semv ha a ver­seny tisztességes. Itt azonban nem így áll a dolog. Mit láttunk most isi Tőkeerős, nagy cégek olyan áron dobták piacra árúikat, _hogy egyenesen talány, mit is fizettetnek voltaké- pen meg? Az anyagot-e, avagy a munkabért és rezsit? Mert, hogy a kettő együtt nem fog­laltatik az árban, az kétségtelen. Mármost a. gyöngébbek, hogy bírják ezt az iramot, vagy az áru. vagy a hitelező nagykereskedő rová­sára kénytelenek ezzel az áramlattal lépést tartani. Ez pedig oda so- vezetni, hogy előre­láthatóan igen sokan, ? mesterek között, nem lesznek abban a helyzetben, hogy kötelezett­ségeiket teljesítsék\ És itt elérkeztünk ahhoz a kérdéshez, amely probléma lehet a szá­munkra. Ha t. i. az amúgy is nagy munka- nélkül tartaléksereg egy, a proletársorba kényszerült, fegyelmezetlen, .minden szolidáris érzést nélkülöző, tönkrement mesterréteggel szaporodni fog, nagyon résen kell lennünk, hogy ezek meglévő vívmányainkat ne veszé­lyeztessék. Voltak az elmúlt esztendőkben kemény, küzdelmes _ barcaink. Támadóink száma szaporodott, de büszkén és emelt fővel mondhatjuk, hogy a támadásokat, hála az egy­séges erőnek, amely a szervezettségben rejlik, teljes diadallal vertük vissza és megvéd tűk érdekeinket. Föl tehát az újab'b harcra az újév küszöbén és ne csüggesszen bennünket^ hogy a támadási felület kiszélesedett, ellenfeleink száma szaporodott. A létért való küzdelemben az összetartozandóság testvéri melege fütsöu bennünket és mi nem bukhatunk el. (Br.) —»-- — " — Ausztriában megalakult a Boripari Munkások Szövetsége Rendkívülien nagyjelentőségű lépésre hatá­rozták el magukat az elmúlt hónapban Ausztria böröndös-, szíjgyártó-, nyerges- és bőrmunká­sai. Az érdekeltségek képviselői ugyanis rend­kívüli tanácskozást hívtak egybe. És noha a tárgyalások hosszabb időre nyúlnak vissza, mégis meglepetésszerűen hatolt mindenütt, hogy a tanácskozás eredményeként kimondot­ták, hogy 1930 január hó elsejével az említett munkások szervezetei beszüntetik működésüket és egyesülve, megalakítják az Osztrák Bőripari Munkások Szövetségét. Az ilyeténképpen fúzionáló két. szervezetnek 4000 tagja van. Az eddigi két szaklap helyett, a fenti időtől kezdve, egy egyesített nagyobb lap kiadását határozták el, valamint megálla­podás jött létre az irodák össze költözése tekin­tetében is. Az új szövetségnek Hohenberg Károly szak- társ (böröndös) lett az elnöke. Nagy örömmel vesszük a fenti hírt és tiszta szívből üdvözöljük osztrák szaktársainkat e nagyszerű és nagy horderejű lépésük elhatáro­zása alkalmából. Kívánjuk, hogy az új szövet­ség működése mielőbb hozza meg azt az ered­ményt, amiért az egyesülés elhatároztatott és kívánjuk, hogy az új szövetségnek mielőbb si­kerüljön elérnie azt is, hogy Ausztria minden rendű és rangú bőripari munkását táborába sorakoztathassa. P*e®|eBei*<? ForradalOBfii Bolseirizanus Emigráció Woltner .Takab elvtárs ú,j könyve. Minden szabtárs olvassa és terjessze. Ara fűzve 6 pontrö, díszes kötés­ben 8 pengd. Kapható n Népszava-könyvkereskedés- beu. Budapest, VII, kerület, Erzsébet körút S5. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék