Bőripari Munkás, 1931 (41. évfolyam, 1-11. szám)

1931-01-03 / 1. szám

Budapest, 1031 január 3 Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII. kerület. Dob ucca 90. Telefon: J. 316-30 és J. Í3Í-18. szőni- A Szövetség tagjai a lapot tagilletményként kapják. Előfizetési ára egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza közgyűlésen ' úgy a járulékemelés, mint a se­Ajs országos közgyűlés uián A modern szakszervezetek életében minden időben nagy esemény, amikor demokratikus intézményünk legmagasabb fóruma, a közgyű­lés, tanácskozásra ül össze, hogy bírálatot mondjon az elvégzett munka fölött és helyes jrányt szabjon jövendő tevékenységünknek. Többszörösen fontosak azonban azok a közgyű­lések, amelyek válságos időkben ülnek össze, mikor gazdasági viharok, a kapitalista ter­melési rend ciklonja, a munkanélküliség söpör .végig az egész munkásosztályon és iit nagy réseket a munkásalkotta intézményeken. Vál­ságos időkben mutatkozik meg az elhivatott­ság a magunk intézményeinek a vezetésére és a saját ügyeink iránt Szükséges komolyság biz­tosítja szervezeteink fönnmaradását és fejlő­dését. Fél évtizede gyötri az állandóan növekvő gazdasági válság a magyar közgazdasági éle­ket és süllyeszti mind mélyebbre a munkásosz­tályt, A magyar kormányzat mindent megtesz — a közterhek állandó emelésével —, hogy ezt a, süllyedést, ezt a züllést minél tökéletesebbe l egye. A magyar munkásságot politikai jogaitól ’megfosztja, gazdasági szabadságát elkobozza. Először jogtalanná teszi, hogy azután koldussá tehesse. Teljesen kiszolgáltatja mint fogyasztót a kartelleknek és nagybirtoknak s mint terme- \ tőt a nagytőkének. . Tíz éve tart már ez a gyilkos válság, mely unkástársaink legjobbjait kényszeríti évekig rtó mun kát lan ságra, az ipái' elhagyására, vagy a jótékonyság kolduslevesére és egyéb 'hasonló alamizsnájára. A magyar szoci ál poli­tika. érzéketlensége tmiatt a kormányzat nem támogatja a gazdásági 'küzdelmekben el bukot­takat. A szakszervezetek az ■egyedüli komoly intézmények, melyei', ma isi ötévi borzasztó véd- Ság után, erejük végső megfeszítésével állanak a romlás útjába; és védik a munkából kidöllekct. A Szövetség a szó teljes értelmében öt év óta minden anyagi forrását e cél szolgálatába állí­totta. Ez a nemes törekvés ínár komolyan ve- . szélyeztetíe a Szövetség pénzügyi egyensúlyá­nak megtartását. Ennek a következményekép­pen került a Szövetség pénzügyi szanálása a közgyűlés elé mint legfontosabb föladat. Helyre kellett állítani a Szövetség pénzügyi egyensú­lyát, hogy továbbra is megrázkódtatás nélkül álljon a munkanélküliek támogatására és fonn­ak adás nélkül végezhesse a gazdasági védelem kiépítésének munkáját. Mindenekfölött biztosí­tani kellett a munkaviszonyok megjavítására vonatkozó lehetőségeket. Forradalmi időket élünk. Az angol ipari forradalmat messze felül­múló termelési folyamatnak vagyunk részesei. •A termelés teljesen föl forgatva. Nap-nap után oj;;jbb. és újabb gépek vonulnak be a munka­termekbe. A szalagrendszer már nem ismeret­len .a magyar cipőgyárakban sem. Csökkentett munkáslétszáip.mal s a mimimumra redukált fogyasztás mellett 50—100%-os termeléstöbble- íet produkálnak a cipőgyári munkások. A kézműipari munkások is minden szakmában a legőrülteob versenynek vannak kitéve, amely­nek végső következménye: a. termelés fokozása. A közeljövőben a munkások és kisiparosok tíz­ezrei szorulnak ki majd a termelésből, hogy he­lyüket a tanulatlan munkások foglalják el. A legorültebb versenyfutás kezdődik a munká­éi lka ima kért s az életlehetőségért. Ez új helyzetet jelent és új taktikát kíván. Bö kell rendezkednünk a gazdasági életben •erre az elkeseredett harcra. Meg keil vívnunk a magunk küzdelmét a szakmunkások elhelye­zéséért és a munkaviszonyok megvédéséért, va­lamint azok megjavításáért. Ezek teszik ré­szünkre komollyá és válságossá a közeljövőt. Szövetségünk életében számos esetben ,— mint a, balkáni háború alatt 190S—1909-ben és a világháború alatt 1914—1918-ban — voltunk már kritikus helyzetben, soha komolyabb problé­mák nem kerültek egyetlen közgyűlésen sem megoldásra, mint a jelenlegin. A pénzügyi egyensúly helyreállítására a jelenlegi súlyos helyzetben, tízévi válság után kényszerültünk a segélyek leszállítására, a Bőripari Munkás- , otthon fönn tartási költségeinek födözéséro Buda­pesten és a környékén heti 10 fillér járulékeme­lésre. Nagyarányú megtakarításokat jelentő belső rendelkezéseket kellett végrehajtani. A közgyűlés a központi vezetőséggel együtt olyan megoldási formát talált, amely a Szövet­ség minden rétege részére arányossá teszi a szanálás költségeinek viselését, Megterhelést ró a szanálás a dolgozókra a heti 10 Iliiéres járu­lékemeléssel. Igaz. hogy ez a teher csupán napi másfél fillért jelent; a dolgozókra, de ma ez nagy összeg annak is. aki adja. annak j-s, aki kapja. Megterhelést jelent a munkanélküliekre az utolsó segélyemelési rátának az elvonása s megterhelést jelent . az alkalmazottak részére a szanálás idejére elhatározott nagyobb összegű leadás. Mégis el kellett határoznia a közgyű­lésnek a pénzügyi egyensúly helyreállítása ér­dekében a föntieket, A közgyűlés határozata szerint ezekre a kölcsönös áldozathoz«tatokra okvetlenül Szükség van. Ezen komoly és nagy ; horderejű határozatok-meghozatala és maradék- nélküli végrehajtása bizonyítják, hogy Szövet­ségünk jól van fölépítve, mert tagjainak nagy az áldozatkészsége és minden rétegnek meg­ingathatatlan a szolidaritás«. A modern mun­kásmozgalom régi igazsága, hogy minél na­gyobbak az elénk tornyosuló akadályok, annál erősebbnek kell. lenni közöttünk a megértésnek és a szolidaritásnak. Amint közgyűlési tudósításunk igazolja, a Bcrkó Kálmán elnök vasárnap- reggel 9 óra­kor megnyitja a közgyűlést. Üdvözli Farkas István ■ elvtársat,; aki • a szociáldeníokraIá’-párt, valamint Peyer Károly elv társat,'aki a Szak­szervezeti Tanács/képviseletében, jelent meg. Hubai János központi titkár javaslatot tesz a. tisztikar megalakítására. Jegy zőköny vlijtele- sítőknek Láng István és Fejér Sánllor (Buda­pest) szaktársakat ajánlja, az igazolóbizott­ságba pedig Kiss János, Herzogh Kálmán, Hit­nek János, Nagy Antal (Budapest) és Kapási Mihály (Debrecen) szaktársakat, akiket a köz­gyűlés egyhangúlag megválaszt, Ezután ismer­teti a közgyűlés napirendjét, tanácskozási ügy­rendjét, amelyet a közgyűlés tudomásul vesz. A központi vezetőség jelentése. Hubai központi titkár ismerteti a központi vezetőség jelentését: A Bőripari Munkás legutóbbi számában meg­jelent részletes jelentés után csak néhány fon­tos jelenséget kíván ismertetni: Az általános gazdasági helyset az 1927. év óta sem javult. Bizonyság- erre, hogy 1930 november végéig az előző évvel szemben a csődök és kényszeregyez­ségek 1880-ról 2262-re, azaz 20%-kai emelkedtek. A fogyasztás csökkenésének a fölmérésére a konjunktúrakutató intézet az alábbi megállapí­tása nyújt elriasztó képet. Cipőgyártás 1928-ban 1343, 1929-ben 1046, a csökkenés 297 pont. Cipő- fogyasztás 1928-ban 1311, 1929.-ben 853, a csökke­nés 458 pont. Az amerikai polgár fogyaszt évente 2.3 pár cipőt, a német 1.3, az orosz 0.25, a magyar 0.5 pár cipőt, Ezen adat szerint Ma­gyarország 8 millió lakosa i millió pár cipőt fogyaszt a normális lí—16 millió pár cipő he­lyett. Ez magyarázatát adja a bőripar súlyos válságának. A bőripar többi ága ihan is. noha ezekre megfelelő, fontiekhez hasonló adatokkal nem rendelkezünk, hasonló a helyzet. A bőripar pusztulása már olyan mélypontra jutott, hogy a szakma, több komoly tényezője -keresi a megmentés útját, A mi fölfogásunk szerint a szakma megmentése csak az összes .érdekeltek együttdolgozása mellett lehetséges. A szakmában dúló minőség- és ár rombolást és a szennykonkurrc'nciát csak a szervezett mun­kásokkal létesített megegyezéssel lehet meg­akadályozni, Mi ezen legfelsőbb fórumunk előtt kijelentjük, hogy becsületes föltételek mel­lett hajlandók vagyunk a szakma megmentésé­ben minden erőnkkel, közreműködni. Ha ezen komoly, figyelmeztetésünk nem ta­gielyleszállítás ellen nagyon komoly érvelések hangzottak el. Mindkét javaslatnak a megvita­tása magas színvonalú, szenvedélymentes föl­szól alások keretében történt. A javaslatok vé­delmezői és ellenzői felelősségük tudatában minden szavukat mérlegelték. Minden küldött más-más nézőpontból csak használni akart a® ügynek. Ha a közgyűlés nagy többsége mégis úgy találta, hogy vállalnia, kell mindkét hatá­rozat meghozataláért a felelősséget, akkor bizo­nyára a közgyűlésnek erre nagyon súlyos okai voltak. A közgyűlésen hozott határozatok az egész bőripari munkásság jövőjének biztosítá­sát és kiépítését szolgálják. Szaktársainkon a sor, hogy ezen intézkedések borderejét megért­sék és azok széliemében cselekedjenek. Vegyük .tehát mindannyian megnyugvással tudomásul a közgyűlés határozatait és mindannyian mara­dék nélkül hajtsuk azokat végre. Fogjunk mind­annyian komoly munkáihoz Szövetségünk meg­erősítése érdekében, hogy minél kevesebb zök­kenéssel teljesíthesse szervezetünk a 60 éve vál­lalt föladatát, a gazdasági küzdelmekben meg­sebzett szaktárcák támogatását és hogy válto­zatlan lendülettel folytathassuk a jo'bfe munka-« viszón y oker t ha rc unk at. tálna. a kívánt megértésre és tovább folytatnák a nagyipari érdekeltségek az ipar* jövőjét "ve­szélyeztető termelési anarchiát és múnkás> elnyomást, úgy a magunk erejével is megkísér véljük, -hogy .ennek a. pusztulásnak útját állj tiki Ezt a célt'szolgálja különösen a jövő tavaszra elhatározott mozgalmunk. A már megtartott és tervbevett kerületi értekezletek vannak hivatva árra, hogy ennek a határozatnak a sikeres megvalósítására az egész országban lakó bor­ipari munkásokat,. bekapcsoljuk. A közgyűlés tárgyilagos bírálatát kérem a központi vezető­ség jelentésé fölött. Üdvözlések. Farkas István élvtárs a szociáldemokrata párt részéről üdvözli a közgyűlést. Súlyos, idő­ket élünk — mondotta, — Az ilyen történelmi idők reánk is nagy föladatokat rónak. Amikor ügyes-bajos szakmai dolgaikkal foglalkoznak, ugyanakkor osztályuk érdekeit is nagy léptek­kel viszik előre. Marx igazságai sohasem vol­tak igazábbak, mint ma. és a munkásosztálynak rendületlenül kéll haladnia azon az úton, ame­lyet történeti rendeltetése kijelöl. Ilyen érte­lemben kíván sikert a tanácskozásokhoz. Ezután Peyer Károly elvtárs üdvözölte iá Szakszervezeti Tanács nevében a közgyűlést. A munkabérek csökkenése — mondotta — a fogyasztó képesség csökkenését is jelenti. A gépipar térhódítása, a racionalizálás csökkenti a munkaalkalmakat. Különösen áll ez a bőr­ipari szakmára. A munkásosztály elhagyatott, csak a maga erejére van utalva. Ha a szerve­zetek nem támogatnák, még nagyobb lenne a nyomorúság. A magyar szakszervezetek teher- bíróképességük legvégső határáig teljesítették kötelességüket a munkanélküliekkel szentben. A munkaidő rövidítése nélkül nincs megoldás. Külföldön már nem a 48. hanem a .40 órás heti munkaidőért harcolnak, mert a heti 48 órai munkaidővel sem leltet a munka nélkülieket munkával ellátni. Teljes megértéssel kell mind- annyiunknak összefogni, hogy a munkásosztály helyzetét- megjavíthassuk. Berkó Kálmán elnök fölszólítja az igazoló­bizottságot, hogy, kezdje meg munkáját. A pénztári jelentés, A nyomtatott jelentés teljes részletességgel mutatja úgy a székház, mint a szövetség pénz­tári forgalmát az 1929-es évről. A forgalom té­teleire vonatkozóan bővebb íolyilágösítás adá­sát szükségtelennek tartom, ha azonban a köz­gyűlés bármely tagjának valamely felvilágo­sításra szüksége lesz, azt készséggel megadom. .Kérem a pénztári jelentés ludomásiílyétclét. .................. ......... .■ .............................. h M agyarországi Boripari Munkások Szövetsége 1930. évi december 28-án tartott rendes évi kiütiOttkOzgyblése XLT. évfolyam. I. szám MAGYARORSZÁG» AŐRIP/IRBAM FOGLALKOZTATOTT munkásom és munkásnök ÉRDEKEIT VÉDŐ LAP

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék