Bőripari Munkás, 1932 (42. évfolyam, 1-5. szám / 1. évfolyam, 1-4. szám)
1932-01-04 / 1. szám
2^ oldal ...■niu.iiL.u_ii_Lun-iiiiHa.uj mi—■ tett összegeket fizették ki. Az összeg mellett föl van tüntetve, hogy hány esetben. Hány kifizetett esetben összeg. fizettek ! Mi a részünkre kiutalt 11.400 pengőt 1767 esetben, négy héten át fizettük ki. Az első héten 366 esetben, a második héten 436 esetben, a harmadik héten 410 esetben, a negyedik héten 555, esetben fizettünk ki. A rendelkezésünkre álló összegből a legminimálisabb segélyt folyósíthattuk, mégis értékes támogatást jelentett a végső kimerülésben szenvedő tagjaink részére. Az összes munkanélküliek között a legnagyobb elkeseredést váltotta ki a segély visszavonása, illetve megszüntetése. Ez az elkeseredés minden tekintetben jogosult. A szakmákban semmi munka, 900—1000 munkanélküli közül egy-két kisegítőközvetítés történik. Remény sincs arra, hogy a közeljövőben munkanélküli tagjaink munkához jussanak. Teljes joggal írja Peyer elvtárs: A harc tovább folyik mindazokkal az eszközökkel, amelyeket célravezetőnek tartunk és folyni fog mindaddig, míg a munkanélküliség elleni biztosítást törvénybe iktatják. Pengő segélyt Borbély munkások-----------600 123 Bőripari munkások-------11.400 1.767 Cukrászmunkások-----------300 45 Élelmezési munkások-------7.540 1.575 Építőmunkások *---------------11.500 1.780 Famunkások-------------------17.600 2.887 Földmunkások---------------400 71 Gépjárművezetők-----------400 64 Grafikai munkások -------4.000 844 Húsipari munkások------2.800 312 Kalaposok -------------------640 80 Keresik, alkalmazottak — 2.900 499 .Kesztyűsök — ----------------508 . Könyvkötők -------------------12.000 2.574 Könyvnyomdászok-------- — 20.500 2.560 Magántisztviselők-----------6.000 959 Mintakészítők-----------— 2.800 350 Nemesfémipari munkások 750 167 Pénzintézeti tisztviselők — 900 183 Segédmunkások---------------600 101 Szabómunkások-----------— 5.700 783 Szállítási munkások-------2.000 336 Szállodai alkalmazottak — 800 153 Szobrászok--------------------1.600 231 Textilmunkások-----------270 45 Üvegesmunkások-----------650 118 Vasmunkások---------------34.000 5.475 Vegyészeti munkások ——• 300 28 Zenészek ------------------------1.000 163 Összesen — 150.000 24.28,4 ÖNJliHnOtf8Z3gOtlf!!llIlillllll!lll!!!nil!HllCS9©Q3ill!iII!Hllll!ltl!in!HIIinlGeC8 limllllllllll A központi iroda közleményei Körlevél A csoportok és szakosztályok vezetőségeihez A rendkívül súlyossá vált gazdasági helyzet a Szövetség tagjainak 90%-át munkanélkülivé tette. Még az egyelőre munkahelyen lévő szaktársak is félnapokat, de nagyrészük még ennél is kevesebb munkaidőt dolgozik, s ennek következtében járulékot fizetni nem tudnak. Ezen soha nem tapasztalt munkanélküliség következtében annyi járulékbefizetés nem történik, amelyekből a heti munkanélkülisegélyek és egyéb okvetlen teljesítendő kiadásokat fedöznék. A már évek óta tartó nagyarányú munkanélkülisegélyezés a Szövetség pénztárát kimerítette. Ezen súlyos gazdasági és pénzügyi helyzettel a központi vezetőség foglalkozott és elhatározta, hogy az október hónapban tartott küldöttközgyűléstől nyert felhatalmazás alapján a segélyek és a járulékok rendezésére a Budapesten és környékén lévő csoportok és szakosztályok elnökeit és négy vidéki export elnökét együttes ülésre összehívja. A folyó évi december hó 10-én tartott együttes ülés a Szövetség pénzügyi helyzetére való tekintettel elhatározta, hogy a folyó év december 27-e után kifizetésre kerülő munkanélküli segélyeket az első osztályban 8 pengőre, a második osztályban 6 pengőre, a harmadik osztályban 1 pengőre és az eddigi 10 heti időtartamot 8 hétre szállítja le. Elhatározta még az együttes ülés, hogy a temetkezési segélyt, amely december 27-e után kerül kifizetésre, 50%-kal redukálja. A csökkentett segélyekből a folyó hetijárulék fizetése nem kötelező. A fenti határozattal megszűnik a különböző osztályokban lévő segélyezési fokozat, minden tagrészére járulékosztályának megfelelő és font között segély fizethető ki. Továbbra is érvényben maradnak az ügyviteli szabályzatnak a segélykifizetésre vonatkozó rendelkezései, csak a fenti határozat szerint a 8 heti segélykifizetésre vonatkozó rendelkezések változnak a jövőben az eddigi 5 segély kifizetése helyett folytatólagosan csak 4 segély fizethető ki és a 4 heti várakozás után az újabb 4 heti segély folyósítható. Az együttes ülés a segélyek leszállítására vonatkozó határozatát ideiglenesnek tekinti és amennyiben a Szövetség pénzügyi helyzete megjavul, az eddig érvényben volt segélyeket is vezetőség vissza óhajtja állítani. A központi vezetőség: HOKIRATI MUNKÁS Tanuljünk, Hogy taníttassunk Szövetségünk és szakosztályaink vezetősége ez évben is nagy súlyt helyeznek arra, hogy a Szövetség tagjai tudásvágyait kielégíthessék. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a Szövetség minden tagja a munkásmozgalmat, társadalmi és gazdasági viszonyainkat szocialista nézőpontból megismerjék. Megfelelő tudással és agitációképességgel a munkásmozgalom megerősítésében közreműködhessenek, a szocializmus terjesztésével a munkásság fölszabadítását előmozdíthassák. Ennek a célnak az elérése érdekében az újév utáni időre a következő programot állította össze és a következő előadásokat óhajtja megtartani. 1932 január 7-re. Mónus Illés: Az osztályharc kialakulása. 1932 január 14-re. Kéthly Anna: A béke útja, 1932 január 21-re. Dr Révész Béla: A szociáldemokrácia a háború előtt, a háború alatt, a háború után, 1932 január 28-ra. Szélpál Árpád: Individualista művészet, kollektív kultúra, 1932 február 4-re. Hont Ferenc: A primitív népek társadalma, 1932 február 11-re. Vámbéri Rusztem: 1932 február 18-ra. Rudas Béla: A szocialista tudomány egysége. 1932 február 25-re. Szakasits Árpád: Ázsia ébredése, Európa jövője. 1932 március 3-ra. Dr Szőllősi N.: Az emberi szervezet csodái. 1932 március 10-re. Buckinger Manóné: Nőkérdés a __ szociáldemokrácia programjában. 1932 március 17-re. Peyer Károly: Nemzeti, nemzetközi kartellek, trösztök, 1932 március 24-re. Dr Kiss Jenő: Oroszországi és a nyugateurópai munkásmozgalom. Az előadások minden esetben csütörtök este/21 órakor kezdődnek. Az oktatásügyi bizottság fölkéri tanulnivágyó tagjait, hogy az előadásokat minél tömegesebben látogassák. Az oktatásügyi bizottság. lllllllllll!!ll8CIOllllllll!lllllllin!llllllllinC590SDIIlllllllll!Il!l!IIIIIIIIIllll!C337B IIIIIIIIIIIIlll ft cipő- és bőripari munkások nemzetközi kongresszusa — Prága, 1931 szeptember 28—30 — A cipő- és bőripari munkások nemzetközi kongresszusán képviseltették magukat a belgák, a dánok, németek, franciák, angolok, a norvégek, osztrákok, svédek, svájciak, csehszlovákok és a magyarok. Kimentette inasát a lengyel és a román szövetség. Vendégként megjelent a genfi Munkaügyi Hivatal képviseletében Stahl, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség képviseletében G. Stolz. Képviseltették magukat: a csehszlovák Szakszervezeti Szövetség, a cseh szociáldemokrata párt, a cseh-német szociáldemokrata párt, a cseh szociáldemokrata városi frakció és Prága város tanácsa. A Nemzetközi Unió titkára, J. Simon terjesztette elő a jelentést, amelyről már előző szaklapunkban beszámoltunk. A nyomtatásban megjelent jelentés nagyon részletesen foglalkozik a világgazdasággal, a csatlakozott szövetségekben uralkodó munkanélküliséggel, a gazdasági harcokkal és mindazokkal a kérdésekkel, amelyek a cipő- és bőripari munkások mozgalmában aktualitással bírnak. A jelentést élénk vita követte, amelynek során az egyes felszólalók rámutattak a cipőgyáripar elterjedésére, a munkanélküliség egyre nagyobb mértékére és követelték a munkaidő leszállítását. A vita végén a kongresszus tudomásul vette a jelentést és határozati javaslatot fogadott el, amelyben követeli a heti 40 órás munkahét bevezetését és a szennykonkurrenciát űző cégek ellen való rendszabályokat. Érdekes napirendi pont volt a cseh cipő- és bőripar fejlődése és a Bata-üzemben dolgozó munkások helyzete. Ezt a napirendi pontot Valchar (Prága), a csehszlovák szövetség titkára adta elő. Nagyon alapos és kimerítő előadásban ismertette a cipő- és bőripar helyzetét és részletesen ismertette a Baja-üzemben uralkodó állapotokat. Előadását a kongresszus nagy figyelemmel és érdeklődéssel kísérte és elfogadta azt a határozati javaslatot, amely megerősíti a londoni és a stockholmi kongresszusokon elfogadott álláspontot, hogy minden országban küzdeni kell a rossz munkafeltételek mellett készített, a szennykonkurrencia termékei ellen. A kongresszus azután tárgyalta a Nemzetközi Unió anyagi helyzetét. Meg kellett állapítani, hogy a németek töltötték be eddig a nemzetközi titkárságot, ők viselték a költségek nagy részét, a gazdasági válság azonban annyira legyengítette őket, hogy a kongresszusnak kellett gondoskodni az anyagi eszközök fokozásáról. Simon szaktárs, a nemzetközi titkár, nem tud minden országba anynyiszorutazni, amennyiszer ez kívánatos volna, mert a titkárságnak nincs megfelelő büdzséje. A kongresszus azonban megállapította azt is, hogy a gazdasági helyzet minden országban nagyon rossz, a szövetségek anyagi helyzete mindenütt megromlott, ezért nem 1932 lehetett elfogadni a különböző indítványokat, amelyek nagyon magasra akarták fölemelni a nemzetközi járulékot. A kongresszus évenként és tagonként 1 pfenniggel emelte föl az eddig fizetett járulékokat és így remény van arra, hogy a befolyó bevételek inkább lehetővé teszik, hogy az Unió titkársága megfelelhessen sokféle feladatának. A kongresszus ezután megválasztotta az Unió végrehajtó bizottságát és ebbe beválasztotta a németeket, a csehszlovákokat, az angolokat és a svédeket. Titkárnak újra Simon szaktársát választotta meg. A kongresszus tanácskozása mindvégig igenélénk és érdekes volt. A küldöttek egymással ismertették az országukban uralkodó viszonyokat. A prágai szaktársak szívélyesen és örömmel fogadták a kongresszus tagjait, megmutatták a város nevezetességeit és kiszállást rendeztek a Bata-üzemekbe, hogy a kongreszszus tagjainak módjuk legyen a világ legnagyobb cipőgyárának viszonyait személyesen is megismerni. Ez a látogatás értékes tapasztalattal és főként sok tanulsággal szolgált. A nemzetközi kongresszuson Szövetségünk képviseletében Mónus Illés szaktárs vett részt, aki a Bata-üzemek megtekintésére Zlinbe utazott küldöttségnek is tagja volt. 05OS M ausztriai cipészemiősok kaiettközgyűlése Új szövetségi Otthon fölavatása. — A szervezet 60 éves fönnállása. Október hó 4-én és 5-én tartották megaz osztrák cipészmunkások küldöttközgyűlésüket Bécsben. Legutóbbi közgyűlésük négy évvel ezelőtt, vagyis 1927-ben volt. Azóta a már akkor is súlyos gazdasági viszonyok évről évre még súlyosabbakká lettek, úgyhogy a mostani közgyűlés sohasem tapasztalt nehéz viszonyok és nagy munkanélküliség között ült össze tanácskozásra. Ennek a közgyűlésnek különös nagy jelentőséget kölcsönöztek azok a körülmények, hogy osztrák szaktársaink ez alkalommal új szövetségi otthonukat avatták föl és szervezetük 60 éves fönnállását ünnepelhették. A küldöttközgyűlés és a kettős ünnnpség alkalmára a helybeli szakszervezeti szövetség, a szociáldemokrata párt, a munkáskamara, a rokonszakmák és más szakmák küldöttein kívül számos külföldi vendég is megjelent. Külföldi testvérszervezetek részéről jelen voltak: Simon (Nürnberg) nemzetközi titkár, König (Nürnberg) a németországi cipészmunkások, Manners (London) az angol cipészmunkások, Karlsson (Stockholm) a svédországi cipész- és bőrmunkások, Srl (Prága) a csehszlovákiai cipész- és bőrmunkások és Günther a magyarországi bőripari munkások képviseletében. Több szervezet kimentette magát. Az otthonavatás. Az osztrák testvérszervezetnek tulajdonképpen már 1923 óta a XV. kerületben, a Märkstrasse és Panthongasse sarkán saját háza van. Abban csak nagy nehezen bírtak a szövetség központi irodája részére helyet szorítani. Ez évben ugyancsak a XV. kerületben, a Markgraf Rüdigerstrasse 4. szám alatt még egy házat, egy gyárépületet vettek meg, amely azonnal beköltözhető volt. Ennek az épületnek földszinti és első emeleti részét rendezték be otthon céljára. Az otthon ünnepélyes megnyitása 3-án, szombaton délután 4 órakor volt. Az avatóünnepélyt Möller szaktárs üdvözlőszavai vezették be. Majd Nejedly szaktárs méltatta az otthon fontosságát és jelentőségét a szövetség további fejlődése és megerősödése szempontjából. Utána a szakszervezeti szövetség küldötte, Svitanics elvtárs szólalt föl és végül Feigl szaktárs az otthoni rendeltetésének adta át. A jubileumi nagygyűlés. Ugyancsak szombaton, este 8 órakor folyt le a szervezet 60 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepi nagygyűlés, a XVI. kerületi ottakringi Munkásotthon nagytermében. A megjelenteket Möller szaktárs üdvözölte, majd a szövetség dalkara és a szavalókórus énekszámokat, illetve munkáskórusokat adtak elő. Az ünnepi beszédet Schoysch elvtárs, a szakszervezeti szövetség elnöke mondotta. Fölszólaltak még: Simon szaktárs, valamint a párt és a munkáskamara, részéről. A 60 éves jubileum alkalmából a szövetség az ausztriai cipészmunkások mozgalmáról könyvet adott ki. A könyv 500 oldalnál nagyobbterjedelemben és díszkötésben jelent meg. A mű szerzője Heinrich Möller szaktárs. A közgyűlés. A közgyűlés vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődött, Möller szaktárs üdvözlőszavai után a dalkar éneke és a szavalókórus szavalatai következtek. Majd a külföldi vendégek, a helybeli rokonszakmák, a szakszervezeti szövetség és a szociáldemokrata párt küldöttei mondottak üdvözlőbeszédeket. Áttérve a napirendre, megválasztották a tsülönböző bizottságokat és elfogadták a tanácskozási ügyrendet. Ezután Feigl szaktárs elő-