Bőripari Munkás, 1932 (42. évfolyam, 1-5. szám / 1. évfolyam, 1-4. szám)
1932-01-04 / 1. szám
& oldal M szakmék közleményei Ma»8«agg»^fP«S8gi8^gBBsgEiaB8gHBEwr Értesítési A budapesti cápészszakosztály 1932 január .17-én, vasárnap délelőtt 9 órakor tartja éri rendes földdtszt&öasgyítlését. Napirend: • 1. Tisztikar megválasztása. 2. A vezetőség jelentése. 3. Pénztári jelentés. 4 A vezetőség fölmentése. 5. Új vezetőség megválasztása. 6. Indítványok. A vezetőség. Munkanélküli szaktársak figyelmébe ! 1932 január 3-án, hétfőn, minden munkanélküli tag új jelentkezési lapot kap. Munkanélkülisegélyre és tagsági járulékfizetés alóli fölmentésre csak az a szaktárs tarthat igényt, aki a jelentkezési kötelezettségének eleget tesz. Jelentkezési idő: 1. Segélyjogosok részére hetenként háromszor: hétfő, csütörtök, szombat délelőtt. 2. Nem segélyjogosok részére hetenként egyszer: hétfőn délelőtt. Minden szaktárs saját érdekében kérje az új jelentkezési lapot, mert január 1-től a régi lapok érvényüket vesztik. A vezetőség. Értesítjük a t. szaktársakat, hogy 1932 január 11-én, hétfőn este V7 órakor taggyűlést tartunk. (Dob ucca 90. sz.) Napirend: 1. Jelentés: 2. Közgyűlési küldöttek és jelölőbizottság megválasztása. A vezetőség, Szűcsök Ifjúminkásmozgalmának kultúrtevékenységét az 1931 november hó 29-én, majd december hó 26-án megrendezett színielőadások sikere, a pedagógiai érzékkel irányított nevelési munka tervszerűsége a ..szórakozva tanítás“ helyes módját igazolják. A színielőadások, amelyek a Baló Elemér vezetése alatt működő „Munkásszínpad“ társulatának művészi játékai, közelebb hozzák az emberiség problémáit. Az első előadás november 29-én volt, amelyen Maurice Rostand „Megöltem egy embert“ című drámáját tökéletes alakítással és átérzéssel adták elő. Az előadás bevezetőbeszédét —■ az ifjak szemináriumi oktatója — dr Braun Soma tartotta. Az ifjak részéről mintegy százan vettek részt.* December hó 13-án, (vasárnap) az Ifjúmunkás Szeminárium hallgatói, mintegy harmincan, a tananyagban érintett ismeretek bővítése és szemlélése végett oktatójuk, dr Braun Soma elvtárs vezetésével, tanulmányi kirándulást tettek a Néprajzi Múzeumba, ahol Braun elvtárs szakszerű ismertetése után az ember őskorától napjainkig, a kultúra kezdetétől a fejlődés mai fokáig, a primitív, kő-, bronz-, vaskorszakokon át megelevenítette az emberiség történetét. Az előadó sok-sok értékes tapasztalattal gazdagította a Szeminárium hallgatóinak ismereteit.* A második színielőadás múlt év december hó 26-án, karácsony második napján, szintén nagy sikert aratott. Az előadást, négyfelvonásos tréfás történet, Baló Elemér, Túri Mária magánszámai és a Bőripari MunkásokDalkarának énekei töltötték ki. Az ifjak nagy számmal vettek részt, de szőló számmal jelentek meg a felnőtt szaktársak is, akik lehetővé teszik támogatásukkal az ifjak nevelését és szórakozását, anélkül hogy a mai nehéz viszonyok között az ifjaknak ezért külön áldozatot kellene hozni. Hisszük, hogy szaktársaink továbbra is tőlük telhetően megértéssel és áldozatkészséggel segítik ifjúmunkástársaink nevelését és tanítását megkönnyíteni azzal, hogy nívós előadásaink sikeréért mindent elkövetnek és ezzel saját maguknak szórakozást, az ifjaknak pedig tanulást biztosítanak. Halpert: Nyilatkozat. Az 1931. november hó 21-én tartott tagértekezleten tett, meg nem fontolt kijelentéseimért ezúton is sajnálkozásomat fejezem ki. Nem volt szándékom a tagok és a vezetőség ténykedésével szembehelyezkedni, ezért a történtekért bocsánatot kérek. Fogadom, hogy a jövőben öntudatos ,szociáldemokrata munkáshoz illően fogok viselkedni. Pollák Samu: Tudomásul. A szűcsök és bőröndösok új helyisége 1932 január 1-től, VII., Jósika ucca 2. 1. em. 1. . Kizárás. A szűcs-szakosztály vezetősége Breitner Róbert tagot az alapszabályok 11.§-a értelmében tagjai sorából kizárta. Cipőfelsőre szkészitok eORHeSSEBBO! A budapesti tagok figyelmébe ! A cipész- és cipőfelsőrészkészítő szakosztály tagjait értesítjük, hogy a jövőben a szaklapot nem küldjük postán, hanem minden tag a szakosztályok irodáiban veheti át. Kizárás. A cipész- és cipőfelsőrészkészítőszakosztályban néhány ember évek óta a szakmában dúló munkanélküliséget a legnagyobb aknamunkára használta, föl a szakosztály és a központi vezetőség ellen. Ezek az egyének nyilvánvalóan a szervezeten kívül állók utasításának tettek eleget, amikor a mai súlyos gazdasági helyzetért az alapszabályok szerint megválasztott vezetőséget tették felelőssé. Közgyűlési határozatokat, alapszabályokat figyelembe nem vették, a szervezetek működését a demagógia posványába akarták fojtani. Durva és alantas működésüket a központi vezetőség a szervezeti egység veszélyeztetése nélkül nem tűrhette tovább és a felsőrészkészítő szakosztályból Váradi Gyulát, Stern Dezsőt, Szent Károlyt, Neumann Gyulát és Friedmann Antalt kizárta.; a cipészszakosztályból Németh Jánost, Liebe Istvánt, Sz. Nagy Istvánt, Dékány Jánost, Seres Józsefet a Szövetségből kizárta; Klein Bélát, Weiisz Imrét a szövetségi otthon, helyiségeinek látogatásától eltiltotta; Baranyai Mihály, Fried Sándor, Kiss Sándor és Balogh István, cipészek pedig újabb intézkedésig tagokut nem vehetők fel a Szövetségbe. Taggyűlés. A cipészek szakosztálya 1932. évi január hó 11-én, hétfőn este 7 órakor a Bőripari Munkásotthon helyiségében, Dob ucca 90. szám alatt taggyűlést tart. A taggyűlés napirendje: 1. A szakosztály évi közgyűlésére a küldöttek megválasztása. 2. Indítványok. A tagsági igazolványát mindenki hozza magával. A szaktársak pontos megjelenését kéri a vezetőség. Értesítés: A cipészszakosztály évi küldöttközgyűlését 1932. évi január hó 17-re, vasárnap délelőtt 8 órára, a Bőripari Munkásotthon helyiségébe, Dob ucca 90. szám alá hívta össze a szakosztály vezetősége. A munkanélküli szaktársak figyelmébe. A cipőfelsőrészkészítő munkások szakosztályának vezetősége fölhívja a munkanélküli szaktársakat, hogy az 1931. év folyamán kiadott munkanélküli-igazolványok, jelentkezési lapok 1931. évi december 31-én érvényüket vesztik. 1932. évi január 1-től ezeket a lapokat, illetve igazolványokat újakkal cseréljük ki. Adomány a munkanélküliek részére: Mónus Illés 20.- P. Bőrendesök „Miért tarthat Vitéz Mészáros József kismaros, szil gyártómester autót és sofőrt?“ Ilyen címen irt cikkünkre kaptuka következő sorokat: Folyó évi november 1-én a bőripari munkások lapjában megjelent cikket állítólag egyik alkalmazottam helyezte el ezen újságban. A cikk szerkesztője a legnagyobb tájékozatlanságát juttatta kifejezésre a fenti cikk megszerkesztésénél, ami azonban nem voltminden tendencia nélküli. Amikor azonban hozzá nem értők rosszakarattal újságcikken keresztül igyekeznek megtéveszteni a nyilvánosságot, nem is gondolnak arra, főkép, ha a cikkíró tényleg munkásaim közül került ki, hogy elsősorban is munkástársainak lehet, ártalmára, amikor a mai súlyos gazdasági helyzetben, ilyen rosszakaratú eljárással a munkáltató és a munkások között igyekszik visszás helyzetet előidézni. Éppen a munkásaim azok, akik leginkább meg lehetnek győződve a cikk tartalmának tarthatatlanságáról. De különben sem vontam volna le munkásaimról a konzekvenciákat egy rosszakaratú ember miatt, mert sokkal jobban velük érzek, mintsem a mai rettentő nyomorúságos gazdasági helyzetben bármi módon is éreztessem a velem szemben elkövetett sérelmet. Mivel azonban nem hagyhatom cáfolat nélkül azokat a valótlan állításokat, amelyeket a fenti cikk tartalmaz, tehát saját reputációm megvédése érdekében adom meg a valóságnak megfelelő és mindenben helytálló nyilatkozatomat. Minden hozzáértő előtt ismeretes a kisiparosság szomorú helyzete, akik között a legszomorúbb helyzetben éppen a szíjgyártóipar van, amely szakma az automobilizálás következtében már csaknem teljesen fölöslegessé vált. Ennek a szomorú helyzetnek volt a következménye, hogy én, aki mindig igyekeztem minél több embernek munkaalkalmat nyújtani, olyan ipari cikkek előállításával is foglalkoztam, amely ipari cikkeket, mint kisipari termékeket csak a legszigorúbb reális gazdálkodás mellett lehet a gyárak termelésével szemben versenyképessé tenni és sajnos, ezen tömegcikkeknél — azt mindenki nagyon jól tudja —, lehetetlen olyan órabért biztosítani a munkás számára, ami a kívánalmaknak teljes egészében megfelelne. Mégis nyugodt lélekkel állítom, hogy minden alkalmazottam edézi azt az átlagkeresetet, amit a mai viszonyok mellett, általában, a munkások kereshetek, csak a különbség közöttem és a munkásaim között az, hogy a munkásaim a keresetüket mijeiig megkapják, én azonban annak ellenére, hogy a legminimálisabb haszon mellett dolgozhatom, nagyon sokszor nem látom az ellenértékét a kihitelezett, áruknak. A m. kir. honvédelmi minisztérium részére szállított revolvertáska munkadíjára vonatkozólag pedig a valóságnak megfelelően előadhatom, hogy a kincstár a varrásért és igazításért nekünk l.lízpengőt fizet, mely összeget én varrás és igazítás címén teljes egészében, ki is fizettem a munkásaimnak. De a cikkíró bölcsen elhallgatta, hogy a revolvertáskát varrásra teljesen kézhez igazítva kapták a munkásaim és hogya varrásdíj és a fönt említett, 1.11 pengő közötti differenciát pedig az igazításért, fizettem ki. S mivelhogy minden tekintetben tárgyilagos akarok maradni, le kell szögeznem, hogy a m. kir. honvédelmi minisztérium által varrásért és igazításért fizetett 1,14 pengőmunkadíj teljesen kielégítő. Végül megemlítem, hogy a szóbanforgó cikk ízléstelen hangját nem akarom, lekopírozni, éppen ezért annak gúnyos és komolytalan részeire nem reflektálok, de ahol azt veti szememre a cikkíró, hogy autót tartok, hát vegye tudomásul, hogy annak sincs más célja, mert nem is lehet, hogy valóságban házról házra és üzletről üzletre és különböző hatóságokhoz szaladgálok az autóval, hogy munkásaimnak munkaalkalmat tudjak biztosítani, mert ha fáradságot nem ismerve ezt nem tudnám tenni, akkor csak azt tehettem volna, amivel szomorú gazdasági helyezetünkben mások is kénytelenek voltak, teljes munkahiány miatt nekem is el kellett volna bocsátani alkalmazottaimat. És hogy ez a magyarázat nem máza akar lenni autótartásomnak, annak legfényesebb bizonyítéka, hogy autóm csak néhány hónapja van és azideig, «mfi» munkaalkalom volt és a vevők engem kerestek föl, tehát amíg _ nem volt szükség arra, hogy munkaalkalomért házalni kellett, nem tartottam és nem volt szükség autóra. Vitéz Mészáros József, taar^MÍ£wmLm Cipészek. A szakma munkásainak 50%-a munkanélkül van; akik még munkában vannak, azok sem dolgozhatnak egész héten át. Alig keresik meg a kenyérre valót. A nagyobb üzemek szünetelnek, vagy elbocsátották munkásaik 80%-át, munkáskereslet csak kisegítő munkára volt karácsony előtt. A kistermelők, részben a hitelek megvonása, részben az anyagárak emelkedése miatt, nem tudnak dolgoztatni. Egyes lelkiismeretlen munkaadók ezt a válságos időt a munkabérek letörésére használják fel és még a munkában lévőket is sanyargatják és éheztetik. Szíjgyártók. A szakma teljesen szünetel. A Wolfner-gyár és a Bőrművek alig néhány munkást, foglalkoztatnak, rövidített munkaidővel, úgyhogy a szaktársak elmondhatják: munkahelyünk az már van, csak a munka hiányzik hozzá. A kisiparosoknál is teljesen szünetel a munka. A szíjgyártó szaktársak egy része évek óta nem tud a szakmában elhelyezkedni és csak alkalmi munkával tudja magát fenntartani. Ezt a helyzetet egyes kisipari munkaadók az alkalmi közmunkák szállításánál a munkabérek letörésére használták fel, amely ellen a szíjgyártó szaktársaknak a legerélyesebben és legelszántabban kell küzdeni. Szűcs-szőrmegyártás. A Pannónia, az ország legnagyobb szőrmegyára, közel 800 munkást foglalkoztatott. A kormányintézkedések és egyéb okok miatt 150-re csökkentette munkáslétszámát. A csökkentett létszám sem dolgozik állandóan, míg a nyár folyamán ez a gyár éjjeli és nappali felváltott üzemmel dolgozott. A kisebb szőrmeüzemekben szintén részben szünetel a munka, részben egészen kicsi amunkáslétszám. Újpest az ország legnagyobb bőripari városa, de emberemlékezet óta annyi éhező, hajléktalan, bőripari munkás nem volt Újpesten, mint mostan van. Az újpesti csoport munkanélküli tagjai 1932 év január 3-tól jelentkezési lapot kapnak. A munkanélküli segélyre igényt tartó tagok a munkaközvetítési idő alatt: hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön d. e. 9—32-ig, d. u. 4—6-ig a közvetítési helyiségben kötelesek tartózkodni és ez idő alatt jelentkezési lapjukat lebélyegeztetni. Az a segélyre jogos munkanélküli tag, aki a fenti munkaközvetítési órákon nem jelenik meg és a jelentkezési lapját nem bélyegezteti le, segélyre igényt nem tarthat és a sorszámát elveszíti. A munkanélkülisegélyre igényt nem tartó, vagy arra igény joggal nem bíró tagok, hetenkint kétszer, hétfőn és csütörtökön tartoznak jelentkezési lapjukat lebélyegeztetni. Érmek elmulasztása esetén sorszámukat elvesztik. A munkanélkülisegélyek 1932. évi január 9-től, szombaton délután 18 óráig lesznek kifizetve, aki ez idő alatt munkanélkülisegélyének felvételére nem jelentkezik, az esedékes segélyére igényt nem tarthat. Azok a munkanélküli tagok, akik a vezetőség hozzájárulása nélkül rendes vagy kisegítő munkát vállalnak, munkanélkülisegélyre való jogukat és munkanélküli-sorszámukat elvesztik. A munkanélküli tagok a munkakönyvüket tartoznak az irodában leadni ésmunkanélküliségük alatt ott tartani, ellenkező esetben úgy a munkanélküli segélyre, valamint a munkaközvetítésre való jogukat elvesztik. Vezetőség: rWWWWVWW\lVWWWWVWWWWWWWWW A/WW\AW WWWW Szerkeszti: Mónus Illés. Felelős szerkesztő és kiadó: Farkas István. „Világoség" könyvnyomda K. Budapest, VIII. Cantitt. 4. Műszaki igazgató: Deutch Dö ffeRIPARI MUNKÁS / 1932