Bőripari Munkás, 1934 (3/44. évfolyam, 1-6. szám)
1934. január / 1. szám
1934 A kongresszus szelleme, tanácskozásai és határozatai azt bizonyítják, hogy az Internal onále létezik és étezni fogy. A magunk részéről sajnálattal regisztráljuk, hogy gátló okok miatt nem lehettünk jelen a kongresszuson. A vidéki szaktárcák készülődése A vidéki városokban dolgozó cipészmunkások is teljes mértékben a magukévá tették a küldöttközgyűlésnek a tavaszi mozgalomra vonatkozó határozatát. Számtalan városban az előkészítő munkálatokat már október hónapban folyamatba tették. A legtöbb helyen, ahol a szaktársaink az előkészítő munkálatokat odaadással végzik, a mozgalom eredményekre is mutathat. Több esetben sikerült a munkaadók szándékát megakadályozni, a tervbe vett bérletöréseket enyhíteni lehetett. Sopronban a rendelt üzemekben dolgozó szaktársaink évközben 15—20%-os bérletörést akadályoztak meg. Ezen mozgalommal a szaktársaink a közel 5 évvel ezelőtt megállapított munkabéreiket teljes mértékben megtartották. Annál rosszabbak az állapotok a vásári műhelyekben, ahol a 25 év előtti műhelybeni alvást s a munkaadónál való étkezést próbálják ismét bevezetni. Határtalan munkaidőt és az étkezéssel kapcsolatos kettős kizsákmányolást akarják megvalósítani. Soproni szaktársaink elhatározták, hogy ezen állapotok bevezetését céltudatos szervezkedéssel, tavaszra előkészített mozgalommal meg fogják akadályozni. Keszthelyen vannak a Dunántúl legnagyobb vásári cipészműhelyei. Vannak üzemek, melyek 25—40 munkást is foglalkoztatnak. A városban 130—150 a cipészmunkások száma. A munkabérek már eddig is hihetetlen mélyre süllyedtek. A munkaadók az ősz folyamán egy újabb munkabérletörést akartak végrehajtani. A keszthelyi szaktársak ezen állapotok megszüntetésére hónapokkal ezelőtt megkezdték a szervezési munkát. Eddig hatvanan léptek be a csoportba. Célkitűzésük: kollektív szerződés keretében rendezni a munkabéreket, megszüntetni azt a szennykonkurrenciát, amely az egész környék munkabérét és cipőiparát veszélyezteti. Szeged: Az IOKSz kötelékébe tartozó Felsővárosi Cipőgyár ismét súlyos válságba jutott. Egyes informátorok közlése szerint 270.000, mások szerint kétmillió pengő tartozása van a gyárnak. Erre való tekintettel Jakabffy kormánybiztos az IOKSz vezetőségét a gyár eladására utasította. Szűcs Testvérek budapesti bőrkereskedők a gyárat 100.000 pengőért meg is vásárolták. A gyár átvételét azonban a kis részvényesek erőszakkal megakadályozták. A helytelenül vezetett áj agyonadminisztrált gyár nem kerülhette el a sorsát. A hozzá nem értő vezetést és a rendkívül magas igazgatói, üzemvezetői költségeket a legnagyobb brutalitással vezetett gyári termelés sem bírta ki. A gyár munkássága január 3-án, szerdán este foglalkozott a felsővárosi cipőgyár sorsával. A gyár munkássága elhatározta, hogy a gyár újabb üzembe való helyezése érdekében küldöttségileg fogja Szeged város polgármesterét és főispánját fölkeresni. A küldöttség a polgármester helyettesénél el is járt, ahol megígérték a szaktársaknak, hogy a kérésüket támogatják. A makói szaktársaink a munkaviszonyok rendezése érdekében már a múlt évben mozgalmat indítottak. A mozgalom azonban részben munkahiány, részben a mind nagyobb számban a termelésbe bekapcsolódó kisiparosok szervezetlensége folytán nem volt lefolytatható. A folyó évi január hó 2-án tartott értekezletükön a szaktársak elhatározták, hogy a tavaszi szezonban a mozgalmat lefolytatják. A mozgalomba a kisiparosokat is bevonják. Mindent el fognak követni, hogy a kisiparosokkal megértessék, hogy az érdekeik a munkásokéval teljesen azonosak és ezért a kismestereknek is okvetlen részt kell venniök a munkaviszonyok megjavításáért folytatott küzdelemben. Zalaegerszeg: A városban az elmúlt évben a munkaadók több esetben kíséreltek meg bérletörést. S szaktársaink ezen bérletöréseket tárgyalások útján minden esetben enyhítették. A zalaegerszegi munkabér már olyan mélyre süllyedt, amely teljesen tarthatatlan. Ezért Keszthely és Nagykanizsa cipészmunkásságával együtt, a munkabérek felemelése érdekében a legerélyesebb agitációt fogják kifejteni. Az agitációban a csoport minden tagja köteles résztvenni. Győr: Többszöri kísérlet folytán az elmúlt években megpróbálták győri szaktársaink, hogy a munkaviszonyok romlását megakadályozzák. Egy alkalommal a felsőrészkészítőknél sikerült is kollektív szerződést létrehozni, amely biztosította a minimális béreket és a rendes napi munkaidőt. A munkaadók aknamunkája ezt a szerződést felborította. Azóta a győri felsőrészkészítés szinte feltartóztathatatlanul rohan a pusztulásba. A decemberben tartott értekezleten úgy a felsőrészkészítők, mint az alj munkán dolgozó szaktársaink elhatározták, hogy a tavaszi mozgalomban résztvesznek s munkabéreiket minden körülmények között meg fogják javítani. Az intenzíven megindított agitáció a csoport taglétszámát örvendetesen fölemelte. Debrecen: Budapest után a legnagyobb tömegtermelő üzemek Debrecenben vannak. Magyarországon talán a munkaadók között a szennykonkurrencia Debrecenben van a legjobban kifejlődve. A munkaadók ezt a szennykonkurrenciát a munkabérek rovására folytatják. A debreceni szaktársaink már több esetben megkíséreltek, hogy ezen határtalan kizsákmányolás ellen védekezzenek. Sajnos, hogy a debreceni szaktársaink a munkaviszonyok megvédéséhez szükséges kitartó munkában elfáradtak ,s az elért eredményeket megtartani nem tudták. A csoport vezetősége ismét elhatározta, hogy a tavaszi mozgalomban részt óhajt venni és a debreceni cipészmunkásságot ezen mozgalomra előkészíti. Pécs: A városban a cipőipar, annak dacára, hogy a cipő fogyasztása más városokhoz viszonyítva elég nagy, a teljes züllés képét mutatja. A néhány nagyobb raktári üzem foglalkoztat csak munkásokat, azoknak a nagyobb része kisiparosokból kerül ki, akiknek a munkabérét a cégek teljesen tetszésük szerint állapítják meg. Ennek következtében a városban jobb cipészmunkás megmaradni teljesen képtelen. A munkaviszonyok rendezése elengedhetetlenül szükséges, az eredmény azonban teljesen attól függ, hogy mennyiben sikerül a pécsi kisiparosok megszervezése és a mozgalomba való bekapcsolódása. A Hamerli-kesztyűbőrgyárból a tímár szaktársak egy évvel ezelőtt kerültek ki a munkabérek letörésének megakadályozására keletkezett harc következtben. A négyöt hónapig tartó harcban derekasan megállták a helyüket. A harcban álló munkásság nagyobb része nem kerülhetett vissza a gyárba, más üzemben helyezkedtek el. Teljesen megbízható helyről szerzett információnk szerint, a gyár vezetőségét a harcoló munkássággal szemben tanúsított makacssága az év végén elkészített mérlegnél súlyos károsodás fogja érni. Ugyanis a napszámosokból előléptetett , szakmunkások“ a bőr kikészítésénél darabonként egy-két kvadrát bőrt kidolgozatlanul hagynak és ez a gyár vezetőségének súlyos kárt jelent. BŐRIPARI MUNKÁS Budapesti munkanélküli szabászok, ragasztók, fűzőnők, sertolónők, úgyszintén alfakészítéshez, kézi szeges és varrott, valamint ágasok és mechanikai munkások munkábahelyezésük végett jelentkezzenek VII. Dob ucca 90. sz. alatt a cipész- és cipőfelsőrészkészítő-szakosztály irodájában. 3. oldal Központi közlemények —*— A szakmai egység érdekében. A Szövetség cipész- és cipőfelsőrészkészítő szakosztályából kizártak visszavételük érdekében megkeresték a központi vezetőséget. A központi vezetőség a cipő- és bőripari munkásság érdekében ezt a megkeresést az ügy fontosságának megfelelően megvizsgálta. A vezetőség ismét kihangsúlyozza, hogy a szakmai egységre a munkásmozgalomban minden időben a legnagyobb szükség van. A szakmai egység megóvását szem előtt tartva, a vezetőség csak a legvégső esetben nyúlt a kizárás fegyveréhez, ezért készséggel veszi revízió alá a kizárásokra vonatkozó határozatot. A központi vezetőség elhatározta, hogy a cipész- és cipőfelsőrészkészítő szakosztályból történt kizárásokat megszünteti. A kizártak közül visszatérhetnek mindazok, akik kötelezőnek ismerik el az érvényben lévő alapszabályokat, a közgyűlés és a vezetőség határozatait tudomásul veszik, azokat végrehajtják, a szakosztályokban semmiféle címen frakciókat nem alkotnak és frakciószerű tevékenységet nem fejtenek ki. A központi vezetőség a frakciózásokat semmi körülmények között nem tűri meg. Kialdött közgyűlési tudósítás (Folytatás és vége.) A napirend IV. pontját, a járulék- és segélyrendezést, Günther Péter előadó ismerteti. A járulék- és segélyrendezésre vonatkozó javaslatot, amelyet a közgyűlés legnagyobb részben határozattá emelt, szaklapunk más helyén közöljük. Részletesen ismerteti a járulék- és segélyrendezésre vonatkozó indokokat. A lecsökkent kereseti viszonyok teszik szükségessé a járulék leszállítását. Az előző évek deficitje kényszeríti rá a közgyűlést a segélyek leszállítására. A megváltozott pénzügyi viszonyok a helyi csoportok és a központ között fennálló elszámolási viszonyt is megváltoztatni kényszerítette és ezért javasolja, hogy a fővárosi csoportok és szakosztályok, melyek nagyobb taglétszámmal bírnak és állandó alkalmazottat és helyiséget tartanak fönn, a szövetségi járulék 40%-át tarthassák vissza. A közgyűlés IV. napirendi pontjához beérkezett indítványok közül a miskolci, amely a behratási díjak leszállítását indítványozza, a benyújtott javaslat elfogadása után tárgytalan. A miskolci csoportnak a IV. osztályra vonatkozó azon indítványát, hogy az segély jogos legyen, valamint a debreceni csoportnak az indítványát, hogy a IV. osztályos járulék 30 fillérben állapíttassák meg, valamint a cipész- és felsőrészkészítő szakosztály küldöttei által benyújtott határozati javaslatnak azon részét, mely a járulék leszállítását célozza, a közgyűlés vesse el és a központi vezetőség javaslatát fogadja el. A napirend IV. pontjához hozzászólottak: Kiss Lajos cipész (Budapest), Knébel Ferenc cipész (Miskolc), Klein Árpád cipőfelsőrészkészítő (Budapest), Szabó Lipót (Győr), Ferenczi József (Újpest), Katona János cipész (Budapest), Rumszauer József cipész (Pécs), Berkó Kálmán (Budapest), Soós Mihály (Debrecen), Hubai János központi titkár, Parócai Sándor (Békéscsaba), Rosenberg József szűcs, Pásztor Lajos (Budapest), Bernwalter Géza bőröndös, Balassa Ottó (Budapest), Soós Mihály (Debrecen), Günther Péter, Kiss Lajos zárószavai után a központi vezetőség javaslatát elfogadta. Egyes küldöttek azon kívánságát, hogy a járulék- és segélyrendezésre vonatkozó határozat a 40. héttel lépjen életbe, a közgyűlés a központi vezetőséghez utalta. Következett a napirend VI. pontja. A vidéki küldöttek készkiadásainak megtérítése. A közgyűlés elhatározta, hogy a vidéki küldötteknek készkiadás megtérítése címén napi 6 pengőt szavaz meg.