Bőripari Munkás, 1937 (6/47. évfolyam, 1-10. szám)
1937. január-február / 1-2. szám
2. oldal 2. Ahol a tábláztatban női munkásokról külön említés téve nincs, ott a legkisebb bérek a férfi és nőimunkásokra egyaránt érvényesek. 3. A táblázatban fel nem sorolt munkák a mimika minőségének megfelelő egyenértékű csoportba osztandók be. 1. A táblázatban felsorolt gépi és kézi részmunkák darabbérei az eddigi teljesítmények és a táblázatban az illető mimikára megállapított órabér alapján határozandók meg. 5. Ha a jelen határozattal megállapított és készpénzben fizetendő munkabérek helyett egészben, vagy részben természetbeni juttatások (lakás, élelmezés) adatnának, ezeknek ellenértékéül az Országos Társadalombiztosító Intézet megállapításait kell számításba venni. 6. A „B*“ és „C“ csoportokra vonatkozó összes megállapítások kiterjednek a gumigyárak cipőosztályaira is, ha a cipők gumitalpát nem meleg vulkanizálással, hanem a cipőiparban használatos szegezés, varrás, vagy ragasztás útján erősítik a felsőrészhez. Budapest, 1936. évi október hó 5. napján. Dr. Purébl Győző s. k., ny. székesfővárosi tanácsnok, a bizottság alelnöke, dr KátsóDimes s. k., a bizottság jegyzője. Ez a határozat a közzétételt követő 8-ik napon lép hatályba. Mivel a rendelet a január 10-i hivatalos lapban jelent meg, január hó 17-e után készített munkáikra a minimális bérük érvényeseik. * A győri, soproni, pécsi, szegedi, debreceni, miskolci iparkamarák területére a legkisebb bérek megállapítására a bizottság kinevezése az iparügyi minisztériumban folyamatban van. Mihelyt a kinevezések megtörténnek, a bizottság a lehető legrövidebb időn belül az értesülésünk szerint megkezdi iparkamaránként a legkisebb bérek megállapítására vonatkozó tárgyalásokat. BŐRIPARI MUNKÁS A Budapesti Cipészszakosztály vezetőségének Jelentése az 1936. évi működéséről A budapesti cipészmunkások mozgalmában ismét egy mozgalmas esztendő zárult le. A szakosztály vezetőségének működésében az év elején a legkisebb bérek szabályozására, és a maximális munkaidő megállapítására folyamatban lévő hatósági intézkedéssel kapcsolatos előkészítő- és szervezési munkáik képezték a legfontosabb teendőket. Az év második felében az időközben megjelent napi 8 órás munkaidő végrehajtása töltötte ki a szervezési munkák kereteit. A szakmai események Budapesten is nagy tömegeket mozgattak meg, így a cipészszakosztályban ,az elmúlt évben,,170 esetben 3357 résztvevővel volt gazdasági mozgalom. "A fenti atokgatináikból 166 üzemben 3218 szaktárs résztvételével eredményes, 11 esetben 139 résztvevővel eredménytelen volt a mozgalom. A szervezési munkák intézésére 1465 esetben 16.820 szaktárs tartott üzemi és gyári értekezletet. Ezenkívül megtartottak a rendszeres vezetőségi, szervezőbizottsági és bizalmi ülések, taggyűlések és a különböző foglalkozási ágakban szakmai értekezletek. A munkaviszony megvédésére a 8 órás munkaidő bevezetése érdekében folytatott agitáció a csoport megerősödését is nagymértékben szolgálta. A minden cipőipari szakmára kiterjedő agitáció az előző évi befizetett járulékokkal szemben lényeges eredményt hozott. Az előző évben befizettek a szakosztályokba 27.294, az 1936. évben 41.608 heti járulékot. Az emelkedés 14.314 járulék. A befizetett járulékoknál 1936-ban emelkedés mutatkozik az I., II. és III. osztályos járulékoknál. Az emelkedés nagy része több mint 13.000 a III. osztályos járulékra esik. A munkanélküli járulék az előző évivel szemben közel 300-zal csökkent. Lényeges emelkedés mutatkozik az újonnan belépett tagok számában is. 1935- ben belépett a szakosztályba 552, 1936-ban 1804 új tag. Az emelkedés 1252. A szakosztály taglétszáma 1042. A véglátszám megnövekedésével a munkaközvetítés forgalma, is lényegesen jobb az előző évi forgalomnál. Munka nélkül maradt 1936. év végével 158 szaktárs. A folyó évben 1306am élénkeztek közvetítésre, az összes munkanélküliek száma a szakosztályban 1464. 979 munkáltató keresett 1242 munkást. A felkínált munkahelyekre 896 közvetítés történt. Betöltetlen maradt különböző okoknál fogva 346 munkahely. A munkanélküli sorrendből töröltetett 357. Az év végével munka nélkül maradt 211 szaktárs. Összefoglalva az előző év szervezeti és mozgalmi életét, megállapíthatjuk, hogy az egész évben kifejtett vezetőségi tevékenység a szakosztály nagyarányú megerősödését eredményezte. Ez az eredmény azonban csak úgy volt elérhető, hogy a szakosztály tagjai is teljes mértékben részt vettek az agitációs munka végzésében. Ezt a feladatot teljes erőnkkel folytassuk továbbra is, mert a cipőipari munkásság e sorok megjelenésével egyidőben jutott a legkisebb munkabérek törvényes megállapításához, amely a 8 órás munkaidő betartásával a cipőipar életében sorsfordulót jelent. A fentiekben adjuk az 1936. évi működésünkről szóló jelentésünket, tisztelettel kérjük a Közgyűlést, hogy jelentésünket tudomásul venni és részünkre a felmentést megadni szíveskedjék...... ki. v. . . .... A szakosztály vezetősége. A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége Cipész-szakosztályának 1936. évi zárószámadása«. Bevétel: 3425 L oszt. rendes járulékból 2.192.— P 1585 II. oszt- rendes járulékból 792 50 P 24139 III. oszt. rendes járulékból 5.793 36 P 2048 I—II. oszt. kisegítő járulékból 614.40 P 5285 III. oszt. Mserítőjárulékból 1.057.— P 5126 munkanélkülijárulékból —• —• 410.08 P 1804 új tag után behratási díj----— 902.— P Helyi különjárulékból------- —- — 3.252.30 P Egyéb bevétel —- — — —----— — 2.42 P Bevétel összege-----Egyenleg az 1985. évről —- — 15.016 06 P 436 87 P Összesen------ 15.452.90 P Kiadás: ---------- 222.50 P Munkanélkülisegélyre Rendkívüli segélyre------------------ 224.— P Oktatásra és hírlapokra — —----- 173.80 P Könyvtárra-------------- 57.10 P Alkalmazotti fizetésre —---------— 2.180.— P Helyi légfenntartásra--------------- — 1,700.— P Irodai kiadásokra----------—-------- 346.44 P Arritációra és szervezésre — ------- 789.30 P Központnak készpénzben elszámolva 7.135.75 P A kiadás összege------ 12 888.89 P Egyenleg az év végén — — 2 564.04 P Összesen 15.452.98 P Meghívó A Budapesti Cipészszakosztály f. évi február hó 21-én, vasárnap délelőtt 129 óraikor (VII. Dobreca 90. szám alatt) tartja az évi rendes küldöttközgyűlését. A közgyűlés napirendje: 1. A vezetőség jelentése: a) titkári jelentés; b) pénztári jelentés; c) felügyelőbizottság jelentése. 2. A vezetőségnek és a felügyelőbizottságnak a felmentvény megadása. 3. A vezetőség és a felügyelőbizottság megválasztása.. 4. Indítványok. A legkisebb béreket megállapító rendelet végrehajtása körül a munkáltatótestületekkel a tárgyalások folyamatban vannak. Ugyanis a rendelet a cipőipari termelésnek csak egy részét szabályozza, unszolván elvi határozatokat tartalmaz, amelynek az alkalmazását a gyakorlatban a munkás- és munkáltatói érdekeltségek megfelelő határozataival kell érvényesíteni. A legelső és legfontosabb probléma, amelyet el kell intézni, az üzemek osztályozása. Ugyanis a rendeletben több bérosztály van felsorolva, hogy melyik üzem milyen munkabérosztályt fizessen, azt a munkáltató- és munkásérdekeltségek közös bizottsága fogja meghatározni. Budapesten ezirányban az ipartestület vezetőségével történt megállapodások alapján a tárgyalóbizottság a működését megkezdte. Az üzemek osztályozását elintézi, amely intézkedésről újra a munkások, mint a munkáltatók értesítést kapnak. Ugyanígy kell eljárni a nagyobb vidéki városokban is. A csoportok és befizetőhelyek vezetőségei, megbízottai átirattal forduljanak az ipartestületek vezetőségeihez, amelyben kérjék egy a munkásokból és munkáltatókból álló közös bizottság megalakítását, mely bizottságnak az lesz a feladata, hogy az üzemeket, műhelyeket és az általuk készített munka minősége alapján osztályokba sorozzák, hogy ezzel a rendeletben megállapított munkabérek kifizetését lehetővé tegyék. Még az osztályozás elintézésén kívül is vannak munkanemek, amelyeknek a munkabérei nem állapíttattak meg. Amelyeknél a legkisebb órabérek az irányadók. Ilyenek a javítást végző, kis munkákat végző, szandálokat készítő és papucsipari munkások munkabérei. A csizmadiaiparban iscsak három munkanemnek a munkabére van megállapítva, holott itt is számtalan a rendezetlenül hagyott munkanemek száma. A felsorakoztatott és a tömegtermelő munkanemek között bizonyára lesznek olyanok, amelyek munkafelosztással készülnek. E részmunkanemek árai nincsenek a rendeletben feltüntetve. Az egész felsőrészkészítőiparra a legkisebb bérek megállapítása, órabérekben történt. Mivel a felsőrészkészítőiparban az órabérrendszer túlnyomórészben fennáll, így arra kell törekedni, hogy a felsőrészkészítőiparban az egész vonalon az órabéres vagy a hetibéres rendszer vezettessék be. A gyáriparban a munkanemekre darabbérek nélkül minimális órabérek vannak megállapítva. A minimális órabérek érvényesítésénél az az eljárás, hogy az eddig végzett munka mennyiségét figyelembevéve, a darabbéreket úgy kell megállapítani és rendezni, hogy az órabércsoportban elhelyezett munkanem után a legkisebb órabér elérhető legyen. Számolnunk kell a munkáltatók azon törekvésével, hogy az üzemekben, különösen a gyáriparban és tömegtermelésben a legkisebb munkabéreket és a legmagasabb teljesítményt akarják. Tehát oly darab- vagy órabéreket akarnak majd a munkásaikkal elfogadtatni, amelyekkel még a legkisebb órabérek sem érhetők el. Olyan teljesítményt akarnak a gyári munkásoktól kierőszakolni, amelyek révén még a régi béreket is alacsonyabbra, szállíthatják. Ezt a szándékot meg kell akadályozni, mert a legkisebb bérek megállapításának nem ez a célja és rendeltetése. Nagyon figyeljenek tehát szaktársaink a teljesítmény mennyiségére, mert ez szolgál alapul az akkordbérek megállapítására. A munkáltatók legnagyobb része minden valószínűség szerint arra fog törekedni, hogy a legalacsonyabb bérekért a legmagasabb teljesítményt követelje munkástársainktól. A szaktársainknak ezzel szemben ahhoz kell ragaszkodniok, hogy a darabbérek a teljesítmény alapján úgy ál- 193?