Bőripari Munkás, 1937 (6/47. évfolyam, 1-10. szám)

1937. január-február / 1-2. szám

2. oldal 2. Ahol a tábláztatban női munkásokról külön említés téve nincs, ott a legkisebb bérek a férfi és női­­munkásokra egyaránt érvényese­k. 3. A táblázatban fel nem sorolt munkák a­ mimika minőségéne­k megfelelő egyen­értékű csoportba osztandók be. 1. A táblázatban felsorolt gépi és kézi részmunkák darabbérei az eddigi teljesít­mények és a táblázatban az illető mimikára megállapított órabér alapján határozandók meg. 5. Ha a jelen határozattal megállapított és készpénzben fizetendő munkabérek he­lyett egészben, vagy részben természetbeni juttatások (lakás­, élelmezés) adatnának, ezeknek ellenértékéül az Országos Társa­dalombiztosító Intézet megállapításait kell számításba venni. 6. A „B*“ és „C“ csoportokra vonatkozó összes megállapítások kiterjednek a gumi­gyárak cipőosztályaira is, ha a cipők gumitalpát nem meleg vulkaniz­álással, ha­nem a cipőiparban használatos szegezés, varrás, vagy ragasztás útján erősítik a felsőrészhez. Budapest, 1936. évi október hó 5. nap­ján. Dr. Purébl Győző s. k., ny. székesfő­városi tanácsnok, a bizottság alelnöke, dr Kátsó­­Dimes s. k., a bizottság jegyzője. Ez a határozat a közzétételt követő 8-ik napon lép hatályba. Mivel a rendelet a ja­nuár 10-i hivatalos lapban jelent meg, ja­nuár hó 17-e után készített munkáikra a minimális bérük érvényeseik. * A győri, soproni, pécsi, szegedi, debre­ceni, miskolci iparkamarák területére a legkisebb bérek megállapítására a bizott­ság kinevezése az iparügyi m­inisztérium­­ban folyamatban van. Mihelyt a kinevezé­sek megtörténnek, a bizottság a lehető leg­rövidebb időn belül az értesülésünk szerint megkezdi iparkamaránként a legkisebb bé­rek megállapítására vonatkozó tárgyaláso­kat. BŐRIPARI MUNKÁS A Budapesti Cipészszakosztály vezetőségé­nek Jelentése az 1936. évi működéséről A budapesti cipészm­unkások mozgalmá­ban ismét egy mozgalmas esztendő zárult le. A szakosztály vezetőségének működésé­ben az év elején a legkisebb bérek szabá­lyozására, és a maximális munkaidő meg­állapítására folyamatban lévő hatósági in­tézkedéssel kapcsolatos előkészítő- és szer­vezési munkáik képezték a legfontosabb teendőket. Az év második felében az idő­közben megjelent napi 8 órás munkaidő végrehajtása töltötte ki a szervezési mun­kák kereteit. A szakmai események Budapesten is nagy­ tömegeket mozgattak meg, így a cipészszakosztályban ,az elmúlt évben,,­­170 esetben 3357 résztvevővel volt gazdasági m­ozgalom. "A fenti atokgatináikból 166 üzemben 3218 szaktárs résztvételével ered­ményes, 11 esetben 139 résztvevővel ered­ménytelen volt a mozgalom. A szervezési munkák intézésére 1465 esetben 16.820 szak­társ tartott üzemi és gyári értekezletet. Ezenkívül megtartottak a rendszeres veze­tőségi, szervezőbizottsági és bizalmi ülések, taggyűlések és a különböző foglalkozási ágakban szakmai értekezletek. A munkaviszony megvédésére a 8 órás munkaidő bevezetése érdekében folytatott agitáció a csoport megerősödését is nagy­mértékben szolgálta. A minden cipőipari szakmára kiterjedő agitáció az előző évi befizetett járulékokkal szemben lényeges eredményt hozott. Az előző évben befizet­tek a szakosztályokba 27.294, az 1936. év­ben 41.608 heti járulékot. Az emelkedés 14.314 járulék. A befizetett járulékoknál 1936-ban emelkedés mutatkozik az I., II. és III. osztályos járulékoknál. Az emelkedés nagy része több mint 13.000 a III. osztályos járulékra esik. A munkanélküli járulék az előző évivel szemben közel 300-zal csök­kent. Lényeges emelkedés mutatkozik az újonnan belépett tagok számában is. 1935- ben belépett a szakosztályba 552, 1936-ban 1804 új tag. Az emelkedés 1252. A szakosz­tály taglétszáma 1042. A vé­glátszám megnövekedésével a munka­közvetítés forgalma, is lényegesen jobb az előző évi forgalomnál. Munka nélkül ma­radt 1936. év végével 158 szaktárs. A folyó évben 1306am­­ élénk­ez­tek közvetítésre, az összes munkanélküliek száma a szakosz­tályban 1464. 979 munkáltató keresett 1242 munkást. A felkínált munkahelyekre 896 közvetítés történt. Betöltetlen maradt kü­lönböző okoknál fogva 346 munkahely. A munkanélküli sorrendből töröltetett 357. Az év végével munka nélkül maradt 211 szak­társ. Összefoglalva az előző év szervezeti és mozgalmi életét, megállapíthatjuk, hogy az egész évben kifejtett vezetőségi tevékeny­ség a szakosztály nagyarányú megerősödé­sét eredményezte. Ez az eredmény azonban csak úgy volt elérhető, hogy a szakosztály tagjai is teljes mértékben részt vettek az agitációs munka végzésében. Ezt a felada­tot teljes erőnkkel folytassuk továbbra is, mert a cipőipari munkásság e sorok megje­lenésével egyidőben jutott a­ legkisebb munkabérek törvényes megállapításához, amely a 8 órás munkaidő betartásával a cipőipar életében sorsfordulót jelent. A fentiekben adjuk az 1936. évi műkö­désünkről szóló jelentésünket, tisztelettel kérjük a Közgyűlést, hogy jelentésünket tudomásul venni és részünkre a felmentést megadni szíveskedj­ék.­­..... ki. v. . . .... A szakosztály vezetősége. A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége Cipész-szakosztályának 1936. évi zárószámadása«. Bevétel: 3425 L oszt. rendes járulékból 2.192.— P 1585 II. oszt- rendes járulékból 792 50 P 24139 III. oszt. rendes járulékból 5.793 36 P 2048 I—II. oszt. kisegítő járulékból 614.40 P 5285 III. oszt. Mserítőjáru­l­ékból 1.057.— P 5126 munkanélkülijárulékból —• —• 410.08 P 1804 új tag után behratási díj----— 902.— P Helyi különjárulékból------- —- — 3.252.30 P Egyéb bevétel —- — — —----— — 2.42 P Bevétel összege-----­Egyenleg­ az 1985. évről —- — 15.016 06 P 436 87 P Összesen------ 15.452.90 P Kiadás: ---------- 222.50 P Munkanélkülisegélyre Rendkívüli segélyre------------------ 224.— P Oktatásra és hírlapokra — —----- 173.80 P Könyvtárra-------------- 57.10 P Alkalmazotti fizetésre —---------— 2.180.— P Helyi légfenn­tartásra--------------- — 1,700.— P Irodai kiadásokra----------—-------- 346.44 P Arritációra és szervezésre — ------- 789.30 P Központnak készpénzben elszámolva 7.135.75 P A kiadás összege------ 12 888.89 P Egyenleg az év végén — — 2 564.04 P Összesen 15.452.98 P Meghívó A Budapesti Cipészszakosztály f. évi február hó 21-én, vasárnap délelőtt 129 óraikor (VII. Dob­reca 90. szám alatt) tartja az évi rendes küldöttközgyűlését. A közgyűlés napirendje: 1. A vezetőség jelentése: a) titkári jelen­tés; b) pénztári jelentés; c) felügyelőbizott­ság jelentése. 2. A vezetőségnek és a felügyelőbizott­­ságnak a felmentvény megadása. 3. A vezetőség és a felü­gyelőbizottság megválasztása.. 4. Indítványok. A legkisebb bérek­et megállapító rendelet végrehajtása körül a munkáltatótestületek­­kel a tárgyalások folyamatban­­ vannak. Ugyanis a rendelet a cipőipari termelésnek csak egy részét szabályozza, unszolván elvi határozatokat tartalmaz, amelynek az alkalmazását a gyakorlatban a munkás- és munkáltatói érdekeltségek megfelelő hatá­rozataival kell érvényesíteni. A legelső és legfontosabb probléma, ame­lyet el kell intézni, az üzemek osztályozása. Ugyanis a rendeletben több bérosztály van felsorolva, hogy melyik üzem milyen m­unkabérosztályt fizessen, azt a munkál­tató- és munkásérdekeltségek közös bizott­sága fogja meghatározni. Budapesten ez­­irányban az ipartestület vezetőségével tör­tént megállapodások alapján a tárgyaló­bizottság a működését megkezdte. Az üze­mek osztályozását elintézi, amely intézke­désről újra a munkások, mint a munkálta­tók értesítést kapnak. Ugyanígy kell eljárni a­ nagyobb vidéki városokban is. A csoportok és befizető­­helyek vezetőségei, megbízottai átirattal forduljanak az ipartestületek vezetőségei­­­hez, amelyben kérjék egy a munkásokból és munkáltatókból álló közös bizottság meg­alakítását, mely bizottságnak az lesz a­ fel­adata, hogy az üzemeket, műhelyeket és az általuk készített munka minősége alapján osztályokba sorozzák, hogy ezzel a rende­letben megállapított munkabérek kifizetését lehetővé tegyék. Még az osztályozás elintézésén kívül is vannak munkanemek, amelyeknek a munkabérei nem állapíttattak meg. Ame­lyeknél a legkisebb órabérek az irányadók. Ilyenek a javítást végző, kis munkákat végző, szandálokat készítő és papucsipari munkások munkabérei. A csizmadiaipar­ban is­­csak három munkanem­nek a munka­bére van­­ megállapítva, holott itt is szám­talan a rendezetlenül hagyott munkanemek száma. A felsorakoztatott és a tömegter­melő munkanemek között bizonyára lesz­nek olyanok, amelyek munkafelosztással készülnek. E részmunkanemek árai nincse­nek a rendeletben feltüntetve. Az egész felsőrészkészítőiparra a leg­kisebb bérek megállapítása, órabérekben történt. Mivel a felsőrészkészítőiparban az órabérrendszer túlnyomórészben fenn­áll, így arra kell törekedni, hogy a felső­­részkészítőiparban az egész vonalon az órabéres vagy a hetibéres rendszer vezet­tessék be. A gyáriparban a munkanemekre darabbérek nélkül minimális órabérek van­nak megállapítva. A minimális órabérek érvényesítésénél az az eljárás, hogy az ed­dig végzett munka mennyiségét figyelembe­­véve, a darabbéreket úgy kell megállapí­tani és rendezni, hogy az órabércsoportban elhelyezett munkanem után a legkisebb órabér elérhető legyen. Számolnunk kell a munkáltatók azon tö­rekvésével, hogy az üzemekben, különösen a gyáriparban és tömegtermelésben a leg­kisebb munkabéreket és a legmagasabb tel­jesítményt akarják. Tehát oly darab- vagy órabéreket akarnak majd a munkásaikkal elfogadtatni, amelyekkel még a legkisebb órabérek sem érhetők el. Olyan teljesít­ményt akarnak a gyári munkásoktól kierő­szakolni, amelyek révén még a régi bére­ket is alacsonyabbra, szállíthatják. Ezt a szándékot meg kell akadályozni, mert a legkisebb bérek megállapításának nem ez a­ célja és rendeltetése. Nagyon figyeljenek tehát szaktársaink a teljesítmény mennyiségére, mert ez szolgál alapul az akkordbérek megálla­pítására. A munkáltatók legnagyobb része minden valószínűség szerint arra fog tö­rekedni, hogy a legalacsonyabb bérekért a legmagasabb teljesítményt követelje mun­kás­társainktól. A szak­társainknak ezzel szemben ahhoz kell ragaszkodni­ok, hogy a darabbérek a teljesítmény alapján úgy ál- 193?

Next