Bőripari Munkás, 1938 (7/48. évfolyam, 1-10. szám)

1938. január / 1. szám

2. oldal BŐRIPARI MUNKÁS im Az úlpestí csoport 1937. évi jelentése A axiunbanélküliséggel terhes időről adjuk a beszámolónkat. Adataink az egész újpesti bőripari munkásság nélkülözéseit tükrözik vissza. A munkaviszonyok javulására vonat­kozó remények az elmúlt évben még halvá­nyabbak lettek. A munkaalkalom, amely a munkásság ré­szére életlehetőséget volna hivatva biztosi- taxii, még kisebb és ezzel kevesebb bőripari munkás részére adódott meg az a nagyon is minimális kereseti lehetőség, amellyel ma­gát és családját tengette. Évről évre keve­sebb lesz a cipőipari munkások részére az el­helyezkedési lehetőség, hosszabb lesz a ki- zeccelés és a munkanélküliség ideje. A szak­mai jólét és a keresetek felfokozására tett és várt ígéretek nem váltak he, a drágaság •egyre növekedő irányzata miatt. A cipőipari, minimális munkabérekről szóló rendelet végrehajtása már a megjelenés ide­jén is nehézségekbe ütközött. Az akadályok megteremtésében nem maradtak el az egyes hatósági közegek közömbössége a munkás- ügyek iránt. A munkaviszonyok megjavítása érdekében a tavasszal lefolytatott mozgalom­ban 8 cipőüzemből körülbelül 120 szaktárs vett részt. A tavaszi mozgalom idején, de azóta is nagy gondot fordítottunk arra, hogy szak- társaink a minimális hért megkapják. Nagy felvilágosító munkával igyekeztünk a szak- társakat a szervezet részére megnyerni. Az értekezletek, gyűlések és tagértekezletek százait tartottuk, amelyeken rámutattunk a szervezet fontosságára. Ennek eredménye volt az, hogy 339 szaktárs iratkozott be a csoportunkba. Minden ténykedésünk a szocialista munka jegyében folyt le. Az óv folyamán volt egy­néhány védelmi harcunk, a Petrik-üzemhen, ahol a nyári cikkek (bocsikor) készítésénél a munkabérek letörését akarta végrehajtani a munkáltató, ez a mozgalom eredménnyel végződött. A Kapa-üzemben a munkaidő betartása érdekében volt eredményes a. mozgalmunk. Az egyéves tapasztalat birtokában az új­pesti cipőipari munkásság megállapíthatja, hogy a gépi erőre béréndezfcedett cipőgyárak a napi 8 órás munkaidő által lényegesen felfokozták a termelésüket. A kézi termelésben nagy visszaesés mutat­kozott, az év nagy részében re-dukált üzem­mel dolgoztak a szaktársak. A cipőfelsőrészkészitőknól a. rendelet óra­bért ír elő, kevés kivétellel darabbérért dol­goznak a szaktársak, itt is munkáltatói ön­kény érvényesül. A munkabérre és a munka­időre vonatkozó ítéleteket lapunk más he­lyén közöljük. A 48 órás munkaidő ellenőrzése az Ipar­testülettel karöltve történik többá-kevésbé elfogadható alapon. Alapos körültekintésre van szükség az ellenőrzésnél. Reményünk van arra, hogy szorgalmas ellenőrzéssel a rendeletnek érvényt szerzünk. A bőrgyári munkások és munkásnök meg­szervezésére is kellő gondot fordítottunk, en­nek eredménye az, hogy nyilvános szakmai gyűlést, több üzemi és összevont értekezletet tartottunk. A bőrgyári munkások mozgalma eredményekre számíthat. A napi 8 órás munkaidő bevezetéséért és a legkisebb bérek megállapításáért folytatott akció a tímár- munkások között nagyobb érdeklődést ered­ményezett. A Csillag-bőrgyárban a szaktársak a foly­ton növekedő drágaság következtében bér­emelésért fordultak <az igazgatósághoz, amely részleges eredménnyel járt. Bátor és öntudatos bőrgyári munkásokkal kell tkiépítenünöc a jövő mozgalmunkat. A szíjgyártóiparban a nagy munkanélküli­ség következtében csak időleges szákmozga­lomról lehet beszélni. Hihetetlen az a. rapszo- dikus .munkamenet, amely a szíjgyártó szak- társak nélkülözését szinte elviselhetetlenné tette. Mindent elkövettünk, hogy a szaktár­sak munkabérét megfelelő nívón tartsuk. A szőrmekikészítőmunkásokat még mindig napi 14—16 órás munkaidő mellett foglalkoz­tatják. Az éjjelbe nyúló munka sem ritkaság. A bosszú munkaidő mellett a szaktársak nagy része megbetegszik. Ezen iparbanisna- gyon esedékes a napi 8 órai munkaidő és a legkisebb munkabérek rendezése, mert tűr­hetetlen, hogy 38—45 fillér órabért fizessenek szakmunkásoknak. A tagok szocialista nevelésére is nagy gon­dot fordítottunk, szemináriumot rendeztünk és tudományos előadást tartottunk. Az 1937. évben befizettek 9913 hetijárulé­kot. A bevétel összege 4806.52 pengő, a kiadás 4208.05 pengő. Maradvány 598.47 pengő. A fentiekben foglaltuk össze az újpesti csoport évi működését. A legjobb tudásunk és igyekezetünk szerint vezettük és építettük a szakmai mozgalmunkat, mely a bőripari munkások gazdasági helyzetét volt hivatva megjavítani. • Kérjük a jelentésünk tudomásulvételét. * PSe^itiwd* A Magyarországi Bőripari Munkások Szö­vetsége újpesti csoportjának 1938. évi január 17-én, hétfőn este 7 órakor tartandó Müasfiayíülésére. Napirend: 1. A vezetőség évi jelentése. 2. Pénztári jelentés. 3. Ellenőri jelentés. 4. Az új vezetőség megválasztása. 5. Indítványok. 6. Országos beszámolót tart Hubai János szak társ. Pontos megjelenést kér a vezetőség. Legkisebb munkabér és 8 érás muakaldfi a bőrgyárakban A tímármunkásság másféléves küzdelme jutott a napokban fontos állomáshoz. Szö­vetségünk ugyanis _ még 1936. év június hó elején adta be az iparügyi minisztériumhoz a napi 8 órás munkaidő és a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó be­adványát. Folyó évi december havában ne­vezte ki az iparügyi minisztérium a leg­kisebb munkabérek megállapítására hivatott bizottságot. A legkisebb munkabérek meg­állapítására két bizottság megalakítását ha­tározta el a minisztérium. Az egyik bizott­ság országos hatáskörrel a mechanikai bőr­gyárak, a másik bizottság a kisipari tímár- üzemek . inunk a bér ét állapítja meg Szintén országos hatáskörrel. A bőrgyárak legkisebb munkabérét, meg­állapító bizottság Budapesten folytatja le a tárgyalásait, a kis tímárműhelyek bizott­sága pedig minden valószínűség szerint Deb­recenben fog tárgyalni. A bőrgyári legkisebb munkabéreket meg­állapító bizottság a következőkből áll: elnök: dr Borsitzky Imre ny. kir. ítélőtáblái tanács­elnök; alelnök: Vájná. Ede kormányfőtaná- csos, ny. szív. tanácsnok; rendes tag: Bu- csánszky Bertalan ny. .szív. tanácsnok. A munkáltatói érdekeltség részéről rendes tag: Visnya Sándor (Szombathely), Vágó Miksa (Újpest, Wolfner-gyár), Róth Sándor (Pécs). Érdektelen póttagok: Reihart Vilmos, Fels- ynann József, Péterfy Oktáv ny, miniszteri tanácsosok; póttagok a munkáltatói érde­keltség részéről: Lampel Jenő (Simontornya), Käufer Lajos gyártulajdonos, Gábor György (Szeged). Rendes tagok a munkavállalók részéről: Hubai János szakszervezeti titkár, Merényi Gyula szakszervezeti titkár, Barbarik István tímársegéd; póttagok: Posztós Béla, Bakos Lajos, Szőke Aladár tímársegédek; a, bizott­ság jegyzője: dr Jesenczky Gyula kamarai titkár. A tímár kisipari üzemek bizottsági tag­jai a következők: elnök: dr Borsitzky Imre ny. kir. ítélőtáblái tanácselnök; alelnök: Kiszély Árpád szakiskolai igazgató; rendes tag: dr Horváth Bertalan; érdektelen pót­tagok: Sztatikay V. Béla ny. szakiskolai igazgató, Koródy István ny. pénzligyigaz- gató, dr Csűrös Ferenc ny. városi tanács­nok. Munkáltatói rendes tagok: Piros Jó­zsef, Kovács Ferenc, Cibula Péter tímár- mesterek; póttagok: Veréb Lajos, Béni Má­tyás, Kiss Imre tímár mesterek. Munkavállalói rendes tagok: Bilimayer János, Berecz Imre, Nagy Sándor; póttagok: Kiss Gyula, Mogyorósy László, Polgár Sán­dor tímár-segédek. A bizottságok kinevezése után úgy a, bőr­gyárakban/ mint a kisiparban dolgozó szak- társak joggal remélik, hogy a bizottságok rövid időn belül megkezdik tárgyalásaikat és azokat mielőbb eredményesen befejezik, a minisztérium pedig a bizottságok dönté­seit szintén hamarosan jóváhagyja, hogy ezáltal a bőrgyári, munkások legkisebb munkabére is rendezve legyen. A bőrgyári' munkások részére a napi 8 órás munkaidő bevezetésé' a legkisebb bérek megállapításával teljesen egyenértékű. Te­kintettel arra, hogy a tímÁnnunkásság 80— £5%-« gyári üzemekben dolgozik, a napi 8 órás munkaidő bevezetése különösebb akadályokba nem ütközik é,s a minisztérium ezen fontos szociálpolitikaj intézkedést a bizottsági tárgyalások befejezése előtt is ér­vénybe léptetheti. Ez az intézkedés már csak azért is célszerű volna, mert a bizottságok munkáját nagy mértékben megkönnyítené. u* ■mii— '»"■* «■» IWIW.I—II II" ■ Belügyminisztert renden t a napi 8 órás munkaidőről és a legkisebb munkabérekről szóló rendeletek szigorúbb hatósági ellenőrzésére, 120.007/1937. B. M. V. a, szám, Az iparügyi miniszter űr az ipari munkás­ság szociális érdekeinek védelmében ezideig a különböző iparágakban 83 legkisebb munka^ bért, megállapító bizottsági határozatot erő­sített meg és hat iparágban rendelte el a heti 48 órás munkaidő bevezetését A munkásság jövedelmének emelését és az egyes iparágak­ban foglalkoztatott munkások számának nö­velését célzó rendelkezésekkel azonban a kí­vánt eredmény csak abban az esetben érhető el, ha azok végrehajtását a hatóságok a szük­séges gondossággal őrzik. Felhívom ezért az alispán és polgármester urakat, utasítsák alárendelt hatóságaikat és közegeiket, hogy a legkisebb munkabérek és a heti 48 órás munkaidő bevezetése tárgyában kiadott és a jövőben kiadandó rendelkezések pontos végrehajtását a legszigorúbban ellenőrizzék és a rendelkezések megszegőivel szemben a megtorló intézkedések megtételéről gondos­kodjanak. * Ezen rendelet alapján a szaktársaink is a hatóságok, rendőrség és csendőrség figyel­meztetésével és igénybevételével fokozottan őrködjenek mindkét rendelet betartásán. „Vége a türelemnek“ tamil cikkünkben az ' előző lapszámunkban megígértük, hogy a cipő-, csizmadia- és pa- puesosiparra érvényben lévő napi 8 órás munkaidő és legkisebb bórrendeletek meg­szegői ellen folyamatba tett bírósági ítéletek eredményét többször közölni fogjuk, Szükség van a szaklapunk nagy nyilvá­nosságára ezen ítéletek közlését illetően azért, mert még mindig vannak munkaadók, akik mert szociálpolitikáról lévén szó, a ha­tósági elnézés reményében nem akarják tu­domásul venni ezen rendeletek kötelező in­tézkedéseit. A napi 8 órás munkaidő és a legkisebb bé­reket szabályozó rendeletek végrehajtására vonatkozó kihágási törvény rendelkezésének megfelelően a bíróságok az utóbbi időben már szigorúbb ítéleteket hoztak, amelyet az alábbi közleményből pontosan meg is lehet állapítani. Az előző szaklapunk megjelenése óta, a bíróságok az alábbi munkaadókat ítélték el: Budapest: Erfel Arnoldot két eset­ben 300—300 pengőre és ezenfelül kihágás címén 100 pengőre. Lichtig-cipőüzem 80 P, és kihágás címén 40 P, Fantusz-cipőgyár 80 P, kihágás címén 20 P, Standard-cipőszalou, Corso-cipögyár és Korona,-cipőgyárat a leg­kisebb munkabér-differencia, visszamenőle­ges megfizetésére, Bretschneidér-civőgykrat 80 P, Steiner Jenőt 5 P, Porkoláb N. S pen­gőre büntette meg a bíróság. Nemes János cipészmestert három pengőre azért büntette meg a. bíróság, mert a, munkarend nem volt az üzemében kifüggesztve. A fentieken kívül több esetben a bírósági ítélet kihirdetése előtt a munkaadók a. feljelentő szülőtársaink­kal a követelések békés elintézésében meg­egyeztek. Újpesten az előző szaklapunkban közölt büntetéseken kívül az alábbi ítéleteket hozta a bíróság: A napi 8 órás munkaidő túllépé­séért Mile József 20 P, Kiisits Miklós 20 és 35 P, Weingarten Herman 30 P, Kulcsár Já­nos 20 P, Pribilka István 30 és 5 P. Reisz Li- pót 10 P, Bon dór Já nos 20 P, Ja n csi Mihály 6 P, Terestyák Antal 6 pengő. A legkisebb bérek megnemfize tűséért: Gold­berger Nándor 18,3 P, Wolfncr Gyula, és Tsa 22 P 60 fillér, Burián Péter 390 P 80 fillér, Perger József 180 P. A vasárnapi munka­szünet benemtartásáért Varga Lajos cipész- munkást. 8 P, Szilágyi Péter cipészmestert 10 pengőre büntették meg. Debrecen: Süsskin Gizella 60 és 50 P, özv.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék