Bőripari Munkás, 1938 (7/48. évfolyam, 1-10. szám)

1938. január / 1. szám

1938 Kovács Istvánná 20—25 P, Nagy Sándor 15 P, Bakó Imréné 15—15 P, Krausz Béla 20 P és 10 P, Makai Lajos 10 P, Barta■ Béla 10 P, Kranovszky Imre 10 P, özv. Erdei Antalné 10 P, Horváth János 10 P, Nagy Béla, 10 P. A fentieken kívül 12 munkáltatót 5—5 pengőre büntettek meg. Miskolc: A napi 8 órás munkaidő kihágásáért 29 esetben tettek a szaktársaink feljelentést. A bíróság 17 esetben hozott ítéletet. Egy munkáltatót elítéltek 10 pengőre, 11 munkaadót 5—5 pengőre, két munkaadót 4—4 pengőre. Két esetben az ítélet végrehajtása felfüggesztve és egy esetben új tárgyalás lesz. Tótkomlóson Kolimár Jánost és Boszágh Andrást 10—10 pengőre ítélték el a rendelemtél kijátszásáért. Nincs helyünk arra, hogy az összes bírósági ítéleteket leközöljük, de a fenti bírósági ítéletekből megállapítható, hogyha a szaktársaink a feljelentéseket megteszik, azt alapos indokokkal alátámasztják, bírósági megtorlás sem marad el. Továbbra is kérjük a szaktársakat, hogy a rendeletek megszegői ellen tett feljelentések számáról, azok bírósági elintézéséről az adatokat pontosan gyűjtsék össze és a központi irodába küldjék be. Tarasara®®!« védelme a fiszakcérnusban Az elmúlt napokban a cipő-, csizmadia- és papucsosipari minimális bérmegállapító bizottságot az iparügyi minisztérium összehivatta és ott a minisztérium ama óhajának adtak kifejezést, hogy a cipőipari legkisebb béreket szabályozó rendeletben tanoncok ellátás ellenében megállapított fizetésére vonatkozó intézkedést a bizottság a rendelet szövegéből törölje, mert erre vonatkozólag az ipartörvény a tanoncszerződéssel kapcsolatban rendelkezik. Ennek a kérelemnek az antiszociális voltát nem kell bővebben magyaráznunk, hiszen a bértárgyalóbizottságban helyet foglaló szaktársaink és azért küzdöttek ennek a kérdésnek a rendezéséért, mert az ipartörvény hivatkozott §-ai ellenére látták azokat a borzalmas állapotokat, amiben a cipészipar tanoncai sínylődtek. A cipőipari tanoncok a munkaidő nagy részét nem a szakmájuk elsajátításával, hanem házimunkák végzésével töltik el. A tanoncok ingyenmunkája valósággal csábítja a munkáltatókat a korlátnélküli tanonctenyésztésre. Vidéken a mezőgazdasági és házi munkák elvégzésével olyan ingyen munkaerőt kap az iparos, akit, ha nem volna tanonc, meg kellene fizetni. Ezen állapotok folytán a tanulóévek alatt szakmájukat elsajátítani nem tudják, mint segédeknek kell a szakmájukat megtanulni s így továbbra is szabad prédájává váltak a kapzsi munkáltatóknak. Ezen meg nem engedett eljárás ellen nyújtott védelmet a cipőipari tanoncoknak az ellátás ellenében megállapított csekély fizetés. Az ingyenmunkaerő alkalmazása hatványozottabban áll egyes nagyipari üzemekre, ahol a munkák részekre vannak bontva és gépek segítségével történik a termelés. A tanoncok itt a szakmájuknak csak egy részét sajátíthatják el és rövid időn belül már termelőmunkát tudnak kifejteni, de a cipőt teljesen nem tudják elkészíteni s így fel sem szabadulhatnak. A tanoncok védelmét szolgáló rendelet visszavonása azonban arra alkalmas, hogy míg a szakmunkások százai vannak munka nélkül, addig az üzemek megtelnek tanoncokkal. A családfenntartók, akiket a legkisebb bérrendelet védeni akar, az ingyen dolgozó tanoncok alkalmazása által lesznek munkanélküliekké. Adatokkal tudnánk szolgálni am vonatkozólag, hogy egyes mechanikai üzemekben tucatjával alkalmaznak tanulókat, akik rövid betanítás után már komoly részmunkát végeznek. Tehát mindezek alapján a rendeletnek a megváltoztatása egyáltalán nem indokolt, ellenkezőleg nagy rést jelent a legkisebb bérrendelet intencióin. Komoly védelmet kérünk a mértéktelen és pusztán munkáltatói érdekeket szolgáló tanonctenyésztés ellen, mely már hovatovább a létét veszélyezteti a szakma munkásainak. Föltételezzük, hogy az iparügyi miniszter úr a minimális bérrendelet kiadásával szociális szempontokat akart kielégíteni. A cipőipari tanoncok védelmére hozott bizottsági határozat megváltoztatása azt az intenciót komolyan veszélyezteti. A rendelet megváltoztatását helytelennek, rossznak tartjuk és változatlan erővel küzdünk a rendelet, fenntartásáért és megjavításáért* v vnirym-''» BŐRIPARI MUNKÁS 3. oldal A KlsBcuntaalasi L&fobdiBt&ss&tíifift S&saS&cssss&s&E&'sa és a fitisIcunlBalasi EBaríaarfi PInisaB&ásraSc SsaficsieFwszctcü megbízottai között lefolytatott tárgyalások alapján a. m. kir. Iparügyi Miniszter úr 39.513/1936/13. sz. rendeletének szellemében megalkotott Kollektív megállapodás: lan talppal, 30—35-ig Gyermekcipő, pucolat------* 1.80 lan talppal, 36—39-ig— ---2.10 Talppucolásért gyermekcipőknél 25 fillér felár, rendelt munkánál további 10% számítandó fel. Új cipő kikészítése, kitöméssel együtt 40 fillér, duplatalpért végig 50 fillér, duplatalpért végig gyermekcipőkre 25 fillérnél kevesebb nem számítható. Csizmakikészítés 80 fillér. Osztályozás: I. és II. osztályú üzemek: Balogh Ferenc, Csikós Sándor, Kerekes Benő, Kiss Illés Antal, Varga Antal. A fel nem soroltak II. és III. osztályúak. Az I. és II. osztályú üzemek rendelt munkáinál a II. osztályt az olcsóbb minőségű box, vixes és különféle bakancsok képezik. A II. és III. osztályú üzemeknél a II. osztályt a finomabb box-, serró-, antilap-, lakk- és színes cipők képezik. Ez a megállapodás 1937 december 1-től érvényes. A munkaidő reggel 8 órától déli 12 óráig és délután 2 órától 6 óráig tart Ettől a munkarendtől eltérni csak az elsőfokú iparhatóság engedélyével lehet. Buvári István s. k., Hubai János s. k., szakoszt. elnök, szövetségi titkár, Kiss Illés Antal s. k., Kerekes Lajos s. k., ipt. elnök, bőripari munkások kiskunhalasi csoportjának elnöke, Gál Jenő s. k., iparbiztos. A fenti megállapodást a vidéki csoportvezetőségek figyelmébe ajánljuk, hogy a munkaviszonyokat ezen megállapodáshoz hasonlóan igyekezzenek rendezni. Gyermekcipők javítása. Csizmák munkabérei. Férfi- vagy női cipő, román Varrott, rem. iI. osztály in. delt ----------------7 Keresztülvarrott női 8.93 7.50 cipők, rendelt-----Férfi cipő, szeges, rend.17 4.75 7.—delt ---------------— Női cipő, szeges, ren5.14 4.11 3.55 delt — Férficipő, szeges, pu4.86 3.83 3.28 colt talppal, raktári Női cipő, szeges pucolatlan talppal, rak* 3.74 3.23 Férficipő, szeges, pucolatlan talppal, vá* 3.49 2.98 sári ------- -----------Női cipő, szeges, pucolatlan talppal, vá2.80 sári -------------------Gyermekcipő, pucolatlan talppal, 23—29-ig Gyermekcipő, pucolat• 2.55 ---•— 1.50 Cipő javítások: Varrott fejelés, férfi vagy női (bontás nélkül) —---------------4.40 3.40 Szeges fejelés, női (bontás nélkül) ——.—— 2.50 2.20 Szeges fejelés, férfi (bontás nélkül) —-—.— 2.70 2.50 Varrott talpalás, férfi -—~2.— 1.80 Varrott talpalás, női—— 1.70 1.50 Szeges talpalás, férfi —...—, 1.251.— Szeges talpalás, női —-1.10 1.85 Átvarrott talpalás —•— 1.34 1.10 Új sarok, férfi-----—.—. 1.33 1.20 Új sarok, női------—-1.70 1.25 Sarkalás, férfi — —-—.—— —.40 Sarkalás, női --------■— —..—. —.25 Kaplizás, férfi vagy női, varrott — —-— 3.40 2.70 Kaplizás, férfi vagy női, szeges ——- —— 2.55 1.70 Spicc, varrott — — —.50 —.36 Spicc, szeges----------—.— —.40 —.30 Fejelés, szeges, 20—30-ig-----------—.— 1.55 1.32 31—35-ig-----------—.— 2.10 1.53 36—39-ig-----------—.— 2.70 2.10 Tálnálás, szeges, 20—30-ig —-------—.60 —.46 31—35-ig--------------------—.85 —.60 36—39-ig------------— 1.— —.70 I. oszt. angol csizma, kézzel varrott a.i és szár----------—------28.80 —.— —.— I. oszt. angol csizma, szeges aljjal--------24.80 —.— —.— I. oszt. húzott kapnis csizma — —. —* —12.40— ■. II. oszt. fiúzott kapnis csizma, olcsóbb anyagból —-----— —.—■ 10.— .—.—. III. oszt polgárcsizma —.— —.— 7.—■ Raktári (vásári) boxcsizma, pucclatlan Raktári (vásári) kapnis strapacsizma. —* —.—■ —.— 4.25 Raktári csizma, laposszárú — -----------------.— —.— 3.50 Gyermekcsizma, 25—30-ig-----------—.— —.— 2.70 31—35-ig-----------—.— —.— 3.— 36—39-ig-----------—3.30 Fejelés, angol csizma, kézzel varrott alj és szár — ---------------- 18.20 —.— —.— Fejelés, szeges------ 7.50 6.20 4.20 Strapacsizmafejelés — —.— —.— 3.— Simaszeges munkás- Szebrecesai fztkisz Sokan emlékeznek még a, három-négy év előtti debreceni bőripari munkásság sorsára, amely országos viszonylatban is rendkívül sok kárt okozott Két éve elmúlott, hogy a debreceni cipészmunkásság ráeszmélt, hogy lerongyolódását, nyomorúságát önmagának és szervezetlenségének köszönheti. Hozzákezdett, hogy szervezetét kiépítse és az elmulasztottakat pótolja. Most utólag be kell vallani, csoda volt, hogy Debrecen dolgozó bőripari munkássága nem egészen 2 év alatt behozta 5—6 év mulasztásait. A cipész-, csizmadia- és felsőrészkészítő üzemeiknél még a törvényes rendelkezések előtt nagyon tekintélyes bér- és munkaidő javulást értünk el. Nem véletlen, hogy az ország második csoportjává nőttünk, hiszen ezen idő alatt nem kímélte senki magát; öreg, fiatal, férfi és nő egyformán vette ki részét a nagy munkából. Eddig hihetetlent valósítottunk meg a szolidaritás terén, amikor mozgalomról mozgalomra a dolgozók filléreiket megosztották a mozgalomban lévőkkel. Tény az, hogy még ma is messze van úgy a debreceni, mint az országos bőripari munkásság a tisztességes emberi megélhetéstől, de azzal is tisztában vagyunk, hogy szervezetünk további kiépítése a nehéz viszonyok dacára is meg kell, hogy hozza a, tisztességesebb munkaviszonyokat. A kettős rendelkezés (48 órás munkaidő és minimális munkabér) Debrecenben teljes egészében végre van hajtva.. Továbbra is szükség van azonban arra az önfeláldozásra, amit a szaktársak a mozgalom kezdetén és a mai időkben is rendelkezésre bocsátanak. Feljelentést feljelentés után intéztünk, 1936 augusztusa óta kő-