Bőripari Munkás, 1938 (7/48. évfolyam, 1-10. szám)

1938. január / 1. szám

1938 Kovács Istvánná 20—25 P, Nagy Sándor 15 P, Bakó Imréné 15—15 P, Krausz Béla 20 P és 10 P, Makai Lajos 10 P, Barta■ Béla 10 P, Kranovszky Imre 10 P, özv. Erdei Antalné 10 P, Horváth János 10 P, Nagy Béla, 10 P. A fentieken kívül 12 munkáltatót 5—5 pen­gőre büntettek meg. Miskolc: A napi 8 órás munkaidő kihágá­sáért 29 esetben tettek a szaktársaink fel­jelentést. A bíróság 17 esetben hozott ítéle­tet. Egy munkáltatót elítéltek 10 pengőre, 11 munkaadót 5—5 pengőre, két munkaadót 4—4 pengőre. Két esetben az ítélet végrehaj­tása felfüggesztve és egy esetben új tárgya­lás lesz. Tótkomlóson Kolimár Jánost és Boszágh Andrást 10—10 pengőre ítélték el a rendelem­tél kijátszásáért. Nincs helyünk arra, hogy az összes bíró­sági ítéleteket leközöljük, de a fenti bírósági ítéletekből megállapítható, hogyha a szak­­társaink a feljelentéseket megteszik, azt alapos indokokkal alátámasztják, bírósági megtorlás sem marad el. Továbbra is kérjük a szaktársakat, hogy a rendeletek megszegői ellen tett feljelentések számáról, azok bírósági elintézéséről az ada­tokat pontosan gyűjtsék össze és a központi irodába küldjék be. Tarasara®®!« védelme a fiszak­cérnusban Az elmúlt napokban a cipő-, csizmadia- és papucsosipari minimális bérmegállapító bi­zottságot az iparügyi minisztérium összehi­vatta és ott a minisztérium ama óhajának adtak kifejezést, hogy a cipőipari legkisebb béreket szabályozó rendeletben tanoncok el­látás ellenében megállapított fizetésére vonat­kozó intézkedést a bizottság a rendelet szö­vegéből törölje, mert erre vonatkozólag az ipartörvény a tanoncszerződéssel kapcsolat­ban rendelkezik. Ennek a kérelemnek az antiszociális voltát nem kell bővebben magyaráznunk, hiszen a bértárgyalóbizottságban helyet foglaló szak­­társaink és azért küzdöttek ennek a kérdés­nek a rendezéséért, mert az ipartörvény hi­vatkozott §-ai ellenére látták azokat a bor­zalmas állapotokat, amiben a cipészipar ta­­noncai sínylődtek. A cipőipari tanoncok a munkaidő nagy részét nem a szakmájuk el­sajátításával, hanem házimunkák végzésével töltik el. A tanoncok ingyenmunkája való­sággal csábítja a munkáltatókat a korlát­­nélküli tanonctenyésztésre. Vidéken a mező­­gazdasági és házi munkák elvégzésével olyan ingyen munkaerőt k­ap az iparos, akit, ha nem volna tanonc, meg kellene fizetni. Ezen állapotok folytán a tanulóévek alatt szakmá­jukat elsajátítani nem tudják, mint segé­deknek kell a szakmájukat megtanulni s így továbbra is szabad prédájává váltak a kapzsi munkáltatóknak. Ezen meg nem engedett el­járás ellen nyújtott védelmet a cipőipari ta­non­­coknak az ellátás ellenében megállapított csekély fizetés. Az ingyenmunkaerő alkalmazása hatvá­nyozottabban áll egyes nagyipari üzemekre, ahol a munkák részekre vannak bontva és gépek segítségével történik a termelés. A ta­noncok itt a szakmájuknak csak egy részét sajátíthatják el és rövid időn belül már ter­melőmunkát tudnak kifejteni, de a cipőt tel­jesen nem tudják elkészíteni s így fel sem szabadulhatnak. A tanoncok védelmét szol­gáló rendelet visszavonása azonban arra al­kalmas, hogy míg a szakmunkások százai vannak munka nélkül, addig az üzemek meg­telnek tanoncokkal. A családfenntartók, aki­ket a legkisebb bér­rendelet védeni akar, az ingyen dolgozó tanoncok alkalmazása által lesznek munkanélküliekké. Adatokkal tud­nánk szolgálni am vonatkozólag, hogy egyes mechanikai üzemekben tucatjával alkalmaz­nak tanulókat, akik rövid betanítás után már komoly részmunkát végeznek. Tehát mindezek alapján a rendeletnek a megváltoztatása egyáltalán nem indokolt, ellenkezőleg nagy rést jelent a legkisebb bér­rendelet intencióin. Kom­oly védelmet kérünk a mértéktelen és pusztán munkáltatói érde­keket szolgáló tanonctenyésztés ellen, mely már hovatovább a létét veszélyezteti a szakma munkásainak. Föltételezzük, hogy az iparügyi miniszter úr a minimális bér­ren­delet kiadásával szociális szempontokat akart kielégíteni. A cipőipari tanoncok vé­delmére hozott bizottsági határozat megvál­toztatása azt az intenciót komolyan veszé­lyezteti. A rendelet megváltoztatását helyte­lennek, rossznak tartjuk és változatlan erő­vel küzdünk a rendelet, fenntartásáért és megjavításáért* v vn­irym-''» BŐRIPARI MUNKÁS 3. oldal A KlsBcuntaalasi L&fobdiBt&ss&tíifift S&saS&cssss&s&E&'sa és a fitisIcunlBalasi EBaríaarfi PInisaB&ásraSc SsaficsieFwszctcü megbízottai között lefolytatott tárgyalá­sok alapján a. m­. kir. Iparügyi Miniszter úr 39.513/1936/13. sz. rendeletének szelle­mében megalkotott Kollektív megállapodás: lan talppal, 30—35-ig Gyermekcipő, pucolat­--­--­--* 1.80 lan talppal, 36—39-ig— ---2.10 Talppucolásért gyermekcipőknél 25 fil­lér felár, rendelt munkánál további 10% számítandó fel. Új cipő kikészítése, kitöméssel együtt 40 fillér, duplatalpért végig 50 fillér, dupla­­talpért végig gyermekcipőkre 25 fillérnél kevesebb nem számítható. Csizmakikészítés 80 fillér. Osztályozás: I. és II. osztályú üzemek: Balogh Ferenc, Csikós Sándor, Kerekes Benő, Kiss Illés Antal, Varga Antal. A fel nem soroltak II. és III. osztályúak. Az I. és II. osztályú üzemek rendelt munkáinál a II. osztályt az olcsóbb minő­ségű box, vixes és különféle bakancsok ké­pezik. A II. és III. osztályú üzemeknél a II. osztályt a finomabb box-, serró-, anti­­lap-, lakk- és színes cipők képezik. Ez a megállapodás 1937 december 1-től érvényes. A munkaidő reggel 8 órától déli 12 óráig és délután 2 órától 6 óráig tart Ettől a munkarendtől eltérni csak az első­fokú iparhatóság engedélyével lehet. Buvári István s. k., Hubai János s. k., szakoszt. elnök, szövetségi titkár, Kiss Illés Antal s. k., Kerekes Lajos s. k., ipt. elnök, bőripari munkások kiskun­halasi csoportjának elnöke, Gál Jenő s. k., iparbiztos. A fenti megállapodást a vidéki csoport­vezetőségek figyelmébe ajánljuk, hogy a munkaviszonyokat ezen­ megállapodáshoz hasonlóan igyekezzenek rendezni. Gyermekcipők javítása. Csizmák munkabérei. Férfi- vagy női cipő, román Varrott, rem­­. iI. osztály in. delt ----------------7 Keresztülvarrott női 8.93 7.50 cipők, rendelt-----­Férfi cipő, szeges, ren­d.17 4.75 7.—­delt ---------------— Női cipő, szeges, ren­5.14 4.11 3.55 delt — Férficipő, szeges, pu­4.86 3.83 3.28 colt talppal, raktári Női cipő, szeges puco­­latlan talppal, rak­* 3.74 3.23 Férficipő, szeges, pu­­colatlan talppal, vá­* 3.49 2.98 sári ------- -----------­Női cipő, szeges, pu­­colatlan talppal, vá­2.80 sári -------------------­Gyermekcipő, pucolat­­lan talppal, 23—29-ig Gyermekcipő, pucolat­• 2.55 ---•— 1.50 Cipő ja­vítások: Varrott fejelés, férfi vagy női (bontás nél­kül) —---------------4.40 3.40 Szeges fejelés, női (bontás nélkül) ——.—— 2.50 2.20 Szeges fejelés, férfi (bontás nélkül) —-—.— 2.70 2.50 Varrott talpalá­s, férfi -—~2.— 1.80 Varrott talpalás, női—— 1.70 1.50 Szeges talpalás, férfi —...—, 1.251.— Szeges talpalás, női —-1.10 1.85 Átvarrott talpalás —•— 1.34 1.10 Új sarok, férfi-----­—.—. 1.33 1.20 Új sarok, női------—-1.70 1.25 Sarkalás, férfi — —-—.—— —.40 Sarkalás, női --------­■— —..—. —.25 Kaplizás, férfi vagy női, varrott — —-— 3.40 2.70 Kaplizás, férfi vagy női, szeges ——- —— 2.55 1.70 Spicc, varrott — — —.50 —.36 Spicc, szeges----------­—.— —.40 —.30 Fejelés, szeges, 20—30-ig-----------­—.— 1.55 1.32 31—35-ig-----------­—.— 2.10 1.53 36—39-ig-----------­—.— 2.70 2.10 Tálnál­ás, szeges, 20—30-ig —-------­—.60 —.46 31—35-ig--------------------—.85 —.60 36—39-ig------------— 1.— —.70 I. oszt. angol csizma, kézzel varrott a.i és szár----------—------28.80 —.— —.— I. oszt. angol csizma, szeges aljjal--------24.80 —.— —.— I. oszt. húzott kapnis csizma — —. —* —­12.40— ■. II. oszt. fiúzott kapnis csizma, olcsóbb anyagból —-----— —.—■ 10.— .—.—. III. oszt polgárcsizma —.— —.— 7.—■ Raktári (vásári) box­csizma, pucclatlan Raktári (vásári) kap­nis strapacsizma. —* —.—■ —.—­ 4.25 Raktári csizma, lapos­szárú — -----------------.— —.— 3.50 Gyermekcsizma, 25—30-ig-----------—.— —.— 2.70 31—35-ig-----------—.— —.—­ 3.— 36—39-ig-----------—3.30 Fejelés, angol csizma, kézzel varrott alj és szár — ---------------- 18.20 —.— —.— Fejelés, szeges------ 7.50 6.20 4.20 Strapacsizmafejelés — —.— —.— 3.— Simaszeges munkás- Szebrecesai fztkisz Sokan emlékeznek még a, három-négy év előtti debreceni bőripari munkásság sorsára, amely országos viszonylatban is rendkívül sok kárt okozott Két éve elmúlott, hogy a debreceni cipészmunkásság ráeszmélt, hogy lerongyolódását, nyomorúságát önmagának és szervezetlenségének köszönheti. Hozzá­kezdett, hogy szervezetét kiépítse és az elmu­lasztottakat pótolja. Most utólag be kell val­lani, csoda volt, hogy Debrecen dolgozó bőr­ipari munkássága nem egészen 2 év alatt behozta 5—6 év mulasztásait. A cipész-, csiz­madia- és felsőrészkészítő üzemeiknél még a­ törvényes rendelkezések előtt nagyon tekin­télyes bér- és munkaidő javulást értünk el. Nem véletlen, hogy az ország második cso­portjává nőttünk, hiszen ezen idő alatt nem kímélte senki magát; öreg, fiatal, férfi és nő egyformán vette ki részét a nagy munkából. Eddig hihetetlent valósítottunk meg a szo­lidaritás terén, amikor mozgalomról mozga­lomra a dolgozók filléreiket megosztották a mozgalomban lévőkkel. Tény az, hogy még ma is messze van úgy a debreceni, mint az országos bőripari mun­kásság a tisztességes emberi megélhetéstől, de azzal is tisztában vagyunk, hogy szerve­zetünk további kiépítése a nehéz viszonyok dacára is meg kell, hogy hozza a, tisztessé­gesebb munkaviszonyokat. A kettős rendel­kezés (48 órás munkaidő és minimális munka­bér) Debrecenben teljes egészében végre van hajtva.. Továbbra is szükség van azonban arra az önfeláldozásra, amit a szaktársak a­ mozgalom kezdetén és a mai időkben is ren­delkezésre bocsátanak. Feljelentést feljelen­tés után intéztünk, 1936 augusztusa óta kő-

Next