Bőripari Szemle, 1907 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1907-01-01 / 1. szám

előfizetési áraH. A belföldre­­ egész éVre H. 12 Ausztriábal fél ., „ 6 Külföldre egész éVre „ 16 e gyes szám ára. . 50 fillér-Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 111., Erzsébet­ Körut 16. sz. IVl. Kir. postataHaréHpénztár számla 1­6376. sz. a. Bőripari summ A bőrgyártás, a tímár-, bőráru-, cipő- és Kertyír-ipar, Kézbőr, nyersbőr-, szőrmeáru, cserzőanyag és timársági mellé­stermézet. HeresHecrelmének szaklapja. ^ Felelős szerkesztő: Híívös Jakab. Egy könyvről. Minap hagyta el a sajtót egy Prágában megjelent könyv, mely hazánk iparfejlesztési akciójáról értekezik. A könyv szerzőjének, Kel­ler Rudolfnak, úgy tetszik, alkalma volt meg­figyelhetni Magyarország közgazdasági állapo­tait, mert különben alig vállalkozhatott volna, egy előtte idegen állam közgazdasági közálla­potainak helyzetéről, vaskos könyvet írni. A szerző, ismertetve hazánk iparfejlesztésének tör­ténetét, ama konklúzióra jut, hogy az országban minden kellék meg- és együtt van arra nézve, hogy 1 milliárd 1363.674 millió koronát kitevő meseszerz­ importunkat — melyből csupán Ausztriából 1 milliárd,­008.391 milliót importá­lunk,­­­ a lehető legminimumabbra mérsékeljük. A mű ivója, e nagy célt részben a szén árának mérsékletesebb alkalmazásában, részben pedig a vasúti fuvardíjak alábbszállításában véli megtalálni. Aki lapunk cikkeit rendszeresen szokta olvasni, az mindjárt rájön arra, hogy ez a jó tanács elvesztette igényét arra nézve, hogy novas-nak ismerjék el. Hisz aktaszerűen képesek vagyunk igazolni, hogy e jó tanácsokat, sokkal ré­gebben ajánlottuk kereskedelmi kormányunk figyelmébe, mint ahogy említett prágai hírlap­író. Hogy ő is erre a konklúzióra jutott, ahova jutottunk régebben mi, annak csak mi örülünk legjobban. Tán így, hogy e tanács, egy szom­széd­ állam gyermeke által tálaltatik fel, inkább igényt tarthat a megvalósításra, mintha ezt itthon mi, vagy más valaki veti fel. Prágából, az ellenség táborából jön a jó tanács, tehát kétszeresen is kell vigyáznunk, vájjon nem-e lappang valami mögötte ? A mi impressiónk az, hogy Keller sokat mond, hogy csak a sok beszéd által, ne kelljen neki olyat is mondania, ami ami a magyar iparfejlesztési akció eddigi rendszertelen rendszerét, alapja­iban megváltoztassa. Megfigyeléseinkből kifolyólag azt a kér­dést intéztük önmagunkhoz, hogy van az, hogy egy ország, mint hazánk, hol minden kellék kedvez az ipar fejlesztésének, hol megterem a­ szén, a fa, a vas, hol a nyerstermények, mint állati bőrök és egyéb termékek dúsan teremnek, hol az ország érdemes folyó szakaszain, 1-6 millió H. P. vízierő még teljesen kihasználatlan , még mesterséges iparfejlesztési akciók által is csak nehezen képes iparállammá átvedleni? Ha tényleg őszintén kívánt volna hozzánk szólni a prágai közgazda, akkor felvetette vol­na ezt a kér­dést, mely kérdésre szíves enge­­delmével mi fogunk válaszolni . Hogy Magyar­­ország alig képes a vámkülföld és Ausztria fentebb kitüntetett és egy milliárdnál többet ki­tevő ipari behozatallal megküzdeni, annak há­rom jó oka van. Az első ok: a szén árának, a másik pedig: a szén fuvarának horribilis magas­sága, mely mindkettő ólomsúlylyal megnehezíti e vámvédelmet oly­annyira nélkülöző magyar iporit az ő biztos fejlődésében, illetve verseny­­képességében. Ezt a két súlyos okot, mint em­lítettük, már évekkel ezelőtt tárgyalta a „Bőr­ipari Szemle, és tárgyalja legújabban Keller Rpidolt. Tehát már tudott és ismert vitat tapos e téren. A harmadik ok, amelynek taglalását Keller, oly bravúrral tudta agyonhallgatni : a magyar söradó ipargátló kérdése.­­ Hogy mily óriási érdek fűződik a söradó kezdéséhez, azt holmi, magukat közgazdasági tudósoknak valló emberek agya, még csak fel­fogni sem képesek. Még kevésbé e kérdést az iparfejlesztési akcióval szoros viszonyba­ hozni. A sör, minden iparállamban elvesztette él­vezeti­ cikk jellegét. Csupán és egyedül Magyar­­ország az, hol a söradó, hektoliterenként 17 koronára rúg. Ausztria­ — mint iparállam — már fontos munkás­kérdéssé tette a söradó kér­dését, ami abból a tényből is kijegecesedik, hogy ott 3-féle képen van a söradó kivetve, jhirdetési d­íja­: Egész évi hirdetései; legjutá­­nyosabbatt számíttatnál;­ hirdetései, petit­ sora . 1 Kor. Apró hirdetés minden szó k­ell. Ifyik­-tér petit sora . . 1 Kor. Megjeleni!; havonta Hétszer: 1-én és 15.-én. _ E­LLENŐRIZVE 1. szám. V. évfolyam. Budapest 1907. január hó 1

Next