Bőripari Szemle, 1918 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1918-01-01 / 1. szám
A bőrgyártás, a tímár-, bőráru-, cipő- és keztyűipar, készbőr, nyersbőr, szőrmeáru, cserzőanyag és timársági melléktermékek kereskedelmének szaklapja. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: A belföldre egész évre K 28. Ausztriába ( fél ) K 16.— Külföldre egész évre . K 28.— Egyes szám ára . . . K 1.50 Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI., TERÉZ-KÖRJUT 25. 57. M kir. Postatakarékpénztár számla 16376. sz. a. Telefon 104-66. Értekezések, ismertetések nonpareille-soronként: 5K 15 márka. Fejelős sziphiszta és kiadó: hűvös jakab. Sürgönyeim: DISTICUS.___________________ HIRDETÉSI DIJAK: Egész évi hirdetések legjutányosabban számittatnak. Hirdetések petit-sora . . 2 kor. Apróhirdetés minden szó 10 fill- Nyilt-tér petit-sora . . . 2 kor. MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 1. és5-én Egyesületek, intézetek és kávéházak előfizetési dija 50,5 korona Háromnál több mutatványszámnak elfogadása félévi előfizetési dij megfizetésére kötelez Budapest, 1918. január hó 1-én. XVII. évfolyam. Telefon 101—66. 1. szám. Mai számunkban megjelen at „Bőrtechnika” szaktudomány-technikai mellékletnek 1. szélma, melyet előfizetőink teljesen díjtalanul kapnak. Olvasóinkhoz! Lapunk homlokán egy új számjelzés látható: a tizenhetedik évfolyamnak számjelzése. íme, tizenhetedszer változott e számjelzés és csak az irányelv maradt változatlan, amelyet megjelenésünk első napjától kezdve hirdettünk. Hirdettük ugyanis hazánk bőriparának és az ettől függ rokonágazatok (nyers- és készbőr-, cserzőanyagkereskedelem) reorganizálását, újjáalkotásának szükségességét. A porondon megjelenve szervezetlenül, egység nélkül találtuk szakmánkat. Az erők szétforgácsolódottan, a szakérdekek minden összhang híjjával kerülték a közös érintkezési vonalakat. És ma, tizenhat év múltával, miután az együvéartozó erők és érdekek — szüntelen agitációnk következtében — megtalálták egymást, miután a közös érdekű ügyekben sikerült egységesen eljárni, sőt minden szakágazat megteremtette a maga központját, ma már közszelleme, közhangulata és közakarata van ennek a mi bőrszakmánknak. Csak végig kell lapoznunk lapunk tizenhat évfolyamának lapjain, kétségtelenül rájövünk arra a tényre, a „BŐRIPARI SZEMLE" volt az orgánum, amely a szervezkedésért síkraszállva, ma nyolc önálló bőripari, illetve nyers- és készbőrkereskedelmi szervezet létesítésére az impulzust megadta. A felszámolt talpbőrkartellról nemm beszélve, mely szintén szemlénk erős, meggyőző agitációjának folyománya volt. A szervezetekre szükségünk van. Mert ezeken át könnyebben hatnak el azok a szakközi gondolataink, melyeket hirdetünk. És amellett egy-egy ily szervezet rendelkezésére állanak azok a végrehajtó szervek, kiket adott alkalmakkor felelősségre vonhatunk egy-egy elmulasztott feladat teljesítményéért, vagy amely szervezettel megértethetjük szakmánk bajait, kívánságait, óhajait vagy sérelmeit. A béke böszöntekor fölöttébb nagy szükségünk lesz szakmánk szervezeteire. A különféle bőripari központok és beszerző társaságok sátorfáinak felszedésének postamunkáját ép e szervezeteken keresztül kívánjuk foganatosíttatni. E szervezeteinket kívánjuk felhasználni arra vonatkozóan, hogy megértessük felsőbb helyeken, hogy ezeknek a kereskedelemellenes hadiközpontoknak semmiféle jogcímük nincsen többé a békegazdaságban. Békegazdaságról beszélve, bőriparunk több termelésének kérdését napirendre kell tűznünk. Nem járja, hogy főleg a békegazdaságban oly nagy keresletnek örvendő nyersanyagot, mint a nyersbőr, évente közel 36 millió koronányi értékkel Ausztriába és Németországba és más külföldi államokba kivigyük, csak azért hogy helyébe 77 milliónyi értékű készbőr-gyártmányokat behozzunk. Az első teendőnk, hogy kedvező anyagi helyzetben levő bőriparunk termelése fokoztassék és megadjuk a harctérről hazakerülő bőripari munkásoknak lehetőségét annak, hogy magukat önállósítva hozzájáruljanak bőripari termelésünk fokozásához. Gondunk lesz rá, hogy a kormány elé olyatán emlékirat intéztessék, melyben az újonnan alakuló timárságok részére az 1907. 111. t.-c.-ben lefektetett iparfejlesztési támogatás megadassák. Ezen akciónkból kifolyólag legalább 500 ujtimáripari telep létrejöttére számítunk. Cipőgyáriparunk fejlesztése is, melylyel ép lapunk más helyén foglalkozunk, elsőrendű közgazdasági és valutáris érdek. Miután ily gyárak előfeltételei adva vannak és kész cipészárukban 1914-ben 50 millió 863.630 koronányi behozatalunk volt, mindent el kell Csak a háború alatt lesz ily kisebbített terjedelmű a lapunk ! ‘"füg"