Bőripari Szemle, 1918 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1918-01-01 / 1. szám

A bőrgyártás, a tímár-, bőráru-, cipő- és keztyű­ipar, készbőr, nyersbőr, szőrmeáru, cserzőanyag és timársági melléktermékek kereskedelmének szaklapja. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: A belföldre­­ egész évre K 28. Ausztriába ( fél ) K 16.— Külföldre egész évre . K 28.— Egyes szám ára . . . K 1.50 Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI., TERÉZ-KÖRJUT 25. 57. M kir. Postatakar­ékpénztár számla 16376. sz. a. Telefon 104-66. Értekezések, ismertetések nonpareille-soronként: 5K 1­5 márk­a. Fejelős sziphiszta és kiadó: hűvös jakab. Sürgönyeim: DISTICUS.___________________ HIRDETÉSI DIJAK: Egész évi hirdetések legjutányo­­sabban számittatnak. Hirdetések petit-sora . . 2 kor. Apróhirdetés minden szó 10 fill- Nyilt-tér petit-sora . . . 2 kor. MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 1. és­­5-én Egyesületek, intézetek és kávéházak előfizetési dija 50,5 korona Háromnál több mutatványszámnak elfogadása fél­­évi előfizetési dij megfizetésére kötelez Budapest, 1918. január hó 1-én. XVII. évfolyam. Telefon 101—66. 1. szám. Mai számunkban megjelen at „Bőrtechnika” szaktudomány-technikai melléklet­nek 1. szél­ma, m­elyet előfizető­ink tel­jesen díjtalan­ul kapnak. Olvasóinkhoz! Lapunk homlokán egy új számjelzés látható: a tizenhetedik évfolyamnak számjelzése. íme, tizenheted­szer változott e számjelzés és csak az irányelv maradt változatlan, amelyet megjelenésünk első napjától kezdve hirdettünk. Hirdettük ugyanis hazánk bőriparának és az ettől füg­g rokonágazatok (nyers- és készbőr-, cser­­zőanyagkereskedelem) reorganizálását, újjáalkotásának szükségességét. A porondon megjelenve szervezetlenül, egység nélkül találtuk szakmánkat. Az erők szétforgácsolódot­­tan, a szakérdekek minden összhang híjjával kerülték a közös érintkezési vonalakat. És ma, tizenhat év múltával, miután az együvé­artozó erők és érdekek — szüntelen agitációnk követ­keztében — megtalálták egymást, miután a közös ér­dekű ügyekben sikerült egységesen eljárni, sőt minden szakágazat megteremtette a maga központját, ma már közszelleme, közhangulata és közakarata van ennek a mi bőrszakmánknak. Csak végig kell lapoznunk lapunk tizenhat évfo­lyamának lapjain, kétségtelenül rájövünk arra a tényre, a „BŐRIPARI SZEMLE" volt az orgánum, amely a szervezkedésért síkraszállva, ma nyolc önálló bőripari, illetve nyers- és készbőrkereskedelmi szervezet létesíté­sére az impulzust megadta. A felszámolt talpbőrkartell­­ról nemm beszélve, mely szintén szemlénk erős, meg­győző agitációjának folyománya volt. A szervezetekre szükségünk van. Mert ezeken át könnyebben hatnak el azok a szakközi gondolataink, melyeket hirdetün­k. És amellett egy-egy ily szervezet rendelkezésére állanak azok a végrehajtó szervek, kiket adott alkalmakkor felelősségre vonhatunk egy-egy el­mulasztott feladat teljesítményéért, vagy amely szerve­zettel megértethetjük szakmánk bajait, kívánságait, óha­jait vagy sérelmeit. A béke böszöntekor fölöttébb nagy szükségünk lesz szakmánk szervezeteire. A különféle bőripari köz­pontok és beszerző társaságok sátorfáinak felszedésé­nek postamunkáját ép e szervezeteken keresztül kíván­juk foganatosíttatni. E szervezeteinket kívánjuk felhasz­nálni arra vonatkozóan, hogy megértessük felsőbb he­lyeken, hogy ezeknek a kereskedelemellenes hadiköz­pontoknak semmiféle jogcímük nincsen többé a béke­gazdaságban. Békegazdaságról beszélve, bőriparunk több terme­lésének kérdését napirendre kell tűznünk. Nem járja, hogy főleg a békegazdaságban oly nagy keresletnek örvendő nyersanyagot, mint a nyersbőr, évente közel 36 millió koronányi értékkel Ausztriába és Németor­­szágba és más külföldi államokba kivigyük, csak azért hogy helyébe 77 milliónyi értékű készbőr-gyártmányokat behozzunk. Az első teendőnk, hogy kedvező anyagi helyzet­ben levő bőriparunk termelése fokoztassék és megad­juk a harctérről hazakerülő bőripari munkásoknak lehe­tőségét annak, hogy magukat önállósítva hozzájáruljanak bőripari termelésünk fokozásához. Gondunk lesz rá, hogy a kormány elé olyatán emlékirat intéztessék, melyben az újonnan alakuló timárságok részére az 1907. 111. t.-c.-ben lefektetett iparfejlesztési támogatás meg­adassák. Ezen akciónkból kifolyólag legalább 500 uj­timáripari telep létrejöttére számítunk. Cipőgyáriparunk fejlesztése is, melylyel ép lapunk más helyén foglalkozunk, elsőrendű közgazdasági és valutáris érdek. Miután ily gyárak előfeltételei adva vannak és kész cipészárukban 1914-ben 50 millió 863.630 koronányi behozatalunk volt, mindent el kell Csak a háború alatt lesz ily kisebbített terjedelmű a lapunk ! ‘"füg"

Next