Bőripari Szemle, 1925 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1925-01-01 / 1. szám
VI., TERÉZ-KÖRUT 26. SZ. Magyar Kir. Postatakarékpénztár számla 16376. sz. a. Telefon 104—66 HŰVÖS JAKAB Sürgönyeim : DISTICUS • Egyesületek, intézetek és kávéházak negyedévi előfizetési díja 250 arany korona. Értekezések, ismertetések nonpareille-soronként: 1 arany korona. Felelős szerkesztő és kiadó: HIRDETÉSI DÍJAK: Egész évi hirdetések legjutányosabban számíttatnak. Hirdetések petit-sora . 0'30 ar. k. Apróhirdetés minden szó 0*30 ar. k. Nyilt-tér petit-sora . . 0‘50 ar.k. MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 1-én és 15-én. Egyes szám ára 0 20 aranykor A bőrgyártás, a tímár-, bőráru-, cipő- és kertyű-ipar, készbőr, nyersbőr, szőrmeáru, cserzőanyag és timársági melléktermékek kereskedelmének szaklapja. NEGYEDÉVI ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Belföldre és Ausztriába „ ar. K 2.— Cseht-Szlovákiába "...___cs. K 75.— Jugoszláviába________dinár 75.— Romániába ____lei 150.— Németországba svájci fr. 2.— Egyéb külföldre____frank 100.— Szerkesztőség és kiadóhivatal: BŐRIPARI SZEME- XXIV. évfolyam. Budapest, 1925. január 1.1. szám. Mai számunkban megjelent a „BŐRTECHNIKA“ szaktudomány-technikai mellékletének 1. száma, melyet előfizetőink díjtalanul kapnak. Komoly, higgadt és nem ephemer hatásokra vadászó folyóiratunk tehát a huszonnegyedik évfolyamában is az kíván lenni, ami volt eddig: a bőripar és bőrkereskedelem egyetemes érdekeinek szószólója, istápolója. A huszonnegyedik évfolyam. Huszonnegyedik évfolyamot írjuk. Huszonnegyedik éve immár, hogy a bőripar, bőrkereskedelem orgánuma vagyunk. Huszonhárom évnek vaskos kötetei vannak mögöttünk, melyek mindenkor tanúságot tesznek a céltudatos munka mellett, melyet követtünk. Nem dicsekvéskép mondjuk ezt, hisz, aki céltudatos figyelemmel követi lapunk irányát, rá is jön mindannak helyességére, melyeket még mindenkor az események bekövetkezése előtt hangoztattunk. Olvasóink tehát meggyőződhettek a szakma felvilágosítása, informálása körül kifejtett munkásságunk helyességéről és annak céltudatosságáról. Ha nem gyakorlati múltú férfiak tollai vezetnék lapunk minden egyes sorát, bizonyára más irányzat és szellem volna a nézetek és felfogások tolmácsolója. A szanálási aera napjait élve, legtöbben még csak tisztában sincsenek azokkal a helyzetekkel, melyek felé haladunk. Teljes bizonytalanságban várjuk a holnap fejleményeit, anélkül, hogy sejtelmünk volna arról, kik, vagy mik a fel- és előidézői ezeknek a fejleményeknek. Legtöbben holmi belkormányzati aktusból kifolyóan látják gazdasági helyzetünk változásait, holott ezek tőlünk távoleső forrásokból táplálkoznak. Mi tisztán véljük látni mindazokat a világjelenségeket, melyek az uralkodó gazdasági válságot szítják. Ennek ismeretében aztán nem is esik nehezünkre leírnunk mindama helyzetalakulatokat, melyek az érintett jelenségekből táplálkoznak. A helyzet. A mai nap gazdasági életünk történetében nevezetes dátum: az autonóm magyar vámtarifa a mai napon lépett életbe. Évek hosszú sorozatának kellett elmúlnia, míg ez esemény bekövetkezhetett. Csak most fogjuk igazán észlelhetni, mit jelent számunkra a gazdasági szabadság! Tíz éve, hogy ettől a szabadságtól megfosztottunk és gazdasági szabad elhatározásunk kifejtésében megakasztattunk. Központok, bizottságok őrködtek felettünk, nehogy a szükséges javakat oda és akkor szállítsuk, midőn azok nekünk tetszenek és viszont e javakat onnét és akkor importáljuk, midőn ezeket mi találjuk célszerűeknek. Most, hogy az autonóm vámtarifa életbe lépett, most ismét egyedül mi vagyunk elhatározásainknak szuverén urai, nem pedig az állami beavatkozás. És ez a mi szuverenitásunk fogja megjelölni számunkra a következő utakat és ez adja ismét kezünkbe a ceruzát, mellyel kalkulációinkat szabadon végezhetjük. Gazdasági felszabadulásunkat tehát visszanyertük volna. Igen, az életbelépett vámtarifa hatályban van, mely gondosan őrködik afelett, hogy az országban termelt javakat a külföld versenye le ne hengerelhesse és azoknak a nyers- és segédanyagoknak ad vámkedvezményeket, melyekre iparunknak szüksége van. Hogy az autonóm magyar vámtarifába beírt tételek melyike módosul a külföldi ipar és kereskedelem javára, azt ma még teljes világossággal nem láthatjuk, mert ezek alkudozás tárgyai foktak lenni azokkal az államokkal szemben.