Bőripari Szemle, 1925 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1925-01-01 / 1. szám

VI., TERÉZ-KÖRUT 26. SZ. Magyar Kir. Postatakarékpénztár számla 16376. sz. a. Telefon 104—66 HŰVÖS JAKAB Sürgönyeim : DISTICUS • Egyesületek, intézetek és kávéházak negyedévi előfizetési díja 2­50 arany korona. Értekezések, ismertetések nonpareille-soronként: 1 arany korona. Felelős szerkesztő és kiadó: HIRDETÉSI DÍJAK: Egész évi hirdetések legjutányo­­sabban számíttatnak. Hirdetések petit-sora . 0'30 ar. k. Apróhirdetés minden szó 0*30 ar. k. Nyilt-tér petit-sora . . 0‘50 ar.k. MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 1-én és 15-én. Egyes szám ára 0 20 arany­kor A bőrgyártás, a tímár-, bőráru-, cipő- és kertyű-ipar, készbőr, nyersbőr, szőrmeáru, cserzőanyag és timársági melléktermékek kereskedelmének szaklapja. NEGYEDÉVI ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Belföldre és Ausztriába „ ar. K 2.— Cseht-Szlovákiába "...___cs. K 75.— Jugoszláviába________dinár 75.— Romániába ____lei 150.— Németországba svájci fr. 2.— Egyéb külföldre____frank 100.— Szerkesztőség és kiadóhivatal: BŐRIPARI SZEME- XXIV. évfolyam. Budapest, 1925. január 1.­1. szám. Mai számunkban megjelent a „BŐRTECHNIKA“ szaktudomány-technikai mellékletének 1. száma, me­lyet előfizetőink díjtalanul kapnak. Komoly, higgadt és nem ephemer hatásokra vadászó folyóiratunk tehát a huszonnegyedik év­folyamában is az kíván lenni, ami volt eddig: a bőripar és bőrkereskedelem egyetemes érdekeinek szószólója, istápolója. A huszonnegyedik évfolyam. Huszonnegyedik évfolyamot írjuk. Huszon­negyedik éve immár, hogy a bőripar, bőrkereske­delem orgánuma vagyunk. Huszonhárom évnek vaskos kötetei vannak mögöttünk, melyek minden­kor tanúságot tesznek a céltudatos munka mellett, melyet követtünk. Nem dicsekvéskép mondjuk ezt, hisz, aki céltudatos figyelemmel követi lapunk irá­nyát, rá is jön mindannak helyességére, melyeket még mindenkor az események bekövetkezése előtt hangoztattunk. Olvasóink tehát meggyőződhettek a szakma felvilágosítása, informálása körül kifejtett munkásságunk helyességéről és annak céltudatos­ságáról. Ha nem gyakorlati múltú férfiak tollai ve­zetnék lapunk minden egyes sorát, bizonyára más irányzat és szellem volna a nézetek és felfogások tolmácsolója. A szanálási aera napjait élve, legtöbben még csak tisztában sincsenek azokkal a helyzetekkel, melyek felé haladunk. Teljes bizonytalanságban vár­juk a holnap fejleményeit, anélkül, hogy sejtel­münk volna arról, kik, vagy mik a fel- és előidézői ezeknek a fejleményeknek. Legtöbben holmi bel­­kormányzati aktusból kifolyóan látják gazdasági helyzetünk változásait, holott ezek tőlünk távoleső forrásokból táplálkoznak. Mi tisztán véljük látni mindazokat a világjelenségeket, melyek az uralkodó gazdasági válságot szítják. Ennek ismeretében az­tán nem is esik nehezünkre leírnunk mindama hely­zetalakulatokat, melyek az érintett jelenségekből táplálkoznak. A helyzet. A mai nap gazdasági életünk történetében ne­vezetes dátum: az autonóm magyar vámtarifa a mai napon lépett életbe. Évek hosszú sorozatának kellett elmúlnia, míg ez esemény bekövetkezhetett. Csak most fogjuk igazán észlelhetni, mit jelent szá­munkra a gazdasági szabadság! Tíz éve, hogy ettől a szabadságtól megfosztottunk és gazdasági szabad elhatározásunk kifejtésében megakasztattunk. Köz­pontok, bizottságok őrködtek felettünk, nehogy a szükséges javakat oda és akkor szállítsuk, midőn azok nekünk tetszenek és viszont­ e javakat onnét és akkor importáljuk, midőn ezeket mi találjuk cél­szerűeknek. Most, hogy az autonóm vámtarifa élet­­be lépett, most ismét egyedül mi vagyunk elhatá­rozásainknak szuverén urai, nem pedig az állami beavatkozás. És ez a mi szuverenitásunk fogja megjelölni számunkra a következő utakat és ez adja ismét kezünkbe a ceruzát, mellyel kalkulációinkat szabadon végezhetjük. Gazdasági felszabadulásunkat tehát visszanyer­tük volna. Igen, az életbelépett vámtarifa hatályban van, mely gondosan őrködik afelett, hogy az or­szágban termelt javakat a külföld versenye le ne hengerelhesse és azoknak a nyers- és segédanya­goknak ad vámkedvezményeket, melyekre iparunk­nak szüksége van. Hogy az autonóm magyar vám­tarifába beírt tételek melyike módosul a külföldi ipar és kereskedelem javára, azt ma még teljes világossággal nem láthatjuk, mert ezek alkudozás tárgyai f­oktak lenni azokkal az államokkal szemben.

Next