Budapesti Sütők Lapja, 1940 (1. évfolyam, 1-21. szám)
1940-11-15 / 19. szám
A BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI SÜTÖK IPARTESTÜLETE, A BUDAPESTI SÜTŐIPAROSOK KÖRE, SÜTŐIPARI SPORT CLUB HIVATALOS KÖZLÖNYE BÄCKERZEITUNG FÜR UNGARN - JOURNAL DES BOULANGERIES DE HONGRIE MEGJELENIK KÉTHETENKÉNT ( egész évre......... 10.— Pengő Előfizetési áram fél évre............. 5.— Pengő negyed évre ... 3.— Pengő Felelős szerkesztő és kiadó RUTTERSCHMIDT KÁROLY A sajtóbizottság elnöke TRUTZL ADOLF Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., HÁRSFA UTCA 21. SZÁM TELEFON: 221—689, 222—253. A szakmai összetartás egyik legbiztosabb pillére a mai időkben iparunk boldogulásának. Ismét az önsegítés idejét éljük, hogy nehézségeinken valamit segítsünk, az tőlünk, összetartásunktól, komoly összefogásunktól függ. Ipartestületünk elnöke és a Budapesti Sütőiparosok Körének elnöke éppen a legutóbbi elöljárósági ülésen vetette fel azt a gondolatot, hogy a budapesti sütőiparosság járjon minél gyakrabban össze, kis heti megbeszéléseken tárgyalja meg a tapasztalt nehézségeket, hátha közösen segíteni tudunk egy sor apróbb bajon, hátha a mások nagyobb szakmai tapasztalata átsegíthet sok kis kellemetlen akadályon. A sütőipar határozott összefogással igyekezzék megvédeni érdekeit. Soha nem volt olyan szükség az öszszefogásra, mint ma és soha nem lesz talán akkora szükség rá, mint holnap. Hiszen a viszonyok változása közvetlenül a szemünk előtt megy végbe s ez száz meg száz példával azt bizonyítja, hogy kemény, komoly és őszinte összefogással lehet csak eredményeket elérni. Ma tehát, amikor az állam rajta tartja kezét a sütőipari árak alakulásán s a kenyér árát szociális szempontokból nem engedi emelni, inkább leszállítja az igazságtalan és antiszociális lisztadót , akkor a magyar sütőiparosságnak is önmaga iránt való kötelessége, hogy máskép gondolkozzék és munkájának eredményét, valamint boldogulásának lehetőségét erős összefogással igyekezzék megvédeni. Mert soha, soha nem volt olyan megrázó jelentősége annak, hogy összetartásban van az erő, mint éppen napjainkban. A szakmai összefogásnak egyik szép példája a közelmúltban alakult „Hétfői Asztaltársaság“, mely baráti vacsorákon minden héten megbeszéli a felmerült problémákat és egy táborba tömörülve akar gátat emelni azok elé, akik egyéni önzésből vétenek az ipar és a kari szellem ellen. Kenyér és süteményárak. Közöljük az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosának 26.400/1940. Á. K. sz. rendeletét, amelyet a péksütemény és kenyér legmagasabb árának megállapítása tárgyában bocsátott ki. Kenyérárak: 1. A rendelet értelmében az egységes búzakenyér legmagasabb fogyasztói ára kg-ként 40 fillér. (Viszonteladói jutalék 10°/o.) 2. A barna (SB. népkenyér) búzakenyér sütőiparosok által felszámítható legmagasabb ára nagyban, és kicsinyben kg-ként 31 fillér. (Ebből az árból viszonteladói jutalék adása tilos. A viszonteladó 2 fillérrel drágábban, kg-ként 13 fillérért árusíthatja.) , 8. Az egységes tiszta rozslisztből készült rozskenyér legmagasabb fogyasztói ára kg-ként 36 fillér. (Viszoneladói jutalék 2 fillér.) 4. 75°/o egységes búzalisztből és 25% rozsliszt keverékéből készült rozsos búzakenyér legmagasabb fogyasztói ára kg-ként 40 fillér. 5. 25%-tól 75%-ig egységes búzalisztből, valamint rozsliszt keverékéből készült rozsos kenyér legmagasabb fogyasztói ára kg-ként 38 fillér. (Viszonteladói jutalék 10%.) 6. 80% rozsliszt és 20% búzaliszt keverékéből készült kenyér legmagasabb fogyasztói ára kgként 36 fillér. (Viszonteladói jutalék 2 fillér.) Fél kg-os, vagy annál kisebb súlyban sütött kenyérnek a vevő kívánságára történő kiszolgálása esetén a fentebb megállapított árhoz kg-ként legfeljebb további 2 fillér adható hozzá. Süteményárak: Készen legalább 5 dkg súlyú vizeszsemlye, legalább 4 dkg súlyú császárzsemlye, legalább 3*5 dkg súlyú kifli és ezeknek megfelelő egyéb sütemény (vajas vagy omlós, mákos, köményes kifli, tejeszsemlye stb.) legmagasabb fogyasztói ára — amennyiben az 1939. évi augusztus 26-án egyénileg fennállott ár ennél nem volt magasabb — db-ként 5 fillér, legmagasabb nagybani ára pedig db-ként 4 fillér.