Búvár, 1940 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1940-09-01 / 9. szám

a haditengerészetnek a hadműveleti al­kalmazás mellett az összekötő szolgálat és a műszaki feladatok tömegét is meg kellett oldania. Ez a munkateljesítmény szembeötlő, ha felemlítjük, hogy például csak egyik rögtönzött kikötőhelyen április 25-től május 15-ig partra tettek 30.000 embert, 6200 lovat, 1200 járóművet és több mint 40,000 tonna hadianyagot és viszont közel 12,000 sebesültet és 600 foglyot hajóztak be. Az antant végül is a hadművelet befejezését határozta el. 1916. január 10-én hagyták el utolsó csa­patai Gallipollit. A hadjárat tartama alatt összesen 800,000 ember harcolt egymással ; a törökök 116,000, a szövetségesek 144,000 emberen és a temérdek hadianyagon kí­vül hat hatalmas páncélost és néhány kisebb egységet veszítettek. Ha nem is ilyen nagyarányú, de sike­resebben és hadműveletileg példásan végre­hajtott flotta és hadsereg között való együttműködéssel Németország is dicse­kedhetik, amikor 1917-ben elfoglalta a Balti-tengerben Ősei- és Hágó-szigetét. A vállalkozást megerősített német hadosz­tály hajtotta végre, a német csataflotta III. és IV. hajórajának támogatása mel­lett, 200 kisebb-nagyobb hajó segítségével. A világtörténelem eddig legnagyobb expedíciós hadseregét 1917—18-ban Ame­rika szállította Európába. Az Egyesült­ Államok megmutatta félelmetes erejét. A körülbelül kétmillió főből álló amerikai hadsereget 3000 tengeri mérföld hosszú úton át akkor kellett Európába hozni, amikor a korlátlan harcot folytató német búvár­haj­ók e szállítás útjait veszélyez­tették. Az antant tengerészete megoldotta ezt a problémát. Az amerikai hadsereg a korlátlan búvárhaj­óharc ellenére is meg­jelenhetett a kontinens hadszínterén a­nél­kül, hogy egyetlen csapatszállítóhajóját elvesztette volna. Akkor is bámulatra­méltó ez a teljesítmény,ha igaz az amerikai híradás, hogy az antant rádiókampaszok­­kal meg tudta állapítani a német U-na­­szádok mindenkori tartózkodási helyét, aminek alapján elkerülte a veszélyeztetett zónákat vagy hathatós ellenrendszabályok­kal biztosította azokat. Az amerikai csapatszállítás még 1917- ben indult meg, de 1918. március 21-ig csak körülbelül 300,000 főnyi amerikai csapat tartózkodott a nyugati hadszín­téren. Május hó végéig ez 600,000 főre szaporodott. Július közepén az amerikai hadsereg azonban már 1.200,000 harcos volt és állandóan tovább növekedett, míg elérte a kétmilliós létszámot. E had­seregen kívül az amerikaiak még hét­millió tonna hadianyagot is átszállítottak. Az expedíció a szövetségeseknek adott kilenc milliárd dollárnyi, hitelen kívül huszonkét milliárd dollárba került. A németek 1940-i norvégiai hadjárata­kor az összműködés a szárazföldi, tengeri és légierők közt olyan kiváló volt, ami­lyenre a világtörténelemben eddig nem ismertünk példát. Felemlítésre méltó az a körültekintés és titoktartás is, mellyel ezt a vállalkozást a lehető legkedvezőtlenebb időjárás ellenére is előkészítették és végre­hajtották. Mint az 1916. évi skagerraki csatában, úgy a norvég hadjáratban is keresztezték egymást a német és angol hadműveleti szándékok és tervek. Mivel azonban bő­vebb és megbízható adatokkal még nem rendelkezünk, e mintaszerű vállalkozásnak bővebb fejtegetésétől egyelőre el kell tekintenünk. Az expedíciókat, különösen, ha hosz­­szabb tengeri útról van szó, a leggondosab­ban és legmesszemenőbben kell meg­szervezni a mindenkori katonai, földrajzi és időjárási viszonyok tekintetbevételével, mert különben teljes sikertelenséggel jár­hatnak, mint például a Darda­nellák ellen intézett támadás. Az ilyen hadműveletek előké­szítésekor különös tekintettel kell lenni az időjárásra, mert ma a légierőnek expedíciós vállalkozás végrehajtásakor igen nagy szerepük van. Nél­külük nem is lehet megkoc­káztatni. A nagyszámú, min­dennemű hadianyaggal ellá­tott korszerű expedíciós had­seregnek megszervezése, út­­nak indítása, valamint a szá­razföldi, tengeri- és légierők összműködésének szabályo­zása nemcsak körültekintő, nagytudású hadvezért kíván, hanem gondos, mindennel számító vezérkari munkát is, melynek véghezvitelére elég hosszú időre van szükség. A német haditengerészet legújabb fegyvere a gyorsmotor torpedónaszád

Next