Búvár, 1941 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1941-01-01 / 1. szám
re a cég tartányaiból. Teljesítőképesség 55 tonna óránként. Egyszerűség kedvéért az egyes nyersolajtermékeket rakodás közben a színük után nevezik meg. Így fehér termék a petróleum és a könnyű, illetve nehéz benzin; félfehér a gáz vagy dieselolaj, fekete pedig a nyers földolaj, valamint a fűtőolaj, amelyet románul pakurának, angolul pedig massoutnak neveznek. A hajók megtöltésének időtartama az anyag sűrűsége és a rendelkezésre álló töltővezetékek szerint igen különböző. Így nyomás alatt álló csővezetékből, tehát távvezetékekből és parti tárolókból fehér termék négy, fekete termék hat-nyolc óra. Vasúti kocsikból benzin 8—12, olaj pedig 24—26 óra. Sűrű anyagok (pakura) töltése télen különösen nehézségekbe ütközik, mert ezek a hidegben megdermednek és folyóssá tételük csak előmelegítés árán lehetséges, legtöbbször külön erre a célra beépített gőzfűtővezetékkel. A töltéssel egyidőben árad be a víz a nyitott vízgátakba is. Általános rakodási szabály, hogy a hajótest kímélése céljából a töltést a középtől a szélek és végek felé végzik. Behajózás közben a hajón semmiféle tűz nem éghet. Világítani csak villannyal és biztonsági lámpával szabad. A szikraveszély elkerülésére szöges lábbelivel a fedélzeten járni tilos, kalapálni pedig csak ólom, fa vagy gumikalapáccsal lehet. Elvileg csak az a rekesz lehet nyitva, amelyet éppen töltenek és ennek a fedele is lezárásra kész állapotban legyen. A megtelt «edényeket» a kikötőből kivontatják és a rendelekzésre álló vontatóhajó erőssége szerint, amely leggyakrabban 4—600 lóerő körül mozog, vontába állítják össze. Egy vontatóhajó és 4—5 uszály. A nyersolajterméket szállító hajók az egész világon egyöntetű, különleges jelzéssel és különleges rendelkezések védelme alatt futnak. Nappal a hajó peremén körbefutó 15 centiméter széles kék sáv, vagy pedig vörös lobogó ismerteti. Éjjeli menetben más hajók közeledésére a jobboldalon vörös fényt mutat előre. Kikötésnél pedig az előírt úgynevezett fehér horgonylámpán kívül még vörös lámpát is felvon. Általában nem szabad más hajók, emberlakta helyek közelében vagy hidak alatt megállniuk. Túlfolyás elkerülésére csak 98 százalékig vehetnek rakományt fel, illetőleg a fedélzet és az olaj között 20 centiméteres üres térnek kell maradni. Az ellen való vontatáskor az egyes uszályokat kettesével egymásután «csatolják fel» és jó hosszú kötélre eresztik, hogy ezáltal a vontatási ellenállást lehetőleg csökkentsék. A fölfelé haladó hajó, különösen magasabb vízálláskor, messze elkalandozik a medertől és a sekélyebb, gyengébb folyású helyeket keresi fel. Ezt nevezik himányozásnak. Áprilistól novemberig a hajózás ritka kivétellel üzembiztos és pontos. A jó parancsnokot és a begyakorolt személyzetet sem a kedvezőtlen időjárás, sem pedig az éjszaka vak sötétje nem riasztja meg. Útjukat mostanában már igen megkönnyítik a parton elhelyezett tájékoztató fények és a felvillanó színes iránylámpák, nappal pedig a lehorgonyzott szegélyúszók és «Vigyázz!» jelek. Kívülállónak sokszor teljesen érthetetlen a biztosság, amellyel a kormányos a legsötétebb éjszakában támpont vagy fényszóró nélkül is el tudja vezetni gőzösét és az utána futó 3—400 vasúti kocsira való árut a zátonyok, szigetek és gázlók útvesztőjében. November és március közt az utazás tartama és az érkezés ideje számos és folyton változó véletlentől függ. Ilyenkor már a köd, sötétség, rossz látási viszonyok, nagyerejű szelek, mint például a Kossava az Aldunán, beálló kisvizek és az előre kiszámíthatatlan jégviszonyok minden előzetes számítást felborítanak. A vontatóhajók átlagos napi teljesítménye kilenc óra, de különleges esetekben és körülmények közt 14, 16 óra, sőt teljes nap is lehet. Giurgiuból felső dunai rendeltetéssel elindult vontatmány nem halad végig ugyanazzal a vonóerővel, hanem azt többször átcsatolják más gőzösre is. Az első komoly hajózási akadály a Zuhatag néven összefoglalt Vaskapu- és Kazán-szoros erős sodrú folyamszakasza, amelyen keresztül még a legerősebb vontató sem tud egy menetben 4—5 uszályt keresztülvinni. A vontatmányt tehát Turnu Szeverinben széjjelbontják és különleges erős hajókkal, mint például a magyar Túrán, kettesévelhármasával viszik el Moldováig. Itt ismét egyesítik őket és megállás nélkül viszik Vontatógőzös a Kazán-szorosban