Czipész Szaklap, 1901 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1901-06-01 / 11. szám
84 CZIPÉSZ-SZAKLAP IV. évfolyam. Minthogy az emberiség 90 százaléka a kisujjak fájdalmaiban szenved, a tyúkszem, fagydaganat, a köröm húsba növése egészen általános s ez mind csak azért van, mert a czipőben a lábujjaknak, de különösen a kisujjaknak nincs elegendő helyük s nem tudnak természetes, egészséges helyzetükben elhelyezkedni. Először is a czipő rövidsége okozza a bajt, mert sok czipész maga sem tudja, milyen hosszúnak kell lenni a czipőnek. Azt tartja: elégséges, ha 1—0/2 cmterrel hosszabb? . . Pedig nem! Rendes körülmények között megkívánja a 2 cm. hosszabb czipőt, mégis ajánlatos 1 cmétert hozzá tenni, vagyis 3 cmterrel hosszabb czipőt csinálni, mint a fák Így azután lehet a czipőnek szép hosszúkás alakot adni, és a láb ujjait egészségesen megtartani stb. Tetézi a kellemetlen helyzetben összeszorult ujjak fájdalmát azon körülmény, hogy a lábbeli külső oldala sarló alakú és kivájt, az úgynevezett kacsa elejti czipők, az ujjakat befelé nyomja, vagyis inkább egymás(ra) alá szorítja, mert külső oldalt az ujjak táján nincs elegendő belső, se külső terület, t. i. alap, talp az ujjak kiegyesedésére. Ha azt akarjuk elérni, hogy a cipőben kényelmesen elhelyezkedjen a láb 3 cm, okvetlen hosszabbnak kell lenni, és külső oldalt az ujjak táján a kaptafát szélesítve teltebbre kell alakítani úgy, hogy a kaptafa teljesen egyenes legyen, hogy menés közben az ujjak kényelmesen ki tudjanak egyenesedni, — mert leginkább vannak kitéve a folytonos nyomásnak, s azon a helyeken képződnek a tyúkszemek és fagydaganatok stb. Általába minden ember — aki a láb betegségeiben szenved, csak arról panaszkodik, hogy a kis ujjai igen fájnak — érzékenyek, s a bőr legcsekélyebb hozzá érintésétől, nyomástól tantalusi kínokat kell elviselnie. Még a czipő fel s lehúzása is igen óvatosan s félelmesen történik. Hogy a czipész mindazon okszerű ismeretekkel bírjon, mely a helyes és kényelmes lábbeli készítéshez szükséges, bizony fel kell használni s értékesíteni minden idejét a szaktanulásra, a mesterség továbbképzésére, hogy jártas s gyakorlott szakiparos legyen: a láb ismereteiben, mértékvételben, szabászatban, kaptafa alakításban, tudni kell azt a különböző lábakhoz formázni, a láb mikénti járásához stb. Csakhogy manapság is, mikor mindezen szakkérdések megtanulására elég alkalom van, mégis ritka számba megy, ha egyik-másik iparossegéd magát arra rá szánja, hogy szakiskolába mindezeket könnyebb szer-rel s rövidebb idő alatt megtanulhassa, mint mikor már mester — még úgy sem teheti. Ezen felsorolt szakismeretek előismereteit tanoncz és segéd idejében kell megismernie s tanulnia. (Folytatjuk) Első horvát ipari hitelszövetkezet, mint az Országos központi hitelszövetkezet tagja. Ha az ember alapos figyelembe veszi a horvát viszonyokat ipari tekintélyben, akkor egy feltűnő jelenséget fog ott tapasztalni, és ez a szövetkezeti élet. Ez ami nálunk hiányzik. Horvátországban igen sok kis szövetkezet van, amit csak szegény földmivelő emberek hoztak egymás között össze : marhatenyésztés, földbérlés, húskimérés stb. ilyen házi szükségleti czikkek beszerzésére; — ezek valamint a többiek is „Zadrugau-nak hívják horvát nyelven, és vannak igen régiek és mások. Minket érdeklő szövetkezet most rövid év alatt alakult: egy nyersanyag beszerző-szövetkezet (bérkereskedés) tisztán tagjainak bőrt és kelléket a beszerzési árnak 5°/0-ás jövedelmezésével eladni. A másik amelyikről bővebben kívánok foglalkozni : ez a czipőcsarnok, illetve termelőszövetkezet szakosztálya. Ezen czipőcsarnok, mint az ipari hitel ezelőtt 3 hónappal nyílt meg a város legforgalmasabb helyén, egy üzlethelyiségben kész raktári munkával. De tekintve, hogy még nem a legszorthotozottabb raktáruk van, mégis már igen szép forgalmat csinálnak úgy, hogy jövője biztos és szilárd. Alapszabályuk szerint csakis saját készítményű áru lesz náluk kapható és pedig addig, míg önálló műhely nincs, a beraktározást a szövetkezet 70 tagja végzi, ugyanis megvan igazgatóságilag állapítva egy bizonyos nemű árúnak az egységes előállítási ára, ennek figyelembe vételével kap a mester, illetve a szöv. tagja egy megrendelést és a hozzá való kaptafákat, azt ő otthon elkészíti teljesen, mert a megrendelőlapon megjelölt alakú és minőségű árut kell szállítani, egyszóval, mint azablét munka úgy járnak el. Munkabeszállítás van minden szombaton, és akkor egy 4 tagú bizottság minden egyes czipőt megvizsgál, és ha jók, akkor a megrendelőlap számfejtve és kifizetve lesz, nem jó árú figyelembe nem vétetik. Sőt minden mester számát beüti a sarok alatt a talpba, hogy ha időközben az ő hibájából valami baj történik, később is ő felelős a munkájáért. A szövetkezetnek minden egyes tagja a 200 korona óvadékot köteles heti 2 koronás, és legalább 1 üzletrészt 50 korona értékben, 1 korona heti részletben törleszteni. Ezen szövetkezeti szakosztály legszebb reményeknek néz elébe. Eddig már 3 hónap alatt 14.000 korona értékű kész árú raktáruk van, amit tisztán zágrábi czipészek, illetve a 70 tag készített össze. Eddig a központól, illetve az anyaszövetkezéstől berendezés és hitelnyújtás czimén 30,000 koronát vettek igénybe jelenleg, és 20,000 korona vár kiutalásra Ezen fiókosztály hitelüzlete vajmi kevés, mert inkább üzletének fejlesztésére fordítja minden pénzét, és annak törlesztését is onnan várja. Az anyahitel-szövetkezet igazgató-elnöke dr. Jankó J. Grabor, és a czipész-csoport elnöke Zibrat Iván czipészmester. Zibrat elnök kiváló szakképzettsége és tekintélye nagyban előmozdítja az ügy előrehaladását. De tekintve, hogy ezen hitelszövetkezet csak most rendezkedik be, és hogy most kezdi csak még megalakítani a többi ipari csoportok, illetve szakosztályokat minden tekintetben a legmesszebb menő támogatást kell nyújtani. Miután a czipész-csoport tisztán saját készítményü árukat árusit, mit a kisiparos otthon elkészít a felsőrésztől az aljáig; — a közönség által nagyban felkaroltatik úgy, hogy az a 8 külföldi gyár itteni üzletei (raktárai) kezdik érezni a szövetkezet hatalmát, — pedig nevetve fogadták. A szövetkezet, ha raktára a foyó árával rendbe jön, berendezi a felsőrész készítést és az anyag adást úgy, hogy akkor csak az aljának elkészítése lesz a dolga a mesternek, sőt később műhelyt is. Szerették volna a felsőrész készítést már a kezdettől bevezetni, de nem lehetett az anyagok beszerzése miatt. Ezen hirtelen való üzleti beraktározásból legnagyobb haszna az itteni bőrkereskedőknek van, mert egy-két mester kivételével, mind a bőrkereskedőnél szerezték be a felsőrészüket. A zágrábi bőrgyár, mely egyike hazánk legnabőrgyára — értesülésünk szerint — a szövetkezetnek nem akar adni árut. Bár én ezt csak fentartással mon-