Czipész Szaklap, 1901 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1901-06-15 / 12. szám
IV. évfolyam. CZIPESZ-SZAKLAP Kiállítás: A makói ipartestület kezdeményezése folytán 1901 aug. 1-től. szept. 15-ig Makón ipar és gazdasági kiállítás rendeztetik. Kiállíthatók az aradi kereskedelmi és iparkamara területéről az ipari és gazdasági termékek. Kiállítható továbbá a végrehajtó bizottság engedélye alapján az oly magyarországi ipartermékek is, melyek az aradi iparkamara területén (Arad, Csanád, Békés és Hunyad megyék) nem honosak, de hivatva vannak a külföldi termékekkel versenyezni. A bejelentési ív, mely a kolozsvári ipartestületnél kapható, két példányban kiállítva a végrehajtó bizottságnak küldendő. Egyéb feltételek a kolozsvári ipartestület titkári hivatalánál megtekinthetők. A „Turul“ pere. A szegedi idevaló rendőrkapitány letárgyalta a Turul cipőgyár esetét. A gyárost tudvalevőleg azzal vádolták, hogy a Turul cégére alatt mödlingi cipőt árul. A panaszlott azt vitatta, hogy az átmeneti időszak alatt joga volt magyarországi fióküzleteiben mödlingi gyárában készült cipőt árulni, s már azért sem követett el kihágást, mert szegedi fiókját még meg sem nyitotta. A rendőrkapitány felmentő ítéletet hozott. A Turul ellen. A budapesti czipészipartestület gyűlést tartott s ezen elhatározta, hogy felkéri Kossuth Ferenczet és a vezetése alatt álló függetlenségi pártot, tegye magáévá a Turul szédelgései által a magyar ipar ellen okozott sérelmeket s az országgyűlés előtt is hozzák szóba. Egyszersmind elhatározták, hogy tekintettel az országosan szervezendő fogyasztási szövetkezetekre s azok kebelében külön alakuló czipésziparosszövetkezetre, felhívást intéznek az ország valamennyi testvéregyesületeihez s indítványozni fogják, hogy ez év őszén országos kongresszust tartsanak, melynek az lesz a czélja, hogy felkérjék Hegedűs Sándor kereskedelmi minisztert, hogy azt a szubvenciót, melyet ő a Turulnak adott, illetve akar adni, minthogy a támogatását a szövetkezetek részére különben is megígérte, adja oda az alakulandó czipészszövetkezeteknek, melyeknek tagjai természetesen csakis magyar czipészkisiparosok lesznek, ami által tényleg segítséget nyújtana a tengődő kisipar egyik jelentős ágának , a czipész kisiparnak. Világjáró magyar ember czím alatt érdekes közleményt hoznak a lapok egy szabadkai lakatos legény vándorlásáról. No, hát az átkozott czéhrendszer Tár ez a Szem, orr, száj, tisztántartása. Az egészségére igen nagy haszonnal járó következő dologra figyelmeztetjük olvasóinkat. Az ember szeme a korral elgyengül. Az ötven év körül levő ember, ha különben nem folytat is szemet megerőltető és gyengítő foglalkozást, meglepetve tapasztalja, hogy látása elgyengül, ha pedig élethivatása irodai munkára vagy sok olvasásra kényszeríti, akkor már fiatalabb korában is tapasztalni fogja azt, hogy szemei már nem oly erősek, mint voltak. A szemek erejének a késő aggkorig való megőrzése igen jó eszköz az, ha reggelenkint, a rendes mosdást szemfürdővel kezdjük, amely abból áll, hogy a tiszta friss vízzel telített mosdó tálba arczunkat egészen bemélyesztjük és akkor a vízben szemeinket 4—5 másodpernyi időre kinyitjuk. Ekkor arczunkat a vízből kiemeljük és a szembe jutott vizet kipislogjuk. Ezt az eljárást 1—2 percz elteltével, midőn már szemeinkben viz nincsen, ismételhetjük. Ezután következik a szokásos rendes mosdás idejében nem egy, de sok ilyen nagy eseményt lehetett volna megírni, ha már akkor is lett volna annyi olyan újságpapiros, amelynek kevés az újsága. No de a mostani korban annál érdekesebb a Vörös Lukács szabadkai géplakatos esete. Bizott most sem ártana, ha nem a kormány utaztatna néhány tanulni nem is mindig szerető iparosifjat, hanem arról gondoskodnának a magyar ipar boldogítói, hogy az utazni vágyó iparosifjak azután kapnának olyan jutalmat, amelyből itthon önállók lehetnek A temesvári czipészek sérelme. Alig csendesült meg a nagy port fölvert „Turul“ ügye, már újabb panaszszal fordultak az ottani kereskedelmi és iparkamarához. Erre most az adott okot, hogy az ottani katonai helyőrség némely csapatában czipészek, kik rendes igazolványnyal nem bírnak és közterheket sem viselnek, mesterségüket iparszerűen űzik és különmegbízásokat is állandóan teljesítenek. Persze, hogy ezek az új konkurrensek, kik olcsóbban is dolgozhatnak és így nemcsak elvonják a rendes iparostól a munkát, de rontják az árakat is. A kereskedelmi és iparkamara ez ügyben felterjesztést intéz a kereskedelemügyi miniszterhez. Az osztrák czipőárúgyárosok a kereskedelemügyi miniszternél. Az oszták czipőárúgyárosok egy küldöttsége tisztelget e hó 3-án az osztrák kereskedelemügyi miniszternél, hogy a bőrvám ügyében egy memorandumot nyújtson át. A memorandumban számokkal számokkal van kitüntetve, micsoda fontosságai bír a czipésziparra a készbőrvám, főként pedig micsoda veszélyeket rejt magában a bőrvám tekintettel az olcsó nyersanyagokkal dolgozó külföldi áru behozatalára. A kivitelre való tekintettel olyan vámot kérnek, mely a gyors resztitúcziót nem akasztja meg. Utalnak arra hogy magában Ausztriában 90,586 önálló czipésziparos van 522,715 segédmunkással, bőriparral pedig mindössze 3045 iparos foglalkozik 44,663 segédmunkással. Ezen adatok a legutóbbi népszámlálásból vannak véve. A kereskedelemügyi miniszter élénken érdeklődött minden iránt és megígérte, hogy az előterjesztett anyagot tanulmányozni fogja. Budapesti napi bőr árak. Elsőrendű minőségek nagyban 100 kgrként. Talpakban budapesti gyártmány. 1 a egyszer ült. talp 16—18 kgr. K. 275—285. Ha ezt a szemfürdőt egy nap sem mulasztjuk el, ezáltal szemünket állandóan jó erőben fentartjuk. Nem kevésbé fontos az orr tisztántartása is a mely czélra langyos vizet használjunk. Akár tenyerünkből, akár valamely e czélra szolgáló edényből langyos vizet szívunk fel orrunkba reggel a szemfürdő és mosdás előtt, este pedig lefekvéskor. Ennek igen nagy előnyei vannak. Az orr nyálka váladékai fogják fel mindama ártalmas anyagokat, amelyek az orron át való légzés folytán az orrba jutnak. Nagyon jó, ha ezeket a sokszor ártalmas lerakódásokat rendszeresen eltávolítjuk orrunkból. Elérjük ezzel azt is, hogy megtisztított orrunkon át sokkal könnyebben tudunk lélegzeni, míg ellenben ha orrunk nyálkával telt, akkor a hiányos orrlégzésen azzal igyekszünk segíteni, hogy szájunkat kinyitjuk és azon át veszünk inkább lélegzetet, mint orrunkon át, ez pedig nagy hátrány, mert torokbajoknak és egyéb bajoknak is kitesszük magunkat. Az orron át történő légzés esetén ugyanis a levegő az orrban megtisztul és tisztított állapotban jut a tüdőbe, ezenfelül pedig például a hideg levegő az orrban felmelegedvén, mérsékelt hőfokú levegőt légzünk be tüdőnkbe, ellenben ha a légzés a szájon át történik 93