Czipész Szaklap, 1901 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1901-06-15 / 12. szám

IV. évfolyam. CZIPESZ-SZAKLAP Kiállítás: A makói ipartestület kezdeményezése folytán 1901 aug. 1-től. szept. 15-ig Makón ipar és gazdasági kiállítás rendeztetik. Kiállíthatók az aradi kereskedelmi és iparkamara területéről az ipari és gaz­dasági termékek. Kiállítható továbbá a végrehajtó bizott­ság engedélye alapján az oly magyarországi ipartermé­kek is, melyek az aradi iparkamara területén (Arad, Csanád, Békés és Hunyad megyék) nem honosak, de hivatva vannak a külföldi termékekkel versenyezni. A bejelentési ív, mely a kolozsvári ipartestületnél kap­ható, két példányban kiállítva a végrehajtó bizottság­nak küldendő. Egyéb feltételek a kolozsvári ipartestü­let titkári hivatalánál megtekinthetők. A „Turul“ pere. A szegedi idevaló rendőrkapi­­tány letárgyalta a Turul cipőgyár esetét. A gyárost tudvalevőleg azzal vádolták, hogy a Turul cégére alatt mödlingi cipőt árul. A panaszlott azt vitatta, hogy az átmeneti időszak alatt joga volt magyarországi fióküz­leteiben mödlingi gyárában készült c­ipőt árulni, s már azért sem követett el kihágást, mert szegedi fiókját még meg sem nyitotta. A rendőr­kapitány felmentő ítéletet hozott. A Turul ellen. A budapesti czipészipartestü­let gyűlést tartott s ezen elhatározta, hogy felkéri Kossuth Ferenczet és a vezetése alatt álló függetlenségi pártot, tegye magáévá a Turul szédelgései által a magyar ipar ellen okozott sérelmeket s az országgyűlés előtt is hoz­zák szóba. Egyszersmind elhatározták, hogy tekintettel az országosan szervezendő fogyasztási szövetkezetekre s azok kebelében külön alakuló czipésziparosszövetke­­zetre, felhívást intéznek az ország valamennyi testvér­egyesületeihez s indítványozni fogják, hogy ez év őszén országos kongresszust tartsanak, melynek az lesz a czélja, hogy felkérjék Hegedűs Sándor kereskedelmi minisztert, hogy azt a szubvenc­iót, melyet ő a Turul­nak adott, illetve akar adni, minthogy a támogatását a szövetkezetek részére különben is megígérte, adja oda az alakulandó czipészszövetkezeteknek, melyeknek tag­jai természetesen csakis magyar czipészkisiparosok lesz­nek, ami által tényleg segítséget nyújtana a tengődő kisipar egyik jelentős ágának , a czipész kisiparnak. Világjáró magyar ember czím alatt érdekes közleményt hoznak a lapok egy szabadkai lakatos le­gény vándorlásáról. No, hát az átkozott czéhrendszer T­á­r e­z a Szem, orr, száj, tisztántartása. Az egészségére igen nagy haszonnal járó követ­kező dologra figyelmeztetjük olvasóinkat. Az ember szeme a korral elgyengül. Az ötven év körül levő ember, ha különben nem folytat is sze­met megerőltető és gyengítő foglalkozást, meglepetve tapasztalja, hogy látása elgyengül, ha pedig élethiva­tása irodai munkára vagy sok olvasásra kényszeríti, akkor már fiatalabb korában is tapasztalni fogja azt, hogy szemei már nem oly erősek, mint voltak. A szemek erejének a késő aggkorig való megőr­zése igen jó eszköz az, ha reggelenkint, a rendes mos­dást szemfürdővel kezdjük, a­mely abból áll, hogy a tiszta friss vízzel telített mosdó tálba arczunkat egé­szen bemélyesztjük és akkor a vízben szemeinket 4—5 másodpernyi időre kinyitjuk. Ekkor arczunkat a vízből kiemeljük és a szembe jutott vizet kipislogjuk. Ezt az eljárást 1—2 percz elteltével, midőn már szemeinkben viz nincsen, ismételhetjük. Ezután következik a szokásos rendes mosdás­ idejében nem egy, de sok ilyen nagy eseményt lehetett volna megírni, ha már akkor is lett volna annyi olyan újságpapiros, a­melynek kevés az újsága. No de a mos­tani korban annál érdekesebb a Vörös Lukács szabad­kai géplakatos esete. Biz­ott most sem ártana, ha nem a kormány utaztatna néhány tanulni nem is mindig szerető iparosifjat, hanem arról gondoskodnának a ma­gyar ipar boldogítói, hogy az utazni vágyó iparosifjak azután kapnának olyan jutalmat, amelyből itthon önál­lók lehetnek A temesvári czipészek sérelme. Alig csende­sült meg a nagy port fölvert „Turul“ ügye, már újabb panaszszal fordultak az ottani kereskedelmi és iparkamarához. Erre most az adott okot, hogy az ottani katonai helyőrség némely csapatában czipészek, kik rendes igazolványnyal nem bírnak és közterheket sem viselnek, mesterségüket iparszerűen ű­zik és különmeg­­bízásokat is állandóan teljesítenek. Persze, hogy ezek az új konkurrensek, kik olcsóbban is dolgozhatnak és így nemcsak elvonják a rendes iparostól a munkát, de rontják az árakat is. A kereskedelmi és iparkamara ez ügyben felterjesztést intéz a kereskedelemügyi minisz­terhez. Az osztrák czipőárúgyárosok a kereskede­lemügyi miniszternél. Az oszták czipőárúgyárosok egy küldöttsége tisztelget e hó 3-án az osztrák keres­kedelemügyi miniszternél, hogy a bőrvám ügyében egy memorandumot nyújtson át. A memorandumban számok­kal számokkal van kitüntetve, micsoda fontosságai bír a czipésziparra a készbőrvám, főként pedig micsoda veszélyeket rejt magában a bőrvám tekintettel az olcsó nyersanyagokkal dolgozó külföldi áru behozatalára. A kivitelre való tekintettel olyan vámot kérnek, mely a gyors resztitúcziót nem akasztja meg. Utalnak arra hogy magában Ausztriában 90,586 önálló czipésziparos van 522,715 segédmunkással, bőriparral pedig mindössze 3045 iparos foglalkozik 44,663 segédmunkással. Ezen adatok a legutóbbi népszámlálásból vannak véve. A kereskedelemügyi miniszter élénken érdeklődött minden iránt és megígérte, hogy az előterjesztett anyagot tanulmányozni fogja. Budapesti napi bőr árak. Elsőrendű minősé­gek nagyban 100 kgrként. Talpakban budapesti gyárt­mány. 1­ a egyszer ült. talp 16—18 kgr. K. 275—285. Ha ezt a szemfürdőt egy nap sem mulasztjuk el, ezáltal szemünket állandóan jó erőben fentartjuk. Nem kevésbé fontos az orr tisztántartása is a mely czélra langyos vizet használjunk. Akár tenyerünkből, akár valamely e czélra szol­gáló edényből langyos vizet szívunk fel orrunkba reg­gel a szemfü­rdő és mosdás előtt, este pedig lefekvéskor. Ennek igen nagy előnyei vannak. Az orr nyálka váladékai fogják fel mindama ártalmas anyagokat, a­melyek az orron át való légzés folytán az orrba jutnak. Nagyon jó, ha ezeket a sokszor ártalmas lerakódásokat rendszeresen eltávolítjuk orrunkból. Elérjük ezzel azt is, hogy megtisztított orrunkon át sokkal könnyebben tudunk lélegzeni, míg ellenben ha orrunk nyálkával telt, akkor a hiányos orrlégzésen azzal igyekszünk segíteni, hogy szájunkat kinyitjuk és azon át veszünk inkább lé­legzetet, mint orrunkon át, ez pedig nagy hátrány, mert torokbajoknak és egyéb bajoknak is kitesszük magunkat. Az orron át történő légzés esetén ugyanis a le­vegő az orrban megtisztul és tisztított állapotban jut a tüdőbe, ezenfelül pedig például a hideg levegő az orrban felmelegedvén, mérsékelt hőfokú levegőt légzünk be tüdőnkbe, ellenben ha a légzés a szájon át tö­rténik 93

Next