Czipész Szaklap, 1909 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1909-01-01 / 1. szám
Egyes szám ára 50 fillér. Külföldre egész évre 14 K. fii Megjelenik Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII. Wesselényi utcza 27. minden hónap 1-én és 15-én divat- és szabás melléklettel. Főmunkatárs: SPERAY JÁNOS czipész mester. XII. évfolyam ■/ /■ ( Budapest, 1909. január 1. / / I & I. szám. CZIPÉSZ-SZAKLAP A MAGYARORSZÁGI CZIPESZEK ANYAGI- ÉS SZAKÉRDEKEIT KÉPVISELŐ KÖZLÖNY. Budapest, 1909. január I Aranyérem: Pécs. Előfizetési árak : Egy évre 10 K. Félévre 5 K. Hirdetések díjszabás szerint. Apró hirdetések ára 2 kor. DEPOLD JÓZSEF A melléklet minden előfizetőnek ingyen jár. Nyílt-tér közlemény 6 kor. Főszerkesztő: BODH JÓZSEF czipész és szaktanító. 1. szám. Ezüstérem : Budapest. Az Országos Czipészkisiparos Szövetség központjának Arad, Brassói czipésztársulat, Baja, Berettyóújfalu, Czegléd, Erzsébetfalva, Esztergom, Gyárvárosi czipészipartársulat Kalocsa, Kecskemét, Kolozsvár, Miskolcz, Nagykároly, Pécsi csizmadia-társulat, Szabadka, Szatmár-Németi czipésztársulat, Szeged, Újpest, Ipartestületi Czipész Szakosztályok, Magán-Társulatok” és az „Első Budapesti Magánczipész-Szafusstola Hiivatalos-lapja. Munkatársak: Krazsói János, Szabó Lajos, Sikorszky Gyula, Unger Lajos, Tóth Ignácz, Hrenko József. A magyar czipész iparosságot érzékeny veszteség érte. Egyik legkiválóbb, legszámottevőbb szaktársunk halálhírét hozta a táviró Erdélyből. Veress György elhunyta súlyos csapás a magyar czipész iparra, mert működési köre a jeles szaktársnak nem csupán szűkebb hazájára, Brassóra szorítkozott, hanem tevékeny munkássságot fejtett ki a czipész ipar és iparosság érdekében úgy egész Erdélyben mint széles e hazában. Alig lehetett czipész ipari kongresszusokat elképzelni nélküle, melyeken jórészt az elnöki nehéz, de annál közbecsülést igénylő tisztét töltötte be. Meglepő volt, hogy a győri kongresszuson nem volt jelen. Nyilván betegsége gátolta a megjelenésben. Veress György munkálkodása annál nagyobb értékkel bír, mert a szakipar fellendítésére irányuló fáradhatatlan buzgólkodása mellett Brassóban, ezen a német-román lakta vidéken hazafias missziót is teljesített. Tősgyökeres magyar ember volt lelkes hazafi, aki büszke volt magyarságára, de ezt nem szavakkal hangoztatta, hanem cselekedeteivel bizonyította. Büszke volt arra, hogy magyar czipész iparos és mint ilyen testestül-lelkestül csüngött iparán. A czipőipar fáradhatatlan harczosa, kiváló zászlóhordozója volt Egyenes, becsületes természetének, komoly munkálkodásának tulajdonítható,, hogy Brassó egyik legtekin télyesebb embere Jetú^ágj ipartársul^í éíuml töltötte r Polgári Kör^'^f^fitteisítsztségét viselte. A közpályán is tevékeny részt vett és humánus, emberbaráti cselekedeteivel még a nemzetiségek között is csak barátokat szerzett Kevés Veress Györgyünk volt, de nem is akad egyhamar hozzá hasonló képzett, erős eszű czipész iparos. Temetése decz. hó 21-én ment végbe, életrajzát, temetéséről szóló közleményünket jövő számunkban hozzuk. Legyen örökké áldott emlék.