Czipész Szaklap, 1909 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1909-01-01 / 1. szám

Egyes szám ára 50 fillér. Külföldre egész évre 14 K. fii Megjelenik Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII. Wesselényi utcza 27. minden hónap 1-én és 15-én divat- és szabás melléklettel. Főmunkatárs: SPERAY JÁNOS czipész­ mester. XII. évfolyam ■/ /■ (­­ Budapest, 1909. január 1.­­ / / I & I. szám. C­ZIPÉSZ-SZ­AKL­AP A MAGYARORSZÁGI CZIPESZEK ANYAGI- ÉS SZAKÉRDEKEIT KÉPVISELŐ KÖZLÖNY. Budapest, 1909. január I Aranyérem: Pécs. Előfizetési árak : Egy évre 10 K. Félévre 5 K. Hirdetések díjszabás szerint. Apró hirdetések ára 2 kor. DEPOL­D JÓZSEF A melléklet minden elő­fizetőnek ingyen jár. Nyílt-tér közlemény 6 kor. Főszerkesztő: BODH JÓZSEF czipész és szaktanító. 1. szám. Ezüstérem : Budapest. Az Országos C­z­i­p­é­s­z­k­i­s­i­p­a­r­o­s Szövetség központjának Arad, Brassói czipésztársulat, Baja, Berettyóújfalu, Czegléd, Erzsébetfalva, Esztergom, Gyárvárosi czipészipartársulat Kalocsa, Kecskemét, Kolozsvár, Miskolcz, Nagykároly, Pécsi csizmadia-társulat, Szabadka, Szatmár-Németi czipész­társulat, Szeged, Újpest, Ipartestületi Czipész Szakosztályok, Magán-Társulatok” és az „Első Budapesti Magán­czipész-Szafu­sstola H­i­ivatalos-lapja. Munkatársak: Krazsói János, Szabó Lajos, Sikorszky Gyula, Unger Lajos, Tóth Ignácz, Hrenko József. A magyar czipész iparosságot érzékeny veszteség érte. Egyik legkiválóbb, legszámotte­vőbb szaktársunk halálhírét hozta a táviró Er­délyből. Veress György elhunyta súlyos csapás a magyar czipész iparra, mert működési köre a jeles szaktársnak nem csu­pán szűkebb hazájára, Bras­sóra szorítkozott, hanem tevé­keny munkássságot fejtett ki a czipész ipar és iparosság érdekében úgy egész Erdély­ben mint széles e hazában. Alig lehetett czipész ipari kongresszusokat elképzelni nélküle, melyeken jórészt az elnöki nehéz, de annál köz­­becsülést igénylő tisztét töl­tötte be. Meglepő volt, hogy a győri kongresszuson nem volt jelen. Nyilván betegsége gátolta a megjelenésben. Veress György munkál­kodása annál nagyobb érték­kel bír, mert a szakipar fel­lendítésére irányuló fáradha­tatlan buzgólkodása mellett Brassóban, ezen a német-román lakta vidéken hazafias missziót is teljesített. Tősgyökeres ma­gyar ember volt lelkes hazafi, a­ki büszke volt magyarságára, de ezt nem szavakkal han­goztatta, hanem cselekedeteivel bizonyította. Büszke volt arra, hogy magyar czipész iparos és mint ilyen testestül-lelkestül csüngött iparán. A czipőipar fáradhatatlan har­­czosa, kiváló zászlóhordozója volt Egyenes, becsületes ter­mészetének, komoly mun­kálkodásának tulajdonítható,, hogy Bras­só­ egyik legtekin­ télyesebb embere Jetú^á­gj i­partársul^í éíuml töltötte r Polgári Kör^'^f^fitteisítsztsé­­gét viselte. A közpályán is te­vékeny részt vett és humánus, emberbaráti cselekedeteivel még a nemzetiségek között is csak barátokat szerzett Kevés Veress Györgyünk volt, de nem is akad egyhamar hozzá ha­sonló képzett, erős eszű­ czi­pész iparos. Temetése decz. hó 21-én ment végbe, életraj­­zát, temetéséről szóló közleményünket jövő szá­munkban hozzuk. Legyen örökké áldott emlék.

Next