Czipész Szaklap, 1913 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1913-01-01 / 1. szám
Előfizetési díjak : Egy évre ... 10 kor. Fél évre ... 5 „ Egyes szám ára 50 fül. Külföldre egész évre 14 K Hirdetések díjszabás szerint. Apróhirdetések ára 2 K DEPOLD JÓZSEF Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én divat- és szabás melléklettel. A melléklet minden előfizetőnek ingyen jár. Munkatársak: Krazsof János, Németh Imre, Szabó Lajos, Sikorszky Gyula, Unger Alajos, Tóth Ignácz, Schaffer Márkus. A MAGYARORSZÁGI CZIPÉSZEK ANYAGI- ÉS SZAKÉRDEKEIT KÉPVISELŐ KÖZLÖNY. Aranyérem: Pécs Szerkesztőség: SZENTENDRE Budapest környéke Nyílt-téri közlemény 6 . Szerkeszti és kiadja: BODH JÓZSEF, czipőipari szaktanító. Ezüstérem : Budapest Kiadóhivatal, SZENTENDRE István u. 266. sz. Az országos Czipészkisiparos Szövetség központjának, az Aradi, Brassói cipésztársulat, — a Bajai, Berettyóújfalui, Czeglédi, Erzsébetfalvai, Esztergomi, Győrvárosi, cipésztársulat, — a Gyulai, Kalocsai, Kecskeméti, Kolozsvári, Miskolci, Nagyszombati, Nagykárolyi, Pécsi csizmadia-társulat, — a Szabadkai, Szatmár-Németi cipésztársulat, — a Szegdi, Újpesti Ipartestületi Cipész-Szakosztályok, több magántársulatnak és az „Első Budapesti Magánszipész Szakiskola“ hivatalos lapja. Visszapillantás tizenöt évre. Mi tagadás benne, jubilálunk. Nem azért ugyan, mert divatossá vált, hogy minden alkalmat és eszközt konvenczionális módon jubileumra szeretnek felhasználni, hanem azért, mert tizenöt éves igazi, céltudatos és nem minden siker nélküli, odaadó munkára tekinthetünk vissza. Tizenöt évvel ezelőtt indult meg lapunk, a C zip ész Sz aklap, hogy az hézagpótló, szükséges volt és hogy különösen iparágunk speciális viszonyainak rászorultságában rejtett megjelenésének oka, azt az aránylag rövid idő kézzel foghatólag igazolta. Tizenöt év az emberi életben igen röpke kis idő, lezajlik észrevétlenül és csakis a figyelő szeme veheti észre, mit műveltek, mit alkodtak a rövid idő alatt. Szerények vagyunk, nem hivatkozunk nagyalkotásokra, nagy kezdeményezésekre, hanem csupán arra, hogy mégis valami részecskével hozzájárultunk a szakmabeli fejlődéshez és haladáshoz. Ha visszapillantunk működésünkre, az igazság kedvéért legyen szabad konstatálnunk, hogy a szakoktatás terén népszerűvé tettük az ízlést, a modern lábbeli viseletét és igyekeztünk itthon megismertetni mindazt, amit a finom czipészeti stílben a külföld kulturált. Lapunk megindításaival egyidejűleg szerveztük az Első Budapesti Magán JUBIK és SZIKORA Czipész Szakiskolát, melynek élén lapunk felelős szerkesztője áll. Ezzel mintegy összefüggéses, a lappal kapcsolatos és a hazai cipőipar fejlődésére irányuló munkát óhajtottunk végezni. És hogy törekvésünk nem volt hiú ábránd, hogy cselekvésünk nem volt mendő munka, arról tanúskodnak mindazon szaktársak, kik lapunkat jártatták s járatják, divat-és szabályrajzainkat használta és szakiskoláinkban tanultak. Közművelődési törekvésünk: szakmánkban modernséget és stilszerűséget terjeszteni, — minden szerénytelenség nélkül mondhatjuk, — ez sikerült. Amit lapunk hasábjain a tizenöt évi működésünk alatt iparunk ügyében hangoztattunk, részben teljesült vagy teljesülésben van. Ezt nem akarjuk egészében javunkra írni, mert a czipész szervezetek is mind foglalkoztak a czipőipar szociális kulturális ügyeivel. Hanem, hogy az eszmét már tizenöt évvel ezelőtt megpendítettük és azóta folyton propagáljuk, az tagadhatatlan és így jogunk van hozzá, hogy ebből az örvendetes haladásból legalább egy parányi részecskét magunknak reklamáljunk. Igyekeztünk, hogy a hazai czipőiparba tökéletesebb újított rendszert vigyünk és azt minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ez sikerült is. Erről tanúskodnak alkotásaink, a szabásminta szerkesztés számműveleteiben — mértani alapon— egyszerűsítést, számos ujj- különleges czipészkellékek és szerszám-üzlete BUDAPEST, IV., Párisi utcza 9. szám