Czipész Szaklap, 1913 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1913-01-01 / 1. szám

Előfizetési díjak : Egy évre ... 10 kor. Fél évre ... 5 „ Egyes szám ára 50 fül. Külföldre egész évre 14 K Hirdetések díjszabás szerint. Apró­hirdetések ára 2 K DEPOLD JÓZSEF Megjelenik minden hó­nap 1-én és 15-én divat- és szabás melléklettel. A melléklet minden elő­fizetőnek ingyen jár. Munkatársak: Krazsof János, Németh Imre, Szabó Lajos, Sikorszky Gyula, Unger Alajos, Tóth Ignácz, Schaffer Márkus. A MAGYARORSZÁGI CZIPÉSZEK ANYAGI- ÉS SZAKÉRDEKEIT KÉPVISELŐ KÖZLÖNY. Aranyérem: Pécs Szerkesztőség: SZENTENDRE Budapest környéke Nyílt-téri közlemény 6 . Szerkeszti és kiadja: BODH JÓZSEF, czipőipari szaktanító. Ezüstérem : Budapest Kiadóhivatal, SZENTENDRE István­ u. 266. sz. Az országos Czipészkisiparos Szövetség központjának, az Aradi, Brassói cipésztársulat, — a Bajai, Berettyóújfalui, Czeglédi, Erzsébetfalvai, Esz­tergomi, Győrvárosi, cipésztársulat, — a Gyulai, Kalocsai, Kecskeméti, Kolozsvári, Miskolci, Nagyszombati, Nagykárolyi, Pécsi csizmadia-társulat, — a Szabadkai, Szatmár-Németi cipész­társulat, — a Szegdi, Újpesti Ipartestületi Cipész-Szakosztályok, több magán­társulatnak és az „Első Budapesti Magán­szipész­ Szakiskola“ hivatalos­ lapja. Visszapillantás tizenöt évre. Mi tagadás benne, jubilálunk. Nem azért ugyan, mert divatossá vált, hogy minden alkalmat és eszközt konvenczionális módon jubileumra sze­retnek felhasználni, hanem azért, mert tizenöt éves igazi, c­éltudatos és nem minden siker nélküli, odaadó munkára tekinthetünk vissza. Tizenöt évvel ezelőtt indult meg lapunk, a C z­i­p é­s­z­ S­z a­k­l­a­p, hogy az hézagpótló, szükséges volt és hogy különösen iparágunk spec­iális viszonyainak rászorultságában rejtett megjelenésének oka, azt az aránylag rövid idő kézzel foghatólag igazolta. Tizenöt év az emberi életben igen röpke kis idő, lezajlik észrevétlenül és csakis a figyelő szeme veheti észre, mit műveltek, mit alkodtak a rövid idő alatt. Szerények vagyunk, nem hivatkozunk nagy­alkotásokra, nagy kezdeményezésekre, hanem csupán arra, hogy mégis valami részecskével hozzájárultunk a szakmabeli fejlődéshez és haladáshoz. Ha visszapillantunk működésünkre, az igazság kedvéért legyen szabad konstatálnunk, hogy a szakoktatás terén népszerűvé tettük az ízlést, a modern lábbeli viseletét és igyekeztünk itthon megismertetni mindazt, amit a finom czipészeti stílben a külföld kulturált. Lapunk megindításaival egyidejűleg szer­veztük az Első Budapesti M­a­g­á­n­ JUBIK és SZIKORA C­z­i­p­é­s­z­­ Szakiskolát, melynek élén­­ lapunk felelős szerkesztője áll. Ezzel mintegy összefüggéses, a lappal kapcsolatos és a hazai c­ipő­ipar fejlődésére irányuló munkát óhajtot­tunk végezni. És hogy törekvésünk nem volt hiú ábránd, hogy cselekvésünk nem volt mendő munka, arról tanúskodnak mind­azon szaktársak, kik lapunkat jártatták s járatják, divat-és sza­bályrajzainkat használta és szakiskoláink­ban tanulta­k. Közműve­l­ődési törekvésünk: szakmánkban modernséget és stilszerű­séget terjeszteni, — minden szerénytelenség nélkül mondhatjuk, — ez sikerült. Amit lapunk hasábjain a tizenöt évi műkö­désünk alatt iparunk ügyében hangoztattunk, részben teljesült vagy teljesülésben van. Ezt nem akarjuk egészében javunkra írni, mert a czipész szervezetek is mind foglalkoztak a czipő­ipar szociális kulturális ügyeivel. Hanem, hogy az eszmét már tizenöt évvel ezelőtt meg­pendítettük és azóta folyton propagáljuk, az tagadhatatlan és így jogunk van hozzá, hogy ebből az örvendetes haladásból legalább egy parányi részecskét magunknak reklamáljunk. Igyekeztünk, hogy a hazai czipőiparba tökéletesebb újított rendszert vigyünk és azt minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ez sikerült is. Erről tanúskodnak alkotásaink, a szabásminta szerkesztés számműveleteiben — mértani alapon­­— egyszerűsítést, számos ujj- különleges czipészkellékek és szerszám-üzlete BUDAPEST, IV., Párisi­ utcza 9. szám

Next