Czipész Szaklap, 1920 (23. évfolyam, 1-17. szám)

1920-06-01 / 11. szám

XXIII. évfolyam Budapest környéke, Szentendre, 1920. junius I­­II. szám. Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én divat- és sza­bás melléklettel. CZIPÉSZ-SZAKLAP KAGyorSZÁGI CZIPÉSZEI ANYAGI- ÉS SZAKÉRDEREIT KÉNVESLŐ KÖZLÖNY. Arany-érem: Pécs, SZENTENDRE, Budapest környéke. Előfizetési díjak: Egy évre ... 60 kor. Fél évre ... 30 ., Egyes szám ára 2 K 50 f- Külföldre egész évre 100 K Hirdetések díjszabás szerint- Apróhirdetések ára 20 kor-Depóid József Ezüst érem, Budapest Kiadóh­ivatal, SZENTENDRE István­ u. 266. sz. A melléklet minden előfize­tőnek ingyen jár. Nyílt-téri közlemény 40 kor. 20 petit-sorig. Szerkeszti és kiadja BODH JÓZSEF czipészipari szaktanító a tsi^vmeM:jmmazimnsaxsesxsecaoa&:^JKSxm^^maauín msmseaieí: Az Országos Czipészkisiparos Szövetség központjának, a Vidéki Czipész-, Csizmadia és Papucskészítő-kisiparosok Országos Szövetségének az Aradi, Brassói, Bajai, Beret­tyóújfalui, Czeglédi, Erzsébetfalvai, Esztergomi, Győrvárosi, Gyulai, Kalocsai, Kecske­méti, Kolozsvári, Miskolczi, Mezőkövesdi, Nagyszombati, Nagykárolyi, Pécsi, Szabadkai, Szatmárnémeti, Szegedi, Újpesti Ipartestületi Czipész-Szakosztályok, és az „Első Budapesti Magán Czipész-Szakiskola“ hivatalos lapja. Munkatársak: Krazsof János, Németh Imre, Szabó Lajos, Unger Alajos, Schaffer Márkus, Gaál Lajos czipészek Az anyagbeszerző szövetkezetek központosítása. Nagyon kényes kérdés került szőnyegre a legutóbbi napokban: az anyagbeszerző szövet­kezetek központosítása. Az eddigi tények ebben az ügyben a következők: Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete kötelékébe tartozó kisipa­rosok küldöttségileg keresték fel dr. Emich Gusztáv kereskedelemügyi minisztert és arra kér­ték, hogy — mivel az iparosság a szövetkezés­ben látja érdekeit legjobban megvédve — a szövetkezeti központtal szemben a kormány más, alkalomszerű és egyéni érdekeket szolgáló iparos­­szövetkezeteket ne támogasson. A kereskedelmi miniszter rámutatott arra, hogy a kormány felismerte annak a szükséges­ségét, hogy a kis-, közép- és kézműipar anyag­­szükségletéről egységesen kell gondoskodni és erre a czélra az Iparosok Országos Szövetkezetét szemelte ki és azt közel száz­millió (!) koronányi anyagi támogatással fogja munkájában segíteni. A miniszter kijelentette még, hogy a többi ipari alakulatokra nézve az a választás áll, hogy ha nem mennek keresztül a szükséges átalakuláson (!), a kormány sem anyagi, sem erkölcsi támogatásban nem fogja őket ré­szesíteni. Már most ennek a nagyfontosságú ténynek és a kormány állásfoglalásának az alapoka s háttere mi lehet? Mindenekelőtt az — és ez bizonyos — hogy az érdekelt kisiparosok nagy része nincs sehogy se megelégedve egyes különállású szö­vetkezetek rendszerével. Csak azért mehettek a miniszter elé s csak ez okból kérhették azt, hogy a szövetkezetek vezetésének szálai egyetlen központba, az Ipar­os­ok Országos Központi Szövetkezetébe fusson össze. Hiszen bizonyos, hogy a kisebb, külön szö­vetkezetek kebelében sok lehet baj. Mindenütt suttogás hallható rémes dolgokról. Panama, gsejt, protekczió mindenfelé. Vezető férfiak egész tábora uralkodik a saját kényekedve szerint, fütyülve a kormány terveire, sőt azoknak — ahol csak le­het — gáncsot vetnek, mivel hogy ők a mai kormányrendszer alapelveinek egyenesen ellen­zői, sőt ellenségei, természetüknél fogva a múlt hagyományai következtében a kisemberek kizsa­rolói stb. Mindezeket a jelenségeket a mostani kurzusra támaszkodó kormányok persze nem tűrhetik, ily szövetkezeteket sem anyagilag, sem­ erkölcsileg nem­ támogathatnak, sőt megkövete­lik, hogy a szövetkezetek a „szükséges átalaku­ Szerkesztőségünkben a modern szabászatot meg lehet tanulni.

Next