Czipész Szaklap, 1926 (29. évfolyam, 1-12. évfolyam)
1926-01-01 / 1. szám
XXIX. évfolyam Budapest környéke, Szentendre, 1926. január 1 . szám Megjelenik minden hónap-én divat- és szabás melléklettel. CZIPÉSZ-SZAKLAP A CZIPÉSZIPAR MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ KÖZLÖNY „ Aranyérem: Pécs. Szerkesztőség : SZENTENDRE Budapest környéke. Előfizetési dijak Negyed évre 50,000 korona ! Egyes szám ára 18,000 korona ! Hirdetések díjszabás szerint. Apróhirdetések ára 25000 K. Depóid József A melléklet minden előfizetőnek ingyen jár. Szerkeszti és kiadja ISODH JÓZSEF cipészipari szaktanító Ezüst érem : Budapest Az. Ország»« Cipészkisiparos Szövetség központjának, a Vidéki Cipész-, Csizmadia és Papucskészítő kisiparosok Országos Szövetségének az Aradi, Brassói, Hajai, Berettyóújfalui, Czeglédi, Erzsébetfalvai, Esztergomi, Győrvárosi, Gyulai, Kalocsai, Kecskeméti, Kolozsvári, Miskolczi, Mezőkövesdi, Nagyszombati, Nagykárolyi, Pécsi, Szabadkai, Szatmárnémeti, Szegedi, Újpesti Ipartestületi Cipész-Szakosztályok, és az „Első Budapesti Magán Cipész-Szakiskola“ hivatalos lapja. Előfizetési díjak félévre: Cseh-Szlovákiába 60 cseh korona, Jugoszláviába 120 dinár, Romániába 350 lei Munkatársak : Németh Imre, Szabó Lajos, Unger Alajos, Schaffer Márkus, Gaál Lajos, Herédi Gyula cipészek. Kiadóhivatal: SZENTENDRE Katalin u. 28. * - Jöves idők megújulása! Az átlagemberek az élet hétköznapi letaposást végzik és talán soha se jut eszükbe, hogy az életbe a fejlődés, a haladás csíráit emberi elme bele tudja vinni. Nem tudja, hogy a legújabb kort a villamossággal, a dróttalan távíróval, a repülőgéppel valósították meg emberek, de akiknek elméjében a teremtő isteni szikra olyan tűzzé vált, mely világot átalakító erőt, eszméket fejlesztett ki az elme kohójából. Az átlagember ilyenkor az évforduló szakában elmondja a maga már szinte vedletté vált „boldog újévet kívánok * mondáját, és tovább él a maga sötétségében vagy szürkeségében, a fejlődés fénye után törtető „lelkesek” pedig az élet megjavítására törekszenek, koruknak új erőket igyekeznek szerezni, hogy az emberiséget megmozdítsák, előbbre vigyék. Hogy nagyon vissza ne menjünk a múltba tudjuk: Gutenberg a könyvnyomtatásnak, Watt a gőzerejének, Morzé a táviratnak Edison a villamosság csodáinak, Marconi a telegrafálás ámulatba ejtő tökéletesítésének feltalálói olyan emlék, a Föld történetében eltörülhetetlen nyomuk marad a világ összeomlásáig. Az igazi kulturember ily embertársak példájában látja azokat a célokat, amilyenekre törekedniük kellene voltaképpen, de ily nagyokat csak ritkán szül az idők méhe, az ily nagyokhoz nem nőhetni fel, de a világot tartó oszlopok mellett vannak oly pillérek is, melyek kisebb és mégis igen jelentékeny feladatot végeznek. Ezeket a kisebb és mégis jelentékeny feladatokat is meg kell ismernünk, meg kell oldanunk, illetve közre kell működnünk, hogy azok megoldassanak. Erre a közreműködésre már a legkisebb emberek is képesek, tehát arra kötelezve is vannak. Leszállva már most az általánosság magaslatáról, a magunk iparának néhány nagy horderejű kérdésére térjünk át, amely kérdések megoldásában minden iparostársunk kiveheti a maga részét, de nem csak kiveheti, hanem arra egyenesen kötelezve van úgy iparának, mint a maga személyes érdekében. Ilyen kötelességek feltárását mikor végezheti alkalmasabb időben a szaksajtó, mint ilyenkor az úgynevezett újévi fordulón, amidőn lelkünk szinte ered az idők igazi megújulása után. Az idők megújulását várjuk minden újév beköszöntével, mintha új esztendő beköszöntésének pillanata, napja csodaerővel bírna az élet boldogabbá való varázslására, vágyakozásunk reményünk megnő, szinte hajlandók vagyunk még a lehetetlenben is hinni Ebben az ihletet, vágyat, reményt szülő órákban miért ne legyen szerepe az akaratnak Szerkesztőségünkben a modern szabászatot meg lehet tanulni.