Drogista Közlöny, 1909 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1909-02-15 / 2. szám

G DROGISTA KÖZLÖNY­ nál ez tilos, mert a törvény ebben a tekintetben is azt a célzatot követi, hogy a tokaji borok a maguk tiszta eredetiségében tartassanak meg. Egyébként a bor színének bármiféle festőanyaggal (mályva, bodza stb.) való megváltoztatása általában tilos. Ez alá a tilalom alá nem esik a különböző színű­­fehér-, vörös-, filler­­borok összeházasítása. 8—25. §, 26. §. Borkezelésnél tiltott anyagok. Abból, hogy a törvény 2—4. §-aiban egyenként részletesen fel van sorolva, hogy az okszerű pince­kezelés szempontjából minő anyagokat és eljárásokat és mennyiben szabad a must és a bor kezelésénél használni, illetve követni, önként következik, hogy olyan anyagot, amely kifejezetten megengedve nincs, sem a must, sem a bor kezelésénél nem szabad hasz­nálni. Mindazonáltal nagyobb világosság kedvéért a törvény 6. §-ában mint tiltott anyagok, példaképpen mégis fel vannak sorolva azok, amelyek a borhamisí­tásra leginkább alkalmasak s amelyekkel csakugyan leginkább lehet borhamisítást elkövetni. Ilyen tilos anyagok például : a víz, mazsolaszőlő, szárított gyümölcs (füge, szentjánoskenyér stb), vagy más cukortartalmú növények és növényrészek, úgy­szintén ezeknek kivonatai vagy főzetei édesítő anyagok (sacharin, dulcin stb.), ólomcukor, glycerin, tamarinda s mindenféle tamarindakészítmények, mézga s a vonat­anyagtartalom növelésére alkalmas más anyagok, salicyl­­sav, borkősav, másféle savak, vagy savtartalmú anya­gok, kátrányfestékek s más növényi vagy ásványi festő­anyagok, zamatosító és szagosító anyagok vagy ki­vonatok, essenciák, mesterséges mustanyagok,aluminium­­sók, (timsó stb.), konyhasó, barium-, strontium- és magnesiumvegyületek, gipsz, bórsav, borax, formaldehid, fluorvegyül­etek vagy olyan keverékek, amelyekben az itt felsorolt anyagok valamelyike van, úgyszintén a konyakfőzésre használt bor maradványai (bormoslék). 27—28. §, 29. §. Gyógyborok. A gyógyborokra nézve a törvény 7. §-a csupán annyiban tesz kivételt, hogy azok, a törvényben meg­engedett anyagokon kívül még az illető bor gyógy­­hatását biztosító s közegészségügyi szempontból kifogás alá nem eső gyógyanyagokat s az ezen gyógyanyagok feloldásához feltétlenül szükséges más anyagokat is tartalmazhatnak, de kizárólag csak az e célra elkerül­hetetlenül szükséges és a hivatalos gyógyszerkönyv által előírt mennyiségben. Ilyen gyógyanyagok például a chinin, vas, cola, coca, pepsin stb. Egyebekben a törvény rendelkezései a gyógyborokra is alkalmazandók. Ezek készítéséhez tehát szintén tilos mazsolaszőlőt, cukrot vagy szeszt használni. 30—31. §, 32. §. Borhamisításra szolgáló anyagok árusítása. A törvény 8. §-ának negyedik bekezdése szerint olyan anyagokat, melyeknek a törvény rendelkezései alá eső italok készítéséhez vagy kezeléséhez való hasz­nálata megengedve nincs, erre a célra, t. i. a must vagy bor, törkölybor, gyümölcsbor, pezsgő- és habzó­bor készítésénél vagy kezelésénél leendő használat céljaira, a magyar szent korona országainak területén hirdetni, ajánlani vagy bármi módon forgalomba hozni tilos. Egyébként azonban, amennyiben ezek az anyagok más célra használhatók, hirdetésüket, ajánlásukat és forgalombahozatalukat ezen törvény rendelkezései nem érintik. Minthogy az 1908: XLVII. t.-cikkben a bor­kezelésnél megengedett anyagok egyenként fel vannak sorolva, ebből, valamint a törvény 8. §-ának most idézett rendelkezéséből következik, hogy az előző be­kezdésben említett tilalom kiterjed minden olyan titkos összetételű vagy meg nem nevezett anyagra vagy szerre, amelynek a forgalombahozó által adott elneve­zéséből nem tűnik ki, hogy az illető anyag vagy szer tulajdonképpen miben áll (pl. „Non plus ultra bor­­derítő szer“). Áll ez még akkor is, ha az illető bor­kezelésre hirdetett árucikk tényleg csak a megengedett anyagokat tartalmazza ugyan, de ezek nincsenek a saját nevükön megnevezve, mert azoknak, akik ilyen anya­gokat borkezelési célra szereznek be, szükséges tudniok, hogy azok miből állanak, minthogy azokat csak így használhatják a borkezelésnél Ennélfogva az 1908: XLVII. t.-cikk rendelkezései alá eső italok kezelésénél ezen törvény értelmében megengedett anyagokat csak világos megnevezésük mellett szabad erre a célra hir­detni, ajánlani, vagy bármi módon forgalomba hozni. Ha tehát valaki, az említett példa szerint, korderítő­­szert „Non plus ultra“, „Hungária“ vagy más efféle elnevezés alatt akar forgalomba hozni, ezt megteheti ugyan, de az áru csomagolásán, valamint árjegyzékei­ben, hirdetéseiben stb. világosan fel kell tüntetnie, hogy az illető árú minő anyagokat tartalmaz és minő arányban. A törvény 8. §-ának ötödik bekezdése szerint tilos hamisított bor készítésére, illetve a törvény rendel­kezései alá eső italoknak tiltott módon való kezelésére tanácsot adni, útmutatást készíteni, ilyet hirdetni vagy bármi módon terjeszteni. Aki a törvénynek a jelen szakaszban említett rendelkezései ellen vét, az a törvény 38. §-a szerint ugyanolyan büntetéssel büntethető, mint az, aki hami­sított bort készít, vagy ilyet tudva forgalomba hoz. 33—114. §. 1909

Next