Drogista Közlöny, 1909 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1909-02-15 / 2. szám
G DROGISTA KÖZLÖNY nál ez tilos, mert a törvény ebben a tekintetben is azt a célzatot követi, hogy a tokaji borok a maguk tiszta eredetiségében tartassanak meg. Egyébként a bor színének bármiféle festőanyaggal (mályva, bodza stb.) való megváltoztatása általában tilos. Ez alá a tilalom alá nem esik a különböző színűfehér-, vörös-, fillerborok összeházasítása. 8—25. §, 26. §. Borkezelésnél tiltott anyagok. Abból, hogy a törvény 2—4. §-aiban egyenként részletesen fel van sorolva, hogy az okszerű pincekezelés szempontjából minő anyagokat és eljárásokat és mennyiben szabad a must és a bor kezelésénél használni, illetve követni, önként következik, hogy olyan anyagot, amely kifejezetten megengedve nincs, sem a must, sem a bor kezelésénél nem szabad használni. Mindazonáltal nagyobb világosság kedvéért a törvény 6. §-ában mint tiltott anyagok, példaképpen mégis fel vannak sorolva azok, amelyek a borhamisításra leginkább alkalmasak s amelyekkel csakugyan leginkább lehet borhamisítást elkövetni. Ilyen tilos anyagok például : a víz, mazsolaszőlő, szárított gyümölcs (füge, szentjánoskenyér stb), vagy más cukortartalmú növények és növényrészek, úgyszintén ezeknek kivonatai vagy főzetei édesítő anyagok (sacharin, dulcin stb.), ólomcukor, glycerin, tamarinda s mindenféle tamarindakészítmények, mézga s a vonatanyagtartalom növelésére alkalmas más anyagok, salicylsav, borkősav, másféle savak, vagy savtartalmú anyagok, kátrányfestékek s más növényi vagy ásványi festőanyagok, zamatosító és szagosító anyagok vagy kivonatok, essenciák, mesterséges mustanyagok,aluminiumsók, (timsó stb.), konyhasó, barium-, strontium- és magnesiumvegyületek, gipsz, bórsav, borax, formaldehid, fluorvegyületek vagy olyan keverékek, amelyekben az itt felsorolt anyagok valamelyike van, úgyszintén a konyakfőzésre használt bor maradványai (bormoslék). 27—28. §, 29. §. Gyógyborok. A gyógyborokra nézve a törvény 7. §-a csupán annyiban tesz kivételt, hogy azok, a törvényben megengedett anyagokon kívül még az illető bor gyógyhatását biztosító s közegészségügyi szempontból kifogás alá nem eső gyógyanyagokat s az ezen gyógyanyagok feloldásához feltétlenül szükséges más anyagokat is tartalmazhatnak, de kizárólag csak az e célra elkerülhetetlenül szükséges és a hivatalos gyógyszerkönyv által előírt mennyiségben. Ilyen gyógyanyagok például a chinin, vas, cola, coca, pepsin stb. Egyebekben a törvény rendelkezései a gyógyborokra is alkalmazandók. Ezek készítéséhez tehát szintén tilos mazsolaszőlőt, cukrot vagy szeszt használni. 30—31. §, 32. §. Borhamisításra szolgáló anyagok árusítása. A törvény 8. §-ának negyedik bekezdése szerint olyan anyagokat, melyeknek a törvény rendelkezései alá eső italok készítéséhez vagy kezeléséhez való használata megengedve nincs, erre a célra, t. i. a must vagy bor, törkölybor, gyümölcsbor, pezsgő- és habzóbor készítésénél vagy kezelésénél leendő használat céljaira, a magyar szent korona országainak területén hirdetni, ajánlani vagy bármi módon forgalomba hozni tilos. Egyébként azonban, amennyiben ezek az anyagok más célra használhatók, hirdetésüket, ajánlásukat és forgalombahozatalukat ezen törvény rendelkezései nem érintik. Minthogy az 1908: XLVII. t.-cikkben a borkezelésnél megengedett anyagok egyenként fel vannak sorolva, ebből, valamint a törvény 8. §-ának most idézett rendelkezéséből következik, hogy az előző bekezdésben említett tilalom kiterjed minden olyan titkos összetételű vagy meg nem nevezett anyagra vagy szerre, amelynek a forgalombahozó által adott elnevezéséből nem tűnik ki, hogy az illető anyag vagy szer tulajdonképpen miben áll (pl. „Non plus ultra borderítő szer“). Áll ez még akkor is, ha az illető borkezelésre hirdetett árucikk tényleg csak a megengedett anyagokat tartalmazza ugyan, de ezek nincsenek a saját nevükön megnevezve, mert azoknak, akik ilyen anyagokat borkezelési célra szereznek be, szükséges tudniok, hogy azok miből állanak, minthogy azokat csak így használhatják a borkezelésnél Ennélfogva az 1908: XLVII. t.-cikk rendelkezései alá eső italok kezelésénél ezen törvény értelmében megengedett anyagokat csak világos megnevezésük mellett szabad erre a célra hirdetni, ajánlani, vagy bármi módon forgalomba hozni. Ha tehát valaki, az említett példa szerint, korderítőszert „Non plus ultra“, „Hungária“ vagy más efféle elnevezés alatt akar forgalomba hozni, ezt megteheti ugyan, de az áru csomagolásán, valamint árjegyzékeiben, hirdetéseiben stb. világosan fel kell tüntetnie, hogy az illető árú minő anyagokat tartalmaz és minő arányban. A törvény 8. §-ának ötödik bekezdése szerint tilos hamisított bor készítésére, illetve a törvény rendelkezései alá eső italoknak tiltott módon való kezelésére tanácsot adni, útmutatást készíteni, ilyet hirdetni vagy bármi módon terjeszteni. Aki a törvénynek a jelen szakaszban említett rendelkezései ellen vét, az a törvény 38. §-a szerint ugyanolyan büntetéssel büntethető, mint az, aki hamisított bort készít, vagy ilyet tudva forgalomba hoz. 33—114. §. 1909