Drogista Közlöny, 1937 (34. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-01 / 1. szám

7 . XXXIV. évfolyam. I. szám Előfizetés egy évre P 12.—, alkalmazottaknak P 8.— Lgyas szám ára 80 f. Külföldre 507, felár. Hirdetések ára mm. sor ....................... . —.40 Felelős szerkesztő Felelős kiadó : Budapest, 1937 január 1. DP­OGI­STA KÖZLÖNY DROG-, GYÓGYÁRU-, VEGYSZER-, ILLATSZER- ÉS FOTÓKERESKEDELMI SZAKLAP MAGYARORSZÁG LEGRÉGIBB DROGISTA ORGÁNUMA MAGYAR DROGISTA TESTÜLET, DROGISTA IFJAK EGYESÜLETE HIVATALOS LAPJA. ^ ^ 5 ? Hr. 5 KÁDÁR GYULA. MOLNÁR ERNŐ. Megjelenik minden hó 1-án ás 15-én. VI., Király UGG. 70. — Telefon 1-159-78 Kiadóhivatal, V., Lipót­ körút 8. — Telefon 1-223-80 Új esztendőre. Az újév beköszöntésének napján fordítsunk néhány percet arra, hogy az elmúlt esztendő egyes kimagasló eseményeire visszatérjünk és kíséreljük meg magunk elé tárni azokat a feladatokat, melyeket az elkövetkezendő esztendő folyamán magunk elé kell tűzni. Ha az elmúlt évben történteket nem kronologikus sor­rendben vesszük számba, hanem a szakmára nézve legfontosabb eseményt tesszük a felsorolásunk élére, úgy erre a helyre min­den bizonnyal az év derekán megjelent 21.000-es kereskedelmi miniszteri rendeletet kell helyeznünk. Ezt a rendeletet a dro­gista szakma már régen óhajtotta, a rendelet megjelenéséért évtizedes küzdelmet folytatott, annál lesújtóbb, hogy annak rendelkezései távolról sem fedik azokat a követelményeket, melyeket a szakma e rendelet iránt támasztott. Mit kívánt a drogista szakma az új rendelettel elérni? Semmivel sem többet, mint azt, hogy jogos igényei a rendelet által kielégítést nyerjenek. Azt kívántuk, hogy ne csak címben legyünk drogisták — gyógyszerárukereskedők, — hanem a tényleges jelleget is megkapjuk. Gyógyszerfélékkel való keres­kedést jelent a foglalkozásnak elnevezése és a rendelet meg­fosztott bennünket attól, hogy gyógyszerféléket árusíthassunk. Azt kívántuk, hogy szakmánk továbbfejlesztése érdekében a drogista pályára lépés érettségihez köttessék, ehelyett a ren­delet a hat középiskolai előképzettséget írja elő. Azt kívántuk, hogy azokat a házias gyógyhatású készítményeket, melyeket a forgalomba hozó gyárak eredeti csomagolásában a gyógyszer­­tárak orvosi vény felmutatása nélkül is kiszolgáltatják a fogyasztóközönségnek, a drogéria is szabadon árusíthassa. Erről a rendelet nem intézkedik. Nem volnánk tárgyilagosak, ha nem ismernék el, hogy a rendelet sok tekintetben előnyös a drogista szakmára. A ren­deletet kodifikáló minisztériumoknak, talán elsősorban a bel­ügyminisztérium illetékes főtisztviselőinek nagy hálával tartozik a drogista szakma azért, hogy sok tekintetben honorálták szak­mánk kívánságait. Gondolunk itt elsősorban azokra a paragra­fusokra, melyek a mi szakképzettséghez kötött szakmánkat élesebb vonallal határolták el a képesítetlen kereskedelmi ágazatoktól, gondolunk továbbá azokra a rendelkezésekre, melyek a drogisták nyakló nélküli szaporodásának gátat vetettek, részint azáltal, hogy a létesíthető drogériák számát a lakosság számával hozták arányba, részint azáltal, hogy a más­féle , úgynevezett magasabb — képzettségű egyéneknek a drogista pályára lépését megnehezítették megfelelő kötelező gyakorlati időnek előírásával. Helyes intézkedésnek tartjuk azt is, hogy a rendelet gyógy­­áru nagykereskedés űzését is engedélyhez és képesítéshez kötötte. Az év folyamán jelent meg az árházrendelet, mely sajnos­­ nem valósította meg a hozzá fűzött reményein­ket. Az volt a két legfontosabb kívánságunk, hogy az áru­házak ne foglalkozhassanak kozmetikai szerek készítésével, mert jogos véleményünk szerint ezt az iparágai képesítéshez kell kötni, továbbá szükségesnek tartottuk annak kimondását, hogy az áruházak tanoncokat ne szerződtethessenek, mivel ez a jelenség növeli a szakértelem nélküli munkanélküliek amúgy is nagy számát, de egyben — alacsony díjazásuknál fogva — növeli az áruházak versenyképességét. A többi kereskedelmi szakmák velünk együtt azon kívánságot is hangoztatták, hogy éppen az egyenlő versenylehetőség érdekében az áruházak adó­­teherviselése hozassék összhangba a kiskereskedők adóterheivel. Az ugyancsak ez esztendőben napvilágot látott ipart növeltet az összes képesítéshez kötött szakmákra nézve — tehát a drogistákra vonatkozólag is — több rendelkezése során két fontos intézkedést tartalmaz. Az egyik mestervizsga letételének kötelezettsége mindazok részére, kik önállósítani akarják ma­gukat, a másik pedig, hogy képesítéshez kötött szakma társas cég formájában is csak olyként folytatható, hogy az összes társtagoknak szakképzettségét saját személyükben igazol­­niok kell. A drogista szakmának minden időkben büszkesége volt és lesz a Budapesti Drogista Szakiskola. Hogy iskolánk a mai magas színvonalára emelkedett, hogy annak kitűnő tanári kara oly maradéktalanul végzi kulturális hivatását, azt kétségtelenül, Száhlender Lajos főigazgatónak köszönhetjük. Mi sem termé­szetesebb, minthogy az elmúlt év folyamán bekövetkezett igaz­gatói állásából való nyugalomba vonulása nyugtalanító és fáj­dalmas érzéseket váltott ki szakmánk minden egyes tagjából. Örömünkre szolgáljon, hogy ez a kiváló tanférfiú szakiskolánk munkájában, mint előadó tanár továbbra is részt vesz és még- ZABLISZT és ZABPEHELY

Next