Drogista Közlöny, 1937 (34. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-01 / 1. szám

A Magyar Drogista Szakkönyvek. V. kötet. Egészségtan írta: Dr. Atzél Elemér. XVII. Passzív immunizálásnál úgy járunk el, hogy azokat az álla­tokat, amelyek fogékonyak bizonyos fertőző betegségre, beoltanak a fertőző csírákkal. Az állat szervezete azután magában termeli a megfelelő ellenmérgeket és ezeket az ellenmérgeket viszik azután be vérsavó alakjában az em­­beri szervezetbe. Ilyenkor a szervezet már készen kapja a védő anyagot, mint pl. a diptheriánál is. A védőoltások­nak rendkívül nagy jelentőségét akkor tekinthetjük át, ha figyelemmel kísérjük a fertőző betegségek statisztiká­ját. Ez állandóan kisebb és kisebb, sőt vannak olyanok, amelyek teljesen el is tűn­tek ma már a veszedelmes jár­ványok okozó fertőző betegségek közül. Ma már nemcsak a himlő, hanem a diptheria ellen is, sőt a hastífusz ellen is alkalmaznak védő­oltásokat. Bár minden fertőző betegség ellen meg­van a spe­ciális védekezési lehetőség és mód, mégis vannak olyan szabályok, amelyek minden fertőző betegséggel szemben egyaránt alkalmazhatók. Idetartozik elsősorban a köztisz­taság. A köztisztaság, mint előző fejezetemben is említet­tem, alapját képezi minden betegség elleni védekezésnek. Különösen fokozottan érvényes ez a fertőző betegségek elleni védekezésnél. A vízvezetékek építése pl. azt a célt szolgálja, hogy a kutak vize ne idézhessen elő esetleg járványos megbetegedéseket. A házi szemétnek gondos elhordása megakadályozza a rothadó anyagoknak a fel­­halmozódását a ház körül. Az utcát tisztántartása, az épí­tési szabályzatok, a lakás zsúfoltságának megakadályo­zása, mind elsősorban a fertőző betegségek elleni védeke­zést szolgálják. A fertőző betegségek elleni védekezés két­féleképen történik: úgymint a megbetegedett egyének gyógyításában, másrészt pedig a fertőző betegségek meg­előzésében, az úgynevezett prevencióban. A prevenció célját szolgálják elsősorban a fertőző betegségeknek a kö­telező bejelentése. 1876 : XIV. t. c. 80. §-a mindenkire nézve kötelezően előírja, hogy ha valaki fertőző megbe­tegedést észlel, vagy a családjában, vagy pedig a környe­zetében, azonnal köteles azt a község elöljáróságának be­jelenteni. Fertőző betegségek bejelentésének új rendsze­rét a 36.500/1930. N. M. M. számú rendelet szabályozta. Ennek értelmében minden orvos, aki prakszisában fer­tőző betegséget észlel, köteles bejelenteni a betegséget egyrészt az Országos Közegészségügyi Intézetnek, más­részt pedig a fertőző betegségek törzskönyvezésére kötő­ DROGISTA KÖZLÖNY­ ­etett községi vagy városi orvosnak. A bejelentés erre a célra szolgáló levelező lapokon történik. Úgy az elsőfokú, mint a másodfokú egészségügyi hatóság a fertőző megbe­tegedésekről pontos nyilvántartást vezet. Az Országos Közegészségügyi Intézet viszont az egész ország területén előforduló fertőző megbetegedésekről országos nyilván­tartást vezet. A bejelentésre kötelezett ferőző betegségek a kövekezők: 1. ázsiai kolera, 2. pestis, 3. sárgaláz, 4. lepra, 5. hólyagos himlő, 6. ki­ütéses hagymáz, 7. bárányhimlő, 8. kanyaró, 9. vörheny, 10. roncsoló torokláb és torokgyík, 11. hörghurut, sza­márköhögés, 12 szövődményes influenza, 13. gümőkór, 14. hasi hagymáz, 15. parazifusz és ételmérgezés, 16. vér­has, 17. visszatérő láz, 18. váltóláz, 19. járványos agy- és gerinchártyaláb, 20. járványos agyvelőlek, 21. Heine Medin-féle gyermekbénulás, 22. trachoma, 23. emberi lépfene, 24. emberi takonykór, 25. emberi veszettség és veszettségre gyanús állatok okozta marási sérülés, 26. a gyermekágyi láz. A fertőző betegségek bejelentésére azért van szükség, hogy a hatóság tudomást szerezzen a beteg­ségről és a szükséges óvóintézkedéseket megtehesse. Ezek közé tartozik elsősorban a beteg elkülönítése. Ezért a ha­tóság a bejelentés után azonnal kiragasztatja azon a házon, ahol a fertőző beteg van a piros cédulát, amelyen óva int mindenkit attól, hogy oda belépjen. Ilyenkor szokásos az, hogy a beteg hozzátartozóit műhelyükből, vagy az iskolából, amíg a betegség lappangási ideje tartani szo­kott, kitiltják. Ugyanakkor pedig mindent elkövetnek, hogy a betegségnek a csírái, a beteg hányadéka, köpete, székletére megfelelő módon fertőtlenítessék. A fertőző betegségek elleni védekezésnek egy másik fázisa, amely a fertőtlenítésben, illetőleg a fertőző mikroorganizmusok elpusztításában nyilvánul meg. A fertőtlenítésnél igen fontos, hogy a fertőtlenítés magánál a beteg ágyánál tör­ténjen, hogy ez által a fertőző csíráknak a továbbhurco­­lása, illetőleg ártalmatlanná tétele, már a beteg ágyánál megtörténjen. Ugyancsak gondosan fertőtlenítik a beteg által használt tárgyakat is. A fertőtlenítés részint termé­szetes úton, részint pedig mesterséges, illetőleg vegyi úton történik. A legjobb mikroorganizmus élő az erős­ napfény. Olyan tárgyakat, amelyeket fertőtleníteni nem lehet, több órán át kell erős napsütésnek kitenni, mely a betegséget okozó csírákat elpusztítja. Ugyancsak kitűnő fertőtlenítő mód a száraz, vagy pedig áramló forrógőzzel való fertőt­lenítés. Fertőtlenítő anyagként szerepelnek elsősorban a mésztej, a kresol, phenol, (karbolsav) készítmények, a klórmész, de különösen a formaldehy. A fertőtlenítés módjára nézve tulajdonképpen általános szabályokat nem lehet felállítani, hanem arra kell törekednünk, hogy a fer­tőtlenítés mindig kielégítő és célszerű módon történjen. ÚJDONSÁG „ a r a n v s u e á H 2 02 hajszékítőtabletta külön szalmiákszeszt helyetesítő tablettával. Bronz és Tizián hajszínek is elérhetők. Új kézieladási cikk, nagy haszon biztosítva. IllERI/UIA gyógyszervegyészeti vállalat Budapest, V., d­ollán UCCU 3. Telefon : 1—146-95. BurgreiragraiBHg* +DONNA+ 13on ( hőfokon sterillé vulk. GUMIKÜLÖNLEGESSÉG K pható: Gyöngy-, ezüst selyem kivitelben. „KÉK LUXUS“ újdonság a gumigyártás remeke. Kizárólag a „DONNA“ márka részére készült NEM ÖSSZEVÁSÁROLT ÁRU. VÁJNA ÉS TÁRSA, V., Mérleg utca 4. Tel.: 188­3-31. Continental gumigyár vezérképviselete.

Next