Drogista Közlöny, 1937 (34. évfolyam, 1-24. szám)
1937-01-01 / 1. szám
A Magyar Drogista Szakkönyvek. V. kötet. Egészségtan írta: Dr. Atzél Elemér. XVII. Passzív immunizálásnál úgy járunk el, hogy azokat az állatokat, amelyek fogékonyak bizonyos fertőző betegségre, beoltanak a fertőző csírákkal. Az állat szervezete azután magában termeli a megfelelő ellenmérgeket és ezeket az ellenmérgeket viszik azután be vérsavó alakjában az emberi szervezetbe. Ilyenkor a szervezet már készen kapja a védő anyagot, mint pl. a diptheriánál is. A védőoltásoknak rendkívül nagy jelentőségét akkor tekinthetjük át, ha figyelemmel kísérjük a fertőző betegségek statisztikáját. Ez állandóan kisebb és kisebb, sőt vannak olyanok, amelyek teljesen el is tűntek ma már a veszedelmes járványok okozó fertőző betegségek közül. Ma már nemcsak a himlő, hanem a diptheria ellen is, sőt a hastífusz ellen is alkalmaznak védőoltásokat. Bár minden fertőző betegség ellen megvan a speciális védekezési lehetőség és mód, mégis vannak olyan szabályok, amelyek minden fertőző betegséggel szemben egyaránt alkalmazhatók. Idetartozik elsősorban a köztisztaság. A köztisztaság, mint előző fejezetemben is említettem, alapját képezi minden betegség elleni védekezésnek. Különösen fokozottan érvényes ez a fertőző betegségek elleni védekezésnél. A vízvezetékek építése pl. azt a célt szolgálja, hogy a kutak vize ne idézhessen elő esetleg járványos megbetegedéseket. A házi szemétnek gondos elhordása megakadályozza a rothadó anyagoknak a felhalmozódását a ház körül. Az utcát tisztántartása, az építési szabályzatok, a lakás zsúfoltságának megakadályozása, mind elsősorban a fertőző betegségek elleni védekezést szolgálják. A fertőző betegségek elleni védekezés kétféleképen történik: úgymint a megbetegedett egyének gyógyításában, másrészt pedig a fertőző betegségek megelőzésében, az úgynevezett prevencióban. A prevenció célját szolgálják elsősorban a fertőző betegségeknek a kötelező bejelentése. 1876 : XIV. t. c. 80. §-a mindenkire nézve kötelezően előírja, hogy ha valaki fertőző megbetegedést észlel, vagy a családjában, vagy pedig a környezetében, azonnal köteles azt a község elöljáróságának bejelenteni. Fertőző betegségek bejelentésének új rendszerét a 36.500/1930. N. M. M. számú rendelet szabályozta. Ennek értelmében minden orvos, aki prakszisában fertőző betegséget észlel, köteles bejelenteni a betegséget egyrészt az Országos Közegészségügyi Intézetnek, másrészt pedig a fertőző betegségek törzskönyvezésére kötő DROGISTA KÖZLÖNY etett községi vagy városi orvosnak. A bejelentés erre a célra szolgáló levelező lapokon történik. Úgy az elsőfokú, mint a másodfokú egészségügyi hatóság a fertőző megbetegedésekről pontos nyilvántartást vezet. Az Országos Közegészségügyi Intézet viszont az egész ország területén előforduló fertőző megbetegedésekről országos nyilvántartást vezet. A bejelentésre kötelezett ferőző betegségek a kövekezők: 1. ázsiai kolera, 2. pestis, 3. sárgaláz, 4. lepra, 5. hólyagos himlő, 6. kiütéses hagymáz, 7. bárányhimlő, 8. kanyaró, 9. vörheny, 10. roncsoló torokláb és torokgyík, 11. hörghurut, szamárköhögés, 12 szövődményes influenza, 13. gümőkór, 14. hasi hagymáz, 15. parazifusz és ételmérgezés, 16. vérhas, 17. visszatérő láz, 18. váltóláz, 19. járványos agy- és gerinchártyaláb, 20. járványos agyvelőlek, 21. Heine Medin-féle gyermekbénulás, 22. trachoma, 23. emberi lépfene, 24. emberi takonykór, 25. emberi veszettség és veszettségre gyanús állatok okozta marási sérülés, 26. a gyermekágyi láz. A fertőző betegségek bejelentésére azért van szükség, hogy a hatóság tudomást szerezzen a betegségről és a szükséges óvóintézkedéseket megtehesse. Ezek közé tartozik elsősorban a beteg elkülönítése. Ezért a hatóság a bejelentés után azonnal kiragasztatja azon a házon, ahol a fertőző beteg van a piros cédulát, amelyen óva int mindenkit attól, hogy oda belépjen. Ilyenkor szokásos az, hogy a beteg hozzátartozóit műhelyükből, vagy az iskolából, amíg a betegség lappangási ideje tartani szokott, kitiltják. Ugyanakkor pedig mindent elkövetnek, hogy a betegségnek a csírái, a beteg hányadéka, köpete, székletére megfelelő módon fertőtlenítessék. A fertőző betegségek elleni védekezésnek egy másik fázisa, amely a fertőtlenítésben, illetőleg a fertőző mikroorganizmusok elpusztításában nyilvánul meg. A fertőtlenítésnél igen fontos, hogy a fertőtlenítés magánál a beteg ágyánál történjen, hogy ez által a fertőző csíráknak a továbbhurcolása, illetőleg ártalmatlanná tétele, már a beteg ágyánál megtörténjen. Ugyancsak gondosan fertőtlenítik a beteg által használt tárgyakat is. A fertőtlenítés részint természetes úton, részint pedig mesterséges, illetőleg vegyi úton történik. A legjobb mikroorganizmus élő az erős napfény. Olyan tárgyakat, amelyeket fertőtleníteni nem lehet, több órán át kell erős napsütésnek kitenni, mely a betegséget okozó csírákat elpusztítja. Ugyancsak kitűnő fertőtlenítő mód a száraz, vagy pedig áramló forrógőzzel való fertőtlenítés. Fertőtlenítő anyagként szerepelnek elsősorban a mésztej, a kresol, phenol, (karbolsav) készítmények, a klórmész, de különösen a formaldehy. A fertőtlenítés módjára nézve tulajdonképpen általános szabályokat nem lehet felállítani, hanem arra kell törekednünk, hogy a fertőtlenítés mindig kielégítő és célszerű módon történjen. ÚJDONSÁG „ a r a n v s u e á H 2 02 hajszékítőtabletta külön szalmiákszeszt helyetesítő tablettával. Bronz és Tizián hajszínek is elérhetők. Új kézieladási cikk, nagy haszon biztosítva. IllERI/UIA gyógyszervegyészeti vállalat Budapest, V., dollán UCCU 3. Telefon : 1—146-95. BurgreiragraiBHg* +DONNA+ 13on ( hőfokon sterillé vulk. GUMIKÜLÖNLEGESSÉG K pható: Gyöngy-, ezüst selyem kivitelben. „KÉK LUXUS“ újdonság a gumigyártás remeke. Kizárólag a „DONNA“ márka részére készült NEM ÖSSZEVÁSÁROLT ÁRU. VÁJNA ÉS TÁRSA, V., Mérleg utca 4. Tel.: 1883-31. Continental gumigyár vezérképviselete.