Élelmezési ipar, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954-01-01 / 1. szám
2 Dobos L.—Nagy J. : Az alapanyagellátás statisztikai megfigyelése Élelmezési Ipar Vili. évf. (1954), 1. sz. Átmenetet képez a két csoport között, amikor az iparág a begyűjtés időszakában begyűjtött alapanyagot saját maga tárolja és abból hosszabb ideig — tehát nem kifejezetten kampányszerűen termel (pl. a növényolajipar), vagy pedig a begyűjtés nem kifejezetten kampányszerű, hanem az hoszszabb időn keresztül tart pl. dohányipar). Az alapanyagellátás megfigyelésénél az élelmiszeriparban tehát fontos feladat azt az időszakot kiválasztani, amikor egy-egy alapanyag megfigyelése döntően szükséges. A húsiparnak a vágóállattal való ellátását pl. folyamatosan kell megfigyelni, viszont a cukoripar cukorrépával való ellátottságának a megfigyelése csak a kampányban lehetséges. Ez egyszersmind megszabja az alapanyagellátás elemzésének feladatait is. A folyamatos anyagellátásnál általában az ütemesség vizsgálata a fontos. Itt az anyagkészletek vizsgálatának nincs különös jelentőségük, éppen a folyamatos ellátás miatt. Lényeges feladat ezeken a területeken a fajlagos anyagfelhasználás (kihozatal) vizsgálata. A veszteségek vizsgálatánál az elemzés főként a termelési veszteségekre irányul. A kampányszerű alapanyagellátásnál a nyersanyag oly nagy tömegben érkezik be, hogy a beérkezés naponta feldolgozásra nem kerülhet. A nyersanyag beérkezését célszerű naponta megfigyelni, annak ellenőrzése céljából, hogy a megtervezett mennyiség biztosított-e. A kampányszerű anyagellátásnál a nagy mennyiségben beérkezett nedvdús anyagok tárolása következtében rendkívüli jelentősége van — az anyagtakarékosság szempontjából — a tárolási veszteségek elemzésének. A fajlagos anyagfelhasználás, folyamatosan a kampányszerű ellátásnál is mérhető ugyan, de ennek alakulásáról helyes képet csak a feldolgozási idénybefejezése után kapunk. II. A tervszerű szocialista gazdálkodásban a termelés és elosztás arányát — valamint a készleteket — az anyagmérlegekben tervezik meg, illetve mérik. Az alapanyagmérleg lehet terv-és ténymérleg. A kettő összehasonlítása az alapanyagellátás tervteljesítéséről ad számot. Az alapanyagmérlegek önmagukban azonban nem elegendők annak megállapítására, hogy a felhasznált anyaggal hogyan gazdálkodtak a vállalatok. Ezt a célt szolgálják a 'fajlagos' anyagfelhasználási mutatók, vagy e mutatók fordított értékei: az anyagkihozatali mutatók. Az alapanyagellátás mérése az élelmiszeriparban is az előbbieken alapul, tehát kétféleképpen történik: 1. anyagmérlegek, 2. fajlagos anyagfelhasználási (kihozatali) mutatók útján. A legtöbb iparágban a rendszeresített szakmai kérdőívek is ezekre épülnek fel. A következőkben foglalkozunk néhány iparág alapanyagellátás mérésének vizsgálatát célzó szakmai statisztikai kérdőívével. a) Húsipar Az élelmiszeripar egyik legfontosabb iparágának szakmai kérdőíve legnagyobbrészt az ipar alapanyagát — a vágóállatot — és az abból való termékkihozatalt vizsgálja. Első része a vágóállatmérleg, amely közvetlenül a beérkező alapanyaggal, a vágóállattal foglalkozik. A vágóállatmérleg tehát lehetővé teszi a vágóhidak alapanyagellátásának mérlegszerű vizsgálatát. A beérkezés megfigyelésének termelő (begyűjtő) szektorok (Hizlaló és Sertéstenyésztő V., Állami Gazdaság, saját hizlalás stb.) szerinti felosztása módot nyújt annak vizsgálatára, hogy az egyes termelő szervek hogyan tettek eleget szállítási kötelezettségüknek. A vágást — az alapanyag feldolgozásának első fázisát — a tervvel szembeállítva is tartalmazza a kérdőív. A táblázatból pl. megállapítható, hogy darabban túlteljesítés, élősúlyban viszont lemaradás van. Ennek oka az, hogy a megtervezett 410 kg átlagsúly helyett a tényleges átlagsúly csak 390 kg, tehát a tervhez viszonyítva 90 db-al többet vágtak le, ezzel szemben 49 %-val kevesebb a tervezettnél a levágott állatok súlya. De előfordulhat olyan eset is, amikor atervet mind a darabra, mind az összsúlyra teljesítették, mégsem megfelelő az átlagsúly. Nézzük ezt meg egy gyakorlati példán: 2. táblázat Vágóállatmérleg 1. táblázat Megnevezés Marha blog Nyitóállomány....................................... 100 400 Beérkezés (részletezve) ................... 2000 7800 Kényszervágás....................................... 180 630 Beérkezés összes.................................. 2180 8430 Rendelkezésre áll összesen............ 2280 8830 1 Tényszám (vágás előtti élősúly) 2090 8151 Vágási Tervszám.................................. 2000 8200 Tervteljesítés százaléka . . 104,5 99,4 Istállózási veszteség...........................— 70 isz. veszt, az összes %-ában..........1 0,8 Záróállomány......................................... 190 609 Megnevezés Darab Élősúly (g) Átlagsúly (kg) Terv...................................... 1000 4000 400 Teljesítés............................. 1200 4680 390 Százalék............................... 120,0 117,0 97,5