Élelmezési ipar, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1954-01-01 / 1. szám

2 Dobos L.—Na­g­y J. : Az alapanyagel­látás statisztikai megfigyelése Élelmezési Ipar Vili. évf. (1954), 1. sz. Átmenetet képez a két csoport között, amikor az iparág a begyűjtés időszakában begyűjtött alapanyagot saját maga tárolja és abból hosszabb ideig — tehát nem kifeje­zetten kampányszerűen­­ termel (pl. a nö­vényolajipar), vagy pedig a begyűjtés nem kifejezetten kampányszerű, hanem az hosz­­szabb időn keresztül tart pl. dohányipar). Az alapanya­gellátás megfigyelésénél az élelmiszeriparban tehát fontos feladat azt az időszakot kiválasztani, amikor egy-egy alap­anyag megfigyelése döntően szükséges. A húsiparnak a vágóállattal való ellátását pl. folyamatosan kell megfigyelni, viszont a cu­koripar cukorrépával való ellátottságának a megfigyelése csak a kampányban lehetsé­ges. Ez egyszersmind megszabja az alap­anyagellátás elemzésének feladatait is. A folyamatos anyagellátásnál általában az ütemesség vizsgálata a fontos. Itt az anyag­készletek vizsgálatának nincs különös jelen­tőségük, éppen a folyamatos ellátás miatt. Lényeges feladat ezeken a területeken a fajlagos anyagfelhasználás (kihozatal) vizs­gálata. A veszteségek vizsgálatánál az elem­zés főként a termelési veszteségekre irányul. A kampányszerű alapanyagellátásnál a nyersanyag oly nagy tömegben érkezik be, hogy a beérkezés naponta feldolgozásra nem kerülhet. A nyersanyag beérkezését célszerű naponta megfigyelni, annak ellenőrzése cél­jából, hogy a megtervezett mennyiség biztosí­tott-e. A kampányszerű anyagellátásnál a nagy mennyiségben beérkezett nedvdús anya­gok tárolása következtében rendkívüli jelen­tősége van — az anyagtakarékosság szem­pontjából — a tárolási veszteségek elemzésé­nek. A fajlagos anyagfelhasználás, folyama­tosan a kampányszerű ellátásnál is mérhető ugyan, de ennek alakulásáról helyes képet csak a feldolgozási idény­­befejezése után kapunk. II. A tervszerű szocialista gazdálkodásban a termelés és elosztás arányát — valamint a készleteket — az anyagmérlegekben tervezik meg, illetve mérik. Az alapanyagmérleg le­het terv-­­és ténymérleg. A kettő összehason­lítása az alapanyagellátás tervteljesítéséről ad számot.­­ Az alapanyagmérlegek önmagukban azonban nem elegendők annak megállapítá­sára, hogy a felhasznált anyaggal hogyan gazdálkodtak a vállalatok. Ezt a célt szolgál­ják a 'fajlagos' anyagfelhasználási mutatók, vagy e mutatók fordított értékei: az anyag­­kihozatali mutatók. Az alapanyagellátás mérése az élelmi­szeriparban is az előbbieken alapul, tehát két­féleképpen történik: 1. anyagmérlegek, 2. fajlagos anyagfelhasználási (kihoza­tali) mutatók útján. A legtöbb iparágban a rendszeresített szakmai kérdőívek is ezekre épülnek fel. A következőkben foglalkozunk néhány iparág alapanyagellátás mérésének vizsgálatát célzó szakmai statisztikai kérdőívével. a) Húsipar Az élelmiszeripar egyik legfontosabb iparágának szakmai kérdőíve legnagyobbrészt az ipar alapanyagát — a vágóállatot —­ és az abból való termékkihozatalt vizsgálja. Első része a vágóállatmérleg, amely közvetlenül a beérkező alapanyaggal, a vágóállattal foglal­kozik. A vágóállatmérleg tehát lehetővé teszi a vágóhidak alapanyagellátásának mérlegszerű vizsgálatát. A beérkezés megfigyelésének ter­melő (begyűjtő) szektorok (Hizlaló és Ser­téstenyésztő V., Állami Gazdaság, saját hiz­lalás stb.) szerinti felosztása módot nyújt an­nak vizsgálatára, hogy az egyes termelő szer­vek hogyan tettek eleget szállítási kötelezett­ségüknek. A vágást — az alapanyag feldolgo­zásának első fázisát — a tervvel szembe­állítva is tartalmazza a kérdőív. A táblázat­ból pl. megállapítható, hogy darabban túltel­jesítés, élősúlyban viszont lemaradás van. En­nek oka az, hogy a megtervezett 410 kg átlag­súly helyett a tényleges átlagsúly csak 390 kg, tehát a tervhez viszonyítva 90 db-al többet vágtak le, ezzel szemben 49 %-val kevesebb a tervezettnél a levágott állatok súlya. De elő­fordulhat olyan eset is, amikor a­­tervet mind a darabra, mind az összsúlyra teljesítették, mégsem megfelelő az átlagsúly. Nézzük ezt meg egy gyakorlati példán: 2. táblázat Vágóállatmérleg 1. táblázat Megnevezés Marha blog Nyitóállomány....................................... 100 400 Beérkezés (részletezve) ................... 2000 7800 Kényszervágás....................................... 180 630 Beérkezés összes.................................. 2180 8430 Rendelkezésre áll összesen............ 2280 8830 1 Tényszám (vágás előtti élősúly) 2090 8151 Vágás­i Tervszám.................................. 2000 8200­­ Tervteljesítés százaléka . . 104,5 99,4 Istállózási veszteség...........................— 70 isz. veszt, az összes %-ában..........1 0,8 Záróállomány......................................... 190 609 Megnevezés Darab Élősúly (g) Átlag­súly (kg) Terv...................................... 1000 4000 400 Teljesítés............................. 1200 4680 390 Százalék............................... 120,0 117,0 97,5

Next