Építés - építészet, 1950 (2. évfolyam, 1-12. szám)

3. szám

Az ily módon előkészített tervfelbontás kiegé­szítője : minden idomozott tervnek nagyléptékű felnagyított másolata, melyet csomagolópapírra elegendő felrajzolni oly módon, hogy csupán az idomokat és idomszámokat tartalmazza. Ez kerül a munkahelyre, vagy az öltözőbe, vagy a munkás­ebédlőbe, hogy a dolgozók tájékozódni tudjanak a rendelkezésükre adott munkalapok alapján. Mind e munkák a központi irodában készülnek s közülük a munkahelyre, illetve a helyi építés­­vezetőhöz kerül : a kivitelezési ütemterv, az üte­mezett anyagkivonat, az ütemezett munkaerő­szükséglet, a pénzügyi ütemterv, az előméretes felbontott terv és a nagyléptékű magyarázó ter­vek is. Ezek felhasználásával minden hét utolsó napjai­ban az építésvezető a munkavezető segítségével kiállítja az e célra szerkesztett munkalapokat, melyek oly módon készülnek, hogy egyik részük feltünteti a dolgozó részére egy hétre előirányzott munkát pontos idomjellel, mennyiséggel és forint­érték előirányzattal, így a dolgozó előre tudja, hogy a feladat végrehajtásakor milyen keresetre számít­hat. A munkalap kiállításánál figyelembe veszik a dolgozó munkaképességét is. A munkalap másik részén ezzel szemben a­­ténylegesen elkészített munkálatokat tüntetik fel. Ezt a részt hétközben maga a munkavállaló vezeti, majd a normafelmérő véglegesíti. Ennek alapján történik járandóságának kiértékelése, egyben a heti bérlista elkészítése is. Mindezek — ismétlem — akkor valósíthatók meg, ha az építkezéssel kapcsolatos teljes terv­dokumentáció a vállalat rendelkezésére áll. Az 1950. év nagy részében azonban, de a későbbiekben is, amikor majd országos érdekű sürgős munkálatok elkészítése válik szükségessé, előfordulhat, hogy építkezéseket kell végrehajtani anélkül, hogy minden tervdokumentáció rendelkezésre álljon. Megállapítást nyert, hogy ilyen esetben is legalább az 1 : 100-as mérethelyes tervek és a pincével kapcsolatos összes szerkezeti kiviteli tervek — az alapozási tervekkel együtt — kell, hogy rendel­kezésre álljanak és legalább a föld-, kőműves-, elhelyező- és vasbeton munkára vonatkozó költség­­vetések is. Ezenkívül szükséges az építkezés határ­idejének, kiviteli módjának, az iparosmunkáknak ismerete, hogy az építésvezető az organizációs és kivitelezési ütemtervet a különféle iparosmunkák — a kivitelezés sorrendjében történő — kapcsoló­dásának figyelembevételével tudja elkészíteni. Megállapítást nyert, hogy ilyen munkálatoknál az építtető által megkívánt műszaki végrehajtás időmennyiségéhez, a felvonulás megszervezésének elvégzésére minimálisan három hét idő adandó és az ilyen módon kiszámított munkaidőt kell a szerző­dés kötésekor figyelembe venni. Ez a három hét csupán normál építési objektumoknál elegendő. Rendkívüli körülmények között végrehajtandó épít­kezéseknél előfordulhat ettől nagyobb eltérés is, amikor nagyarányú organizáció és előmunkálatok szükségesek. Általában a generálmunkát végző építővállalat a jövőben a szakipari munkálatok legnagyobb részét nem saját vertikális üzemével fogja elvégezni, hanem szakipari nemzeti vállalatok közbejöttével. A szakipari nemzeti vállalatok a saját munkaterü­letükre az előbbiekben említett szempontok figye­lembevételével ugyancsak tervfelbontást fognak készíteni, figyelemmel az ütemezett anyagkivonatra, munkaerőszükségletre és a megadott kezdési és befejezési határidőre. Tehát a generálmunkát végző nemzeti vállalat részéről elegendő, ha az általa készített kivitelezési ütemtervben a szakipari válla­latokat csupán bejelöli munkakezdés és befejezés szempontjából és ezek figyelembevételével történik a szakipari munka vállalatba adása a szakipari nemzeti vállalatok részére. A generálvállalat építésvezetője a szakipari nemzeti vállalatok munkáját ugyanúgy köteles művezetni munkaminőség és munkafegyelem szem­pontjából, mintha azt saját vertikális üzeme készítené, annál is inkább, mert a legcsekélyebb határidőeltolódás az egyes kapcsolódó iparos­munkáknál az egész építkezés tervszerűségének felborulását eredményezi. E cél érdekében a generál­ás a szakipari vállalatok közötti szoros kapcsolatot felettes hatóságaik ilyen irányú rendelkezései és ipari központok operatív közreműködése és egy­másrautaltsága kell, hogy biztosítsa. Fentiekben közöltek csupán a magasépítőiparra vonatkozó tervfelbontás irányelvei. Azok a gyakor­latban, a fejlődés folyamán kisebb-nagyobb válto­zásokon fognak keresztülmenni. Végül felveszik azt a formát, mely már a szocialista építésszervezés és vezetés új munkamódszerét jelenti. Stiller Róbert: »A szocialista versenyben minden perc drága és éppen ezért a sztahanovistáknak külön figyelmet kell fordítaniok a helyes időbeosztásra, munkahelyeik, munkaeszközeik rendbentartására« ( Zsuravljev ) 190

Next