Építészeti szemle, 1898 (7. évfolyam, 1-19. szám)

1898-05-01 / 5. szám

Sírboltok építése. A kőbányai új teme­tőben, valamint a farkasréti temetőben több új árkádos sírboltot építtet a főváros. A mérnöki hivatal készíti a terveket s ha elkészülnek, az építést még az idén megkezdik. Új törvénykezési épületek. Az igazság­ügyi miniszter elhatározta, hogy Székes­fehérvárott, Nagyszebenben, Lőcsén, Kecs­keméten, Kaposvárott, és Fiuméban a mai kornak megfelelő új igazságügyi épüle­teket és fogházakat építtet. E célból a nevezett városok törvényhatóságaival foly­nak a tárgyalások. Börze építés. A tőzsdetanács új börze építését vette tervbe s az előmunkálatok elkészítésére egy épitési tanácsadói állást szervezett s annak betöltésére pályázatot hirdetett. Az állásra több építész pályá­zott s azok közül a tanács szótöbbséggel Ullmann Gyula fiatal épitészt válasz­totta meg. Tisztelet becsület a fiatal erőknek, de tanácsadói állásra csak élet­­tapasztalatok­kal bíró építész a hivatott személy. A Károlykaszárnya telkének szabályo­zási tervére a székesfőváros pályázatot hirdet: 1. A pályázat titkos és csak magyar állampolgár vehet benne részt. 2. A Károly­kaszárnya területének és környékének szabályozási terve készítendő, különösen figyelemmel arra, hogy az új városházát ide helyezik. A szabályozási és a városház elhelyezésének terve csak a főváros által kiadott s két forintért (!) árusított mintákon készíthető. Melléklendő magyar nyelvű műszaki leírás. A költségek kiszámításá­hoz szükséges az eleső és a nyert terü­letek pontos föltüntetése. 3. A városház céljára legalább 6600 négyszögöl területet kell hagyni, úgy, hogy a gránátos­ utcai rész az építés befejezéséig föntartható legyen. 4. A terv a mai szabályozásba beleilleszthető legyen s különösen figye­lembe kell venni, hogy az evangélikus templomnak s lehetőleg a paplaknak és iskolának is alkalmas hely jusson. 5. Monu­mentális és új épületek eltávolítását kerülni kell s a gazdasági szempontokat a lehe­­y templom a fővárosban. A karmeli­ták a Terézváros külső részén 180.000 frt költséggel új templomot szándékoznak építeni. A költséghez a főváros 60.000 frtot szavazott meg. A nagybányai festők megtámadva érez­ték magukat a képzőművészeti társulat utolsó közgyűlésnek előterjesztett jelen­tése által s ennek folytán hosszabb véde­kezést közölnek a lapokban, mely védelem­nek a legmeggyőzőbb érve az, hogy «a közönség a rosszból tanulja megismerni a jobbat.» Hát ez bizony igaz. A nagy­bányai sok rosszból tanulta megismerni a nagyközönség a jobbat. Mi a nagybányai igyekezetei becsüljük, hanem ne töre­kedjenek azok az urak, a­kik csinálják a mozgalmat pusztán arra, hogy csak rosszat produkáljanak, mert a közönség a jót direkte is — a rossznak mellőzé­sével — bírja megismerni. Zsinagóga építés. A marosvásárhelyi két izraelita hitközség egyesülten díszes új zsinagóga építését vette tervbe­­tőség határáig figyelembe kell venni. 6. A zsűri a pályaműveket közlekedési, szépészeti és pénzügyi szempontból bírálja. 7. A díjat csak abszolút becscsel bíró s kivitelre is alkalmas terv kapja meg. 8. Az első díj 1000 frt, a második 500 frt. 9. A zsűri az alakilag hibás terveket ki­zárja. A kizáráshoz a zsűri kétharmad­részének szavazata szükséges. 10. A díja­zott terveken kívül a zsűrinek joga van 200—200 forintért megvásárlásra ajánlani. Ha abszolút értékű s kivihető terv nincsen, a díjat nem adják ki. A pályaművek tizennégy napig közszemlére lesznek ki­téve. 11. A zsűri ítélete végérvényes s meg nem felebbezhető. 12. A zsűri elnöke a középítési bizottság elnöke, tagjai: a III. ügyosztályt vezető tanácsos, a köz­építési igazgató, a középítési bizottság négy tagja, a közmunkatanács s a mérnök- és épitő-egyesület egy-egy tagja. 13. A díja­zott és megvásárolt tervek a főváros kizá­rólagos tulajdonában maradnak. 14. A díjat a zsűri ítélete után egy hónap alatt ki­fizetik. 15. A pályaműveket 1898. julius PÁLYÁZATOK.

Next