Az Épitési Ipar, 1878 (2. évfolyam, 1/53-52/104. szám)

1878-08-04 / 31. (83.) szám

Előfizetési ár: Egész évre . . 8 frt. , A m. mérn. és ép. egyl. tagjainak Félévre .... 4 frt. Egész évre . . 6 frt. Negyedévre. . 2 frt.­­ Félévre .... 3 frt. 31—83. szám. Vasárnap, augusztus Szerkesztőség: Budapest, IV. kerület, Zöldfa-utca, 13. szám. Kiadó­hivatal : IV. k. Borz-utca, 9. sz. Reclamátiók a kiadó­hivatalhoz intézendők. Tartalom: Meghivó. — A napórák szerkesztéséről. (Folyt.) — Rajzmelléklettel. — Egy új kőemelő­­ gép. — Fametszettel. — Vegyesek. — Fővárosi ügyek. — Hivatalos hirdetmények. — Szerkesztői üzenet. — Időjárási adatok. — Hirdetések. Meghívó. A magy. mérnök- és építész-egylet mű­-és középítészeti szakosztályai jövő hétfőn — i. é. aug. 5-én — esti 6­2 órakor, az egylet helyiségében (régi Lloyd-épület II. em.) szakülést tartanak. Tárgyai: 1. A VII-dik tervezési pályázat alkalmából beérkezett pályaművek megbírálására fölkért bíráló­bizottság bemu­tatja bírálati jegyzőkönyvét. 2. Az építőmesteri jog gyakorolhatására szükséges kellékek iránti javaslattétel végett kiküldött bizottság jelentése. 3. Netaláni indítványok: Pártos Gyula s. k., Ybl Miklós s. k., szakoszt. jegyző. szakoszt elnök. A napórák szerkesztéséről.­ ­Gyakorlati szempontból.) — Rajzmelléklettel. — (Folytatás.) C) A verticalis vagy függélyes napórák. A függélyes napórák órasíkjuk helyzete szerint há­romfélék lehetnek és pedig: a) függélyes déli órák, melyeknek síkjai a nyugat­­keleti vonalban állnak, tehát azimuthjuk egy derék­szöget képez; p) délkeleti vagy délnyugati napórák , melyeknek órasíkja délkelet vagy délnyugat felé néz, a­miért azimuth­juk egy éles szöget képez; és 1ó keleti­ vagy nyugati napórák, melyeknek óra­síkjuk magában a meridián vonalban lévén, azimuth szög­gel nem bírnak. a) A függélyes déli napórák. Ezen napórák a mutatórúd hajlási szögét kivéve, egészen megegyeznek a vízszintes napórákkal, mert óra­síkjuk a déli­ síkra merőleges lévén, a mutatórúdon ke­resztül fektetett ama sík, mely az órasíkra merőleges, szintén összeesik a déllő síkkal, a­miért a függélyes déli napóráknál is a déllő vonal maga képezi az óra alapvo­nalát, e rúd hajlási szöge azonban egyenlő a sarkmagas­ság vagy földrajzi szélesség pótszögével. A függélyes déli napórák ezen tulajdonságainál fogva egészen úgy szerkesztetnek, mint a vízszintes napórák, csakhogy a függélyes déli napóráknál nem a földrajzi szélesség, hanem annak pótszöge (Budapesten 42° 36' 48") veendő a mutatórúd hajlási szögéül; ezen órákra nézve tehát a szerkesztési módot különön tárgyalni nem szük­séges. b) A függélyes délkeleti vagy délnyugati napórák. Ezek szerkesztésére az azimuth éles szöge szüksé­geltetvén, annak meghatározását tárgyaljuk mindenek­előtt. Induljunk ki azon tételből, hogy valamely iv húr­jának fele, az ezen ívnek megfelelő szög felének sinusa. Legyen az i-sö ábrában hi az órasik iránya, li pedig a vízszintes déllö vonal, tehát a hil szög — w az azimuth ; ha e szög i csúcsából kiindulva annak két szárára a hosszegységet (egy méter) i«-t és ip-t felrakjuk az egység sugarú körívnek ap húrját megmérjük, lesz e húr fele ~ — py — ay — sin. TM­I feltéve, hogy up = 0.497 méter, akkor — — —= 0.2485 az azimuthszög felének sinusa, tehát sin = 0,2485. Minden építészeti és mérnöki segéd­könyvből ki lehet venni, hogy 0,2476 a­­4° 20­ szög sinusa és 0,2504 a r4° 36­ szög sinusa; a 10 percnyi különbségnek megfelelő sinus-különbség tehát lesz 0,2504 — 0,2476 — 0,0028; a n'0- szög sinusa és a 140 20' szög sinusa között pedig a különbség 0,2485 — 0,2476 = 0,0009 lévén, e különbségnek megfelelő első percekre álland ezen arány: 0,0028:0,0009 = io­ x, miből x = 3.211 vagy y 1­2-7", a­miért a szög = (140 20') -j- (3' 12-7") = 140 23' 12‘7" és maga az azimuth w — 2 (140 12/ 12*7), te­hát w = 28° 46' 25-4//. Az azimuthnak szögét úgy is meg lehet határozni, ha annak csúcsától úgy a fal irányában, mint a délső vonal­ban egy tetszőleges (1. ábra) *­?, és IQ vonal, valamint e vonalak végpontjai közötti tS hosszúsága megméretik. Az azimuth, valamint az égi testek magasságának meghatározására és a napórák készítésére nagy előnynyel a 12. ábrában látható szögmérő műszert lehet használni, melyet mindenki könnyű módon elkészíthet. Két egészen egyenlő, egy méternél valamivel rövidebb négyszögletes ab és cd léc egyik végénél csuklóval egyesítendők úgy, hogy a másik két végénél az é és B hegyek végei egy pon-Mai számunkhoz van mellékelve a trieszti biztosító társaság (Assicurazioni Generali) 1877. évi számadása.

Next