Az Épitési Ipar, 1878 (2. évfolyam, 1/53-52/104. szám)
1878-10-20 / 42. (94.) szám
Előfizetési ár: aq__q.a ' Szerkesztoseg: Egész évre . . 8 frt. A m. mérn. és ép. egyi tagjainak j oT bZdlil. Budapest, IV. kerület, Zöldfa utca, 13. szám. Félévre . 4 frt | Egész évre fi frt | Negyedévre. . 2 frt | Félévre .... 3 frt . VftSQXIllip, Tartalom: Figyelmeztetés. — Meghívó. — Az építkezések körül előforduló balesetekről. — Petroleum-légszesz-lámpa. — Munka- és anyagegységi árak. — Vegyesek. — Magy. mérnök- és építész-egylet. — Fővárosi ügyek. — Ajánlati árlejtés. - Időjárási adatok. — Hirdetések. október 20 Kiadóhivatal : IV k. Borz-utca. 9. sz. Reclamációk a kiadóhivatalhoz intézendők. Figyelmeztetés: Az „Építési Ipar“ szerkesztősége folyó év october 26-án a Herrich-féle házba (IX. kerület, Csillag utca, 10. szám II. emelet, 18 ajtó) költözik át, ennélfogva a lap szellemi részét illető minden közlemény ide küldendő. Meghívó. A magy. mérnök- és építész-egylet mű-és középítészeti szakosztályai jövő hétfőn — f. é. oct. 21 -én — esti 62 órakor, az egylet helyiségében (régi Lloyd-épület II. em.) szakülést tartanak. Tárgyai: 1. Az építőmesteri jog szabályozása érdekében kiküldött ötös bizottság jelentésének megvitatása. 2. Netaláni indítványok. Pártos Gyula s. k., Ybl Miklós s. k., szakoszt jegyző, szakoszt elnök. Az építkezések körül előforduló balesetekről. 1. Aki figyelemmel kisérte, meggyőződhetett róla, hogy nem múlt el még egy év a fővárosban, melynek lefolyása alatt a köz- vagy magánépítkezés terén valamely szerencsétlenség ne fordult volna elő. Ma egy friss boltozat szakad be, és maga alá temet egy, a boltozott helyiségben szerelmeskedő napszámospárt; holnap egy pillér omlik össze és az agyon egy-két családos, gyermekekkel bíró kézművest vagy napszámost. Majd egy egész épületszárny omlik porba , ahonnét csak alig egy negyedórája vonult ki az építési bizottmányi küldöttség. Majd ismét egy attica vagy főpárkány vagy nehéz gypsnemű anyagból készült díszítmény hull alá , s csakis a véletlennek tulajdoníthatni, hogy valakit agyon nem ütött. Csak nem rég közölték a lapok*, hogy egy jégverem építésénél a függélyes oldalfallal kiásott földtömeg beomolván, két embert temetett el; egy tűzfal beomlása két, egy cég alatt működő szorgalmas iparos családot tett tönkre, műtermét, a drága készülékek és bútorral együtt porrá zúzván; kevéssel az előtt pedig egy függő állvány gerendája törvén ketté, az állványon dolgozók közül két egyént tett halottá és többeket egész életükre nyomorék koldusokká; sőt még *) Biz az még a múlt télen volt, de ezen cikk közlésére csak most kerülhetett a sor. A szerk. a főváros által házilag kezelt újlaki templom helyreállítására vonatkozó építkezésnél is, miként a lapok közölték, az állványok célszerűtlen szerkezete miatt egy családos ember zúzatott agyon. Nem kívánjuk részletezni e szomorú képet, mely koronkint — fájdalom — gyakrabban megújul, a napisajtó szorgalmasan feljegyzi az építkezési ipar áldozatait is, úgy, mint azokat, kik öngyilkosság, párbaj vagy külső megtámadásnak esnek áldozatul. S ép azért, mert a napi sajtó hasábjain gyakrabban fordulnak elő ily szomorú feljegyzések : tartjuk kötelességünknek mi is ezen dolgokkal és e szerencsétlenségek okaival részletesebben foglalkozni. A szíves olvasó, mielőtt tovább mennénk, azt fogja magában mondani, hogy másutt is történnek hasonnemű szerencsétlenségek, nemcsak a mi fővárosunkban, s ezek pozitív oka rendszerint kifürkészhetlen, és mi talán igazat is adunk ez irányban a t. olvasónak, még ha azt teszi is hozzá, hogy az ily természetű szerencsétlenségek oka nem mindig ugyanegy, mert az beállhat a legnagyobb elővigyázat mellett is, hanem a szíves olvasó meg fogja engedni nekünk, hogy bárminő legyen az oka az előfordult szerencsétlenségeknek — nálunk, vagy a külföldön, — az, egy kis igazságérzettel ítélve meg a dolgot —, mindenkor gondatlanság, hanyagság vagy szakértelmi hiányra vezethető vissza. Mert az építkezés természeti törvényeken, menyiségtani számadatokon, és physical cardinalis tételeken alapszik, s aki e törvényeknek hódol, aki okszerűen számít, az sohasem csalatkozhatik, az mindig bizton épít. Mert a tudományosan és gyakorlatilag alapos, szakszerű, józan számítás soha sem hibázhat. A természet alaptörvényei mindig biztosak, de nem biztosak mindig az emberek azok alkalmazásában — kivált ha a szakismeret hiányos, vagy az észszerűtlen gazdálkodás és önhaszonlesés vezérli őket — tervezeteik és számításaikban. Ha végig tekintünk a korunkban előforduló, a tudomásunk szerint megtörtént, és részben a napi sajtó által is feljegyzett balesetek nem ritka során, és ha ezeket gyakorlati szempontból tárgyaljuk , akkor azon meggyőződésre jutunk, hogy a napirenden levő balesetek átalában három osztályba sorozhatók , s jelesül előfordulnak : 1) omlások építkezés alatt álló épületeknél, 2) omlások fennálló épületeken, 3) leesések az állványokról. Ha azonban e három osztályba sorolt balesetek