Az Épitési Ipar, 1884 (8. évfolyam, 1/366-52/417. szám)
1884-10-19 / 42. (407.) szám
tiO fizetesi ar. Ig máTM Egész évre . 8 frt. AM.Mérn. és Bp. Egyl. tagjainak ét Il. SZdlNL Félévre . . 4 frt Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. .. , , ,, Negyedévre. 2 frt |l Egyes szám ára 25 kr. Vfl.Sfl.rHftp, OKtODBr ÍJ Szerkesztő- és kiadó-iroda: VII. ker. Kerepesi út 24. sz. III. e. 4. ajtó. Minden a lapot illető küldemény ide intézendő. Kiadják: Ámon József, Lenke Kiroly, Bukovics Gyula, Czigler Gyözö, Devecis Delvecchio Ferenc, Bötzer Zipót, ganda József, geszti Adolf, Ganz és gdzsa, Hauszmann Alajos, gieronymi Király, Hofhauser Lajos, gallina Mór, Kauszt János, géléi ,Napóleon, gundEndre, Zangenfeld grigyes, Zechner Lajos, Zukse-gibry Béla, Qdechwart Andris, geuschlossEmil, Neuschiosz Ödön és glavetti, gey Béla, Birtos Gyula, guche József, Schlick Béla, Steindl Imre, golnay Lajos, Weber Antal, Ybl Miklós, Zellerin Mátyás, pártosi Gyula, a kiadótulajdonosok képviselője. Felelős szerkesztő: csey Béla. Tartalom : Meghívó. — A budapesti Erzsébet-kórház. (Rajzmellékletek : A telep madártávlata, helyszínrajza és fölvételi épület homlokzata). — A csiszoló kőről Vegyesek. — Fővárosi ügyek.— Ajánlati árlejtések. — Hirdetések Meghívó. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középítési szakosztályai jövő hétfőn, folyó évi október hó 20-ikán este 61/8 órakor az egyesület helyiségében (Csillag utca 12. sz. alatt) szakülést tartanak, melynek tárgyai: 1. A szakosztályok megalakulása. 2. Békés város tervezési pályázatára beérkezett tervek felülbíráló bizottságának megválasztása. 3. Folyó ügyek, indítványok. Ybl Miklós s. k. Czigler Győző s. k. szakoszt. elnök szakoszt. jegyző. A budapesti Erzsébet-kórház. Hauszmann Alajostól. (Három rajzmelléklettel: a kórháztelep madártávlata, helyszínrajza és a fölvételi épület homlokzata.) A magyar szent korona országainak »vöröskeresztegylete« azon legelső és legnemesebb feladatának, »a háború okozta szerencsétlenségek enyhítésének«, egyéb meszszevágó intézményein kívül, csak úgy véli teljes mértékben megfelelhetni, ha oly intézetet is létesít, melyben a harctérre küldendő ápolónők kellő elméleti és gyakorlati kiképeztetést, háború idejében pedig a sebesült harcosok menedékhelyet, ápolást és gyógyítást nyerhetnek. Eme nemes törekvésnek köszöni létrejövetelét a Hauszmann Alajos tervei szerint épült kórház, mely Ő felsége a király jelenlétében ma adatik át rendeltetésének. Az építési programm a fent említett kettős célnak megfelelően — t. i. béke idejében az ápolónők kiképzése és begyakorlása, háború esetében pedig a sebesültek gondozása és gyógyítása a következőképen állapíttatott meg: Az ápolónők egyarányos kiképezésére mintaszerűen felszerelt kórház állítandó fel 120 beteg számára. A 120 ágy négy pavillonba osztandó be, és pedig két épület (tiszti pavilion) egyenként 20 ágygyal csupán egyes, azaz külön szobákat, és két pavilion (a sebészeti és belgyógyászati osztály számára) egyenként 40 ágygyal kisebb kórtermeket foglaljon magában. A kórpavilionokon kívül kívántatik még egy felvételi épület az administrativ, beteg-felvétel és az ápolónők (tanulók) lakása számára, továbbá konyha- és mosókonyha-épület s halottas ház. A központi mintakórház kiegészítendő oly barakkokkal, amelyekben háború esetén 680 sebesült találhasson felvételt , béke idejében pedig a betegszállító kolonnák és tábori kórházkészletek elhelyezésére szolgáljanak. Végül kívántatik még, hogy esetleg előfordulható ragályos vagy hevenyfertőző betegek felvételére, — egy 4 ágyas elkülönítő pavilion, — azonfelül egy nagy raktár anyagok és felszerelések, és egy raktár a kórházba jövő sebesültek fegyverei, ruhái stb. elhelyezésére építtessék. E programm szerint tehát a kórház, az elkülönítő pavillonon kívül, béke idején 120, háborúban pedig 800 beteget vehet föl. A kórház eleintén arra a telekre volt tervezve, melyet Budapest főváros törvényhatósága a Duna balpartján, a Ludoviceum mögött, 7652 négyszögöl kiterjedésben e célra az egyesületnek díjtalanul átengedett. A terv készítésekor kiderült, hogy a telek nem célirányos. Sikerült azonban a Duna jobbpartján a Győri-út és Alkotás utca között fekvő telket, mely egy kórház építéséhez köthető igényeknek minden tekintetben megfelel, vásárlás útján birtokba venni. Eme telek nagysága 48.200 m 2, nincs nagy távolságban a város közepétől; igen magas fekvésével (átlag 47 méter a Duna 0 pontja felett) uralkodik a környezeten. Északi részén határos az állami tanítóképző kertjeivel, nyugati és délnyugati irányban szabad kilátást enged a várost övező gyönyörű hegyekre, míg kelet felé az előtte fekvő Krisztinaváros, a vár és királyi palota látható. A telek az Alkotás utcától a Győri-útig 5-60 méter lejtőségű lévén, az épületeket teraszszerűen lehetett . E terv alaprajzát 1882. évi 16—276. számunkban közöltük.