Épitő Ipar, 1889 (13. évfolyam, 1/627-52/678. szám)
1889-03-03 / 9. (635.) szám
1889. BUDAPEST. Előfizetési ár: Egész évre . ... 8 frt Félévre..............4 frt Negyedévre . . 2 frt Egy szám ára 25 kr.ÉPÍTŐipar MŰSZAKI HETILAP. 9. — 635. sz. — Vasárnap, március 3-án. XIII. ÉVFOLYAM. Szerkesztő- és kiadó-iroda: VII. kerület, Kerepesi út 24. szám, III. em., I. ajtó Minden a lapot illető küldemény ide intézendő. AZ ÉPITŐMESTERI KÉPZETTSÉG MEGVIZSGÁLÁSÁRA SZERVEZETT BIZOTTSÁG, VALAMINT A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK, KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- ÉS ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Kiadják: Amon József, Lenkó Károly, Bukovics Gyula, Czigler Győző, Devecis Delvecchio Ferenc, Dótzer Lipót, Fanda József, Feszti Adolf, Ganz és Társa, Hauszmann Alajos, Hieronymi Károly, Hofhauser Lajos, Kallina Mór, Kauser János, Kéler Napoleon, Krajcsovits Lajos, Kund Endre, Langenfeld Frigyes, Lechner Lajos, Lukse-Fábry Béla, Mechwart András, Neuschloss Emil, Neuschlosz Ödön és Marcell, Ney Béla, Pártos Gyula, Pucher József, Schlick Béla, Steindl Imre, Tolnay Lajos, Weber Antal, Ybl Miklós, Zellerin Mátyás, Zsigmondy Béla,—A kiadótulajdonosok képviselője: Pártos Gyula, Mihályfi József, főmunkatárs. Felelős szerkesztő: Neil Béla. Tartalom. Meghívó. — Meghívás. — A budapesti unitárius egyházközség temploma és bérháza. (Rajzmelléklettel.) — Budapest végleges vízműve. — Gyűjtés a Treffort-emlékre. — Vegyesek. — M. Mérnök- és Építész-Egylet. — Fővárosi ügyek. — Ajánlati árlejtések. — Pályázatok. — Hirdetések. Iriuó. A Magy. Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középítési egyesült szakosztályai holnap, hétfőn, folyó hó 4-én esti 6l1 órakor az egyesület helyiségeiben (Andrássy út 25. sz., 1. emelet) összejövetelt tartanak, mely alkalommal a terminológiai bizottság tanácskozik. Ybl Miklós, Steinhausz László, elnök, szakoszt, jegyző. MEGHÍVÁS: A budapesti építőmesterek, kőműves-, kőfaragó- és ácsmesterek ipartestülete Budapesten a VI. és VII. kerületi fővárosi kör ebédlőtermében (VI., Szerecsen-utca 54. sz. a. földszint) f. évi március hó 10-én, d. e. 10 órakor rendes közgyűlést tart, melyre a t. tag urak tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés napirendje: 1. Az 1888. évi jelentés. •—• 2. Az 1888. évi számadások megvizsgálása. — 3. Az 1889. évi költségvetés megállapítása. — 4. A hozzájárulási kulcs megállapítása 1889. évre. — 5. Az elöljáróság javaslata az ipartestület tagjai részére felállítandó segély- és nyugdíjintézet iránt, és ennek alapszabály tervezete ;• ennek kapcsán — 6. az ipartestületi alapszabályoknak esetleges módosítása. — 7. Az ipartestületi elnöknek, az elöljáróság 24 rendes és 12 póttagjának megválasztása 3 évre.*) 8. Három számvizsgáló választása. — 9. A tagok indítványai.**) Kelt Budapesten, 1889. évi február hó 19-én. A budapesti építőmesterek, kőműves-, kőfaragó- és ácsmesterek Ipartestülete : Gunszt József, dr. Horváth János, Pucher József, ipartest, jegyző, iparhatós, biztos, ipartest, elnök. *) 13. §. A testületi elöljáróság 24 rendes és 12 póttagból áll, és pedig 12 rendes és 6 póttag az építő- és kőművesmesterek közül. 8 rendes és 4 póttag az ácsmesterek közül, 4 rendes és 2 póttag pedig a kőfaragómesterek közül,— a testület választóképes tagjai által közgyűlésen viszonylagos szótöbbséggel 3 évre választatik. Választható azon választóképes (11 §.) testületi tag, aki legalább 3 év óta a város területén mint önálló iparos működik. (11. §. (l. p.) A közgyűlésen a testületbe tartozó minden iparos, ki politikai jogai gyakorlatából felfüggesztve nincsen, szavazattal bír. **) Napirendre ki nem tűzött indítványok csak azon esetben vétetnek a közgyűlésen tanácskozás alá, ha 20 tag aláírásával ellátva legalább 3 nappal a gyűlés napja előtt az elöljárósághoz írásban beadatnak. A budapesti unitárius egyházközség temploma és bérháza. (Rajzmelléklet: az alkotmány utcai homlokzat.) A budapesti unitárius egyházközségnek Budapest főváros törvényhatósága 1884-ben — templomépítésre szánt — nagyobb telket adományozott avval, hogy a templommal kapcsolatban bérházat építeni is megengedi. A város a telek adományozásához csupán azt a kikötést kapcsolta, hogy az Alkotmány-, Koháry- és Szalayutca által határolt — tehát az épülőfélben lévő törvénykezési palotával szemben fekvő 600 négyzetösnyi telken emelendő épületen a templom a külső homlokzati kiképzésbe is belevonassék. Általában megkívánta, hogy az egész épület az ezen vidéken már felépített és még felépítendő házakkal építészetileg összhangban álljon és azoknak jellegével bírjon. Az építendő templom és bérház terveinek elkészítésekor elsősorban az tartatott szem előtt, hogy a templomnak — mint ilyennek — rendeltetése által megkövetelt stylje és annak nagyobb szabású arányai a bérház profán jellegével lehetőleg összeegyeztessenek s mindamellett a templomnak külső jellege is megőriztessék. A templom a Koháry utcai középtengelyben helyeztetett el, míg a másik két utcára szóló rész tisztán mint bérház szerepel. A bérház úgy gazdasági szempontból, mint a környező épületek külső kiképzésének tekintetbe vételével több emeletsorral vézetett, minek folytán a templom a földszinten nem volt elhelyezhető. A templom ugyanis csupán körülbelül kétszáz ülőhelyre terveztetett s 832 m. szélességgel és 2450 m. hosszúsággal magassági méreteit lehetetlen lett volna — az előbb említett okoknál fogva — megszabott háromemeletes bérház négy szobasora fölé vezetni. A templom küszöbe tehát a bérház második emeletének padozatával helyeztetett egy színvonalba. Mint említtetett, a templom az egész épülettömb leghosszabb homlokzatú részének, a koháry utcainak közepére helyeztetett, s itt nagyobb előre székelés, hatalmas oromablak, huszártorony és megfelelő támpillér-rendszer képzése által van különösebben kiemelve — amint az lapunk ez évi számaihoz csatolt 5 rajzlapból részletesen látható. A templomhoz való feljárás a nyílt előtérrel biró Koháry utcai bejáraton át történik és két széles s kényelmes kétkarú lépcső által közvetíttetik. A templom egyhajós, mely sokszögletes karzárással van bevégezve; alakja tehát megfelel annak az elrendezésnek, melyet a tervező a Magyar Mérnök és Építész-Egyesület Közlönye XXII-ik kötetében «A protestáns templomok építéséről» szóló értekezésében a kisebb kálvinista templomok számára megfelelőnek hangsúlyozott.