Épitő Ipar, 1906 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-22 / 29. szám
1906. július 22. építőipar 29. sz. A budapesti Rózsadomb. II. Kettős családi ház. (Budapest, II. ker., Zárda utca 57. sz.) Az építész feladata volt két család részére kényelmes és egészséges lakást létesíteni oly megszorítással, hogy a befektetendő tőke kamatja a budapesti polgári lakásbérnél nagyobb ne legyen, vagyis hogy a két lakás a fővárosi bérházakban ily lakásoknak megfelelő lakásbérnél többe ne kerüljön. A tervező a fővárosi telekviszonyok tanulmányozása után a II. ker. Zárda utcát szemelte ki, ahol a villatelkek legkisebb területe 300 □-ösben van szabályrendeletileg megállapítva. A Zárdautca már ki lévén építve, csatornázás, víz- és légszeszvezetékkel már el van látva, elektromos világítás is kilátásba volt helyezve, ennélfogva az építendő házban a lakások, a fővárosi viszonyoknak megfelelően kellő kényelemmel felszerelhetők. A szóban forgó telek a legközelebbi közúti vasút, valamint a csavargőzös megállóhelyétől alig 8—10 percnyi távolságra fekszik, miért a közlekedés szempontjából is kedvező fekvésű. Az ára pedig 1904. évben f-ölenkint 45 koronával elfogadható volt. A telek a Zárdautcában a Levél utca sarkán fekszik, mindazonáltal a kettős családiház beosztásakor figyelemmel kellett lenni az éghajlati viszonyokra és az uralkodó északnyugati szelekre, amiért a lakószobák keletre és délre, a lépcsőház nyugatra és a háztartás helyiségei északnyugatra helyeztettek el. A lakószobák területe 28 és 32 m2 közt váltakozik; a reggeli szoba, melyet északnyugat felől a lépcsőház véd, 18 /772-res, a háztartás helyiségeinek méretei, a szokásos fővárosi méretekkel szemben 50°/o-kal nagyobbak; az emeletmagasságok 396 m. A lakóhelyiségeken kívül az épület déli és északi részén, téli és nyári tartózkodásra egy-egy födött és nyitott veranda létesült. A földszinti és I. emeleti lakások beosztása teljesen azonos. Az épület alsó földszintjén egy tágas szoba és konyhából álló házmesterlakás van, az alsó földszint többi részében mosókonyha, mángorló helyiség, tűzifa- és zöldségpincék és az épület déli oldalának közepén egy nagy pincehelyiség terveztetett a kert fenntartására szükséges anyagok, növények és szerszámok raktározására, a lépcsőház mellett a II. emeleten pedig a reggeli szobák felett még egy 20 /re2 területű vendégszoba is van. Az épület homlokzata egyszerű és az építész nem anynyira az építészi formákat, melyek az építést tetemesen drágítják, mint inkább az épület körül ültetett futónövényzetet gondolta díszítő elemül felhasználni; a tetőzet újlaki cserépzsinder. A belső kiképzés is a polgári lakásoknak megfelelő; a lakószobák ablakai esslingeni redőkkel vannak felszerelve, az ajtók itt kétszárnyúak, a szalonok menyezete párkányos, a lakó- és reggeli szobák menyezete pedig látható, pácolt, boszniai, fekete fenyőből készült; a szobák padozata tölgyfa, amerikai, a falak pedig papiroskárpittal vannak bevonva; a világítás villamos. Ennek az épületnek, melynek homlokzatát, alaprajzát és metszetét mutatjuk be, beépített föle 662, 6 köbmétere pedig 16 koronába került; megjegyzendő, hogy ez összegben a telek ára, a kert és kerítés létesítésének költsége nincs beszámítva. Bierbauer István: Szennyvizek tisztítása. E lapok I. évi 20. és 21. számában a „A kieli tengerészkaszárnyák szennyvizének megszűrése" címmel közölt cikk a közegészségi technikának mai napság mindinkább fontossá váló feladatának megoldásmódjáról adott tudósítást. Mekkora fontosságot tulajdonítanak Németországban a szennyvizek tisztításának, már abból is kitetszik, hogy arra Berlinben külön hatóság van: „Der königl. preussische Versuchs- und Prüfungsanstalt für Wasserversorgung und Abwasser-Beseitigung“. Amidőn még hozzáteszszük, hogy pl. Dr. Salamon „Abwasser - Lexikon"ja 3 vaskos kötetbe foglalja a Németország különböző városaiban eddig létesített szennyvíztisztító-telepeket, tökéletesen elégnek hiszszük ezt fölemlíteni annak konstatálására, hogy a mai industriális világban mennyire nélkülözhetetlen és szükséges a műszaki szolgálatot ez irányban érvényesíteni e közegészségi feladat megoldásán közreműködni. A szennyvizek tisztításának szüksége nálunk is országszerte mindenütt jelentkezik. Szerencsés az a város, ahol, mint pl. Budapesten, hatalmas folyó áll rendelkezésre, ahová a csatornavizek egyszerűen és aggodalom nélkül bebocsáthatók. Az ily szerencsés helyzet azonban ritka s különösen hazánk kiterjedt zónáin és sík területén alig van mód s alkalom folyóba vezetni a csatornák tartalmát abból az egyszerű okból, mert ily folyó nincsen. .. Az ily városok vagy községek részére tehát igen nehéz problémát alkot az egészségre veszedelmet hozó szennyvizeket eltakarítani, ártalmatlanná tenni. Épp oly nehezek a körülmények más egyes intézetekre, lakóházakra s egyéb emberi tartózkodásra szolgáló épületekre, ahol rationális csatornázás nincsen, avagy annak létesítésére minden előfeltétel hiányzik. Örömmel veszszük azért gazdasági életünk felvirágozását hirdető aeránkban, hogy ezt a fontos problémát is fölkarolta a vállalkozó szellem s a Pesti magyar kereskedelmi bank aégise alatt, magyar „Szennyvíztisztító vállalat részvénytársaság“ alakult Budapesten, amely az e téren eddig legjobban bevált biológiai s pedig „Dittler“-rendszerű szennyvíztisztító-telepek létesítését tűzte maga elé célul. Szolgálatot vélünk teljesíteni lapunk olvasóinak, építész szaktársainknak, ha röviden előadjuk a Dittler-féle szennyvíztisztító eljárás lényegét, Tervezte Bierbauer István: Családi ház, 267