Épitő Ipar, 1906 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-07 / 1. szám
1906. januárius 7 ÉPÍTŐIPAR 1. sz. A főváros fürdő-építkezései. Évfordulóján vagyunk ama kiállításnak, amely a sándorutcai régi országházban, az érdeklődőknek emlékezetes nagyszabású perspectívát nyújtott Budapestnek jövő világfürdői jelentőségéről. Szemlélhettük ugyanis azoknak a nagyarányú építkezéseknek a terveit, amelyekkel a Rudas- és a Sárosfürdőt a modern igények szerint fölépíteni óhajtották, természetadta gazdagságunkat gyógyhatású forrásvizekben föl- és kihasználandó avégett, hogy a gyógyhatásokat világismertté tegyük és székesfővárosunkat világfürdői rangba és jelentőségbe emelhessük. E kiállítás óta épp egy év múlt el s noha a főváros hatósága nem szűnt meg érdeklődni a fürdőépítkezések ügye iránt, nem igen állíthatni, hogy az építkezés dolgában valamiképp előre haladtunk volna. Ott állunk ma is, ahol tavaly, sőt olyan a látszat, mintha az összes munkálatokat újonnan élőbről kellene kezdeni! Lássuk tisztán a helyzetet. A hatóság a Rudas- és a Sárosfürdő terveit külön-külön tervpályázat útján kívánta beszerezni, a szintén megépítésre kerülő Artézi-fürdő terveit pedig egyenes megbízás útján szerezték be. Az első kettőre nézve átalános ú.n. eszmei pályázatnak az eredményét szemléltük a régi Országházban, azokban a tervekben, melyeket lapunk is közölt. Ezt az aktust követnie kellett volna a pályanyertes szerzők között e szűkebb pályázatnak. De már azt a szűkebb pályázatot csak a Sárosfürdőre hirdették ki. Tehát ebben az ügyben haladásról kellene szólani. Pedig kételyeink vannak, sőt nagyon is tartunk tőle, hogy az újabb tervezés a kívánatos eredményt nem fogja szolgáltathatni. Erről tüzetesen szólni későbbre hagyjuk. A Rudas-fürdő kérdésében azonban a szűkebb körű pályázatba mindeddig nem lehetett belefogni, mert itt kezd bonyolódni a dolog annak a situálása, helyszínrajza megállapítva még nincs. Ehhez hasonló incidens merült fel az Artézi-fürdő dolgában is, amelynek terveit a megboldogult Czigler Győző 18 évi munka után már kidolgozta, sőt az építkezés iránt már utódaival is megkötötték az egyezséget. Amint azonban a napilapok révén értesülünk, az utolsó pillanatban nehézségek állottak volna elő, amelyek következtében a fürdő helyszínrajza szenvedne módosítást. No már pedig, ha megváltozik a situatió, bizonyos, hogy ennek a körülménynek csak újabb tervezés lesz a következése ! A három, milliomos fürdő felépítése ügyében a dolog hát úgy áll, hogy tetemes munka, fáradság és költség árán eddig végrehajtott tervező munkálatok szinte használhatatlanok lehetnek. Mégpedig a három közül kettőre, éspedig az Artézi- és a Rudasfürdőre nem volna meg a szervezhetés első föltétele, biztos és szilárd alapja, nincsen még meg a helytálló helyszínrajz. Enélkül pedig hiábavaló minden fáradság, meddő marad minden igyekezet. Csak úgy a levegőbe nem lehet tervezni s nem lehet tényleges építkezésről még egyátalában szó, ha az átalános situatió kérdésében határozott s megmásíthatatlan megállapodás hiányzik. Merő határozatlanság, melynek elsősorban a főváros pénztára fizeti meg az árát, nem is említve a dolog humanitárius oldalát! Sőt a magam irrepressiói után indulva, még azt az állítást is kockáztathatni vélem, hogy a Sárosfürdő situatiója s véglegesnek ítélt helyszínrajza sem megfelelő, a térképen föltüntetett környezetbe bele nem illő. Szóval nem tartom a Sárosfürdő számára megszerkesztett elhelyező térképet, az itteni városrendezés módját és tervét azokkal az igényekkel megegyeztethetőnek, amelyeket ily világfürdő és gyógyhelyhez önmagában és környezete kiképzéséhez joggal fűzni lehet sőt kell is. Szerény véleményem szerint tehát sem a Sáros-, sem a Rudas-, sem az Artézi-fürdő helyszínrajzai még nem helytállóak! Mindhárom esetben hiányzik a végleges tervezéshez szolgálandó biztos alap, az elfoglalható területnek szilárd és megmásítást nem tűrő, többé változást nem szenvedő határvonalat. Ezek hiányában sem az épületek elosztása, csoportosítása, az egyes fürdőtelepek főelrendezése meg nem tervezhető, semmi esetre sem akképp, hogy a tényleges megépítés megkezdődhessék. Pedig már majdnem a megbízásokra került a sor! Kétségtelen, hogy a Rudas-fürdőre roppant nehéz viszonyok állanak fönn: szűk és korlátolt a Rudasfürdő által jelenleg elfoglalt terület, és minden irányban nehézségekbe ütközik a terület határvonalainak a kitolása. Egyfelől a dunapartból nem vonhatunk el területet, mert A A budapesti áru- és értéktőzsde. Tervezte: Alpár Ignác.