Épitő Ipar, 1906 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-07 / 1. szám

1906. januárius 7 ÉPÍTŐ­IPAR 1. sz.­­ A főváros fürdő-építkezései. Évfordulóján vagyunk ama kiállításnak, amely a sándor­­utcai régi országházban, az érdeklődőknek emlékezetes nagyszabású perspectívát nyújtott Budapestnek jövő világ­fürdői jelentőségéről. Szemlélhettük ugyanis azoknak a nagyarányú építkezéseknek a terveit, amelyekkel a Rudas- és a Sárosfürdőt a modern igények szerint fölépíteni óhaj­tották, természetadta gazdagságunkat gyógyhatású forrás­vizekben föl- és kihasználandó avégett, hogy a gyógy­hatásokat világismertté tegyük és székes­fővárosunkat világfürdői rangba és jelentőségbe emelhessük. E kiállítás óta épp egy év múlt el s noha a főváros hatósága nem szűnt meg érdeklődni a fürdőépítkezések ügye iránt, nem igen állíthatni, hogy az építkezés dol­gában valamiképp előre haladtunk volna. Ott állunk ma is, ahol tavaly, sőt olyan a látszat, mintha az összes munká­latokat újonnan élőbről kellene kezdeni! Lássuk tisztán a helyzetet. A hatóság a Rudas- és a Sárosfü­rdő terveit külön-külön tervpályázat útján kívánta beszerezni, a szintén megépítésre kerülő Artézi-fürdő terveit pedig egyenes megbízás útján szerezték be. Az első kettőre nézve átalános ú.­n. eszmei pályázatnak az eredményét szemléltük a régi Országházban, azokban a tervekben, melyeket lapunk is közölt. Ezt az aktust követnie kellett volna a pályanyertes szerzők között e szűkebb pályázatnak. De már azt a szűkebb pályázatot csak a Sárosfürdőre hirdették ki. Tehát ebben az ügyben haladásról kellene szólani. Pedig kételyeink vannak, sőt nagyon is tartunk tőle, hogy az újabb tervezés a kívá­natos eredményt nem fogja szolgáltathatni. Erről tüzetesen szólni későbbre hagyjuk. A Rudas-fürdő kérdésében azonban a szűkebb körű pályázatba mindeddig nem lehetett belefogni, mert­­ itt kezd bonyolódni a dolog annak a situálása, helyszín­rajza megállapítva még nincs. Ehhez hasonló incidens merült fel az Artézi-fürdő dolgában is, amelynek terveit a megboldogult Czigler Győző 18 évi munka után már kidolgozta, sőt az építkezés iránt már utódaival is meg­kötötték az egyezséget. Amint azonban a napilapok révén értesülünk, az utolsó pillanatban nehézségek állottak volna elő, amelyek következtében a fürdő helyszínrajza szen­vedne módosítást. No már pedig, ha megváltozik a situatió, bizonyos, hogy ennek a körülménynek csak újabb tervezés lesz a következése ! A három, milliomos fürdő felépítése ügyében a dolog hát úgy áll, hogy tetemes munka, fáradság és költség árán eddig végrehajtott tervező­ munkálatok szinte használ­hatatlanok lehetnek. Még­pedig a három közül kettőre, és­pedig az Artézi- és a Rudasfürdőre nem volna meg a szervezhetés első föltétele, biztos és szilárd alapja, nincsen még meg a helytálló helyszínrajz. Enélkül pedig hiába­való minden fáradság, meddő marad minden igyekezet. Csak úgy a levegőbe nem lehet tervezni s nem lehet tényleges építkezésről még egyátalában szó, ha az átalános situatió kérdésében határozott s megmásíthatatlan meg­állapodás hiányzik. Merő határozatlanság, melynek elsősorban a főváros­­ pénztára fizeti meg az árát, nem is említve a dolog humanitárius oldalát! Sőt a magam irrepressiói után indulva, még azt az állítást is kockáztathatni vélem, hogy a Sárosfürdő situatiója s véglegesnek ítélt helyszínrajza sem megfelelő, a térképen föltüntetett környezetbe bele nem illő. Szóval nem tartom a Sárosfürdő számára megszerkesztett elhelyező térképet, az itteni városrendezés módját és tervét azokkal az igé­nyekkel megegyeztethetőnek, amelyeket ily világfürdő és gyógyhelyhez önmagában és környezete kiképzéséhez joggal fűzni lehet sőt kell is. Szerény véleményem szerint tehát sem a Sáros-, sem a Rudas-, sem az Artézi-fürdő helyszínrajzai még nem helytállóak! Mindhárom esetben hiányzik a végleges tervezéshez szolgálandó biztos alap, az elfoglalható terü­letnek szilárd és megmásítást nem tűrő, többé változást nem szenvedő határvonalat. Ezek hiányában sem az épületek elosztása, csoportosítása, az egyes fürdőtelepek főelrendezése meg nem tervezhető, semmi esetre sem akképp, hogy a tényleges megépítés megkezdődhessék. Pedig már majdnem a megbízásokra került a sor! Kétségtelen, hogy a Rudas-fürdőre roppant nehéz viszonyok állanak fönn: szűk és korlátolt a Rudas­fürdő által jelenleg elfoglalt terület, és minden irányban nehézségekbe ütközik a terület határvonalainak a kitolása. Egyfelől a dunapartból nem vonhatunk el területet, mert A A budapesti áru- és értéktőzsde. Tervezte: Alpár Ignác.

Next