Épitő Ipar, 1907 (31. évfolyam, 1/1565-52/1616. szám)

1907-07-07 / 27. (1591.) szám

1907 július 7 építő­ipar (27. sz.) a telefont, villámhárítót és villamos jelzőt Orosz és Kállay ; a Dittler-féle szennyvíztisztító telepet a Szennyvíz­tisztító vállalat R.­Társaság rendezte be; a bebútorzást, az ágy- és fehérneműeket Palágyi Gyula; a takaréktűzhelyt Lakos Lajos; a kerti munkákat Szabó mátyásföldi egyesületi kertész készítette. Az intézet Szárcsevits Betti úrnő fáradhatatlan igaz­gatónak avatott vezetése alatt múlt évi szeptember elején adatott át rendeltetésének s úgyis mint leányárvaház és mint leánynevelő intézet, rendkívül egészséges fekvésénél és minden tekintetben modern berendezésénél fogva meg­érdemli a magyar művelt társadalom legbuzgóbb támo­gatását. Végül legyen szabad felemlítenem, hogy elég hosszú építői gyakorlatomban nem volt épületem, melynek ter­vezése és vezetése az ez idő szerinti zilált munkás­viszonyok okozta nagy nehézségek dacára nekem annyi lelki örömet és buzdítást okozott volna, mint a cinkotai árvaleányház. Ezt az örömet és buzdítást pedig abból a megható és bámulatos buzgóságból merítettem, melyet az építkezés előhaladása iránt Damjanich János özvegye, a magyar nemzet ezen valóságos nagyasszonya tanúsított, mikor nekem számtalanszor szerencsém volt vele együtt, ketten Cinkotára kikocsizni, mikor 85—86 éves korában velem együtt karonfogva az álláshágcsón a padlásig felment, a tetőfa jóságáról vagy a szerkezet szilárdságáról meg­győződést szerezni. Felejthetetlen marad ez mindenkorra előttem s áldom Istenemet, hogy a múlt évben kiállott súlyos betegsége után ismét teljes erőben és lelki üde­­ségben megérte az épület teljes elkészülését és rendel­tetésének való átadását. Pártos Gyula: Újabb vizsgálódások a talajrezgések körében. Rezgés és hullámmozgás ugyanegy tünet, csakhogy különböző szempontokból nézve. A hullám szabályosan haladó mozgás, mely bizonyos időközökben ismétlődik. A rezgés rendes időközökben ismétlődő eltolódás és vissza­térés egy nyugvópontba vagy egy nyugvópont körül. A rezgés tehát nagy fontosságú természeti jelenség, mely magába foglalja a csillagászat elméletének egy nagy részét, a fény és hang egész tüneménykörét s a közön­séges élet sok egyéb mindennapi megfigyelésének tárgyát. Nézzünk egy vízhullámot. A hullám meghatározott sebességgel változtatja helyét. De tekintsük nem a mozgásban lévő hullámot, hanem egy köbcentiméternyi vizet. A felületén lebegő parafa megmutatja, hogy ugyan­az a mozgó vízfelület hol van minden pillanat­ban. Látjuk, hogy sohasem távolodik messze átlagos helyétől, vagyis attól a helytől, amelyet elfoglalna, ha a víz mozdulatlan volna. Csak egy körívet ír le e hely körül. Minden rezgés az inga lengéséhez hasonlítható. Az inga egyik oldalról a másikra leng abból a pontból, amelyet elfoglalna, ha mozdulatlan volna; minden lengés adott időt vesz igénybe, mely ugyanaz marad egy adott hosszú­ságú ingára, akár nagy a lengése, akár kicsiny. A rezgések nagyságát mérő eszközök nélkül meg­határozni igen nehéz. Közhit tartja p. o., hogy az oxfordi kollégium tornya hat hüvelyknyire ing, ha a harangokat meghúzzák. Tudományos eszközökkel tett mérések azon­ban kimutatták, hogy a torony csúcsán az oldalmozgások maximuma legfölebb egy hatodrész hüvelyk. Közvetetlen észrevételeink szempontjából e rezgések száma épp oly fontos, mint a mozgás terjedelme. Minél több másodpercenkint a rezgések száma, annál kisebb terjedelmű mozgás elegendő az észrevételre, egész addig, míg a rezgések oly gyorsasággal követik egymást, hogy mint hangot vehetjük észre. A lakók által leginkább meg­figyelhető vasúti vonatok által okozott mozgások sokkal gyorsabbak, semhogy meg lennének számlálhatók, de még sem oly gyorsak, hogy hallhatók legyenek, azaz másodpercenként tíztől harmincig terjednek. Mallock megfigyelte az első londoni villamos próba­vasút által okozott rezgéseket 1900-ban a lakók panasza folytán, akik azelőtt nem érezték a gőzvasút rezgését. E célra oly készüléket szerkesztett, mely meghatáro­zott arányban annyira nagyította a mozgásokat, hogy meg legyenek mérhetők. Sikerült ezzel az eszközzel egy ötvenezredrész hüvelyknyi mozgási eltolódásokat meg­figyelni s harmincezredrész hüvelyknyi mozgásokat pontosan meg is mérnie. Körülbelül ezerszeres nagyítását érte így el a talaj mozgásának, melyen az eszköz állott. A villamos vasút által előidézett rezgést Mallock függé­lyes fel- és alámozgásnak találta, mely ha egy hüvelyk ezredrészét meghaladta volna, egészen észrevehető, sőt éjnek idején alkalmatlan lehetett volna. A szoba padlóján sétáló ember azonban sokkal nagyobb alkalmatlanságot okoz. A fel és alá való mozgás ez eset­ben egy hüvelyk századrészét is eléri, sőt meg is haladja. De ahol az ok tudvalevő, ott a nagyobb mozgás sem bántja az embereket úgy, mint egy csekélyebb rezgés, mely látható ok nélkül keletkezik. Mallock ugyanazon ház különböző szobáiban is eltérő­nek találta a rezgések nagyságát. Átalában a talaj moz­gása, melyen a ház épült, valamint a falaké is, alig volt észrevehető, kivéve fényképi felvétellel, ellenben másképp állt a dolog a padozatra. Ennek magyarázata a hangtanból ismert resonantia tulajdonságában rejlik, amely azt mutatja, hogy egy rezgésre képes testtel közölt behatások sorozata hogyan foglalódik össze egy halmozott rezgésbe, mely sokkalta nagyobb, mint amekkorát egyetlen behatás létrehozhatna. Képzel­jünk például egy spirálalakú rugó végére függesztett súlyt. Ha megfelelő időközökben többször könnyedén meglökjük a támaszt, melyre a rugó erősítve van, a súly a rugón sokkalta magasabbra fog ugrani, mint amennyire egyetlen lökéstől ugrana. De a padló éppen olyan, mint a rugók által emelt súly, a rugók itt a deszkák, melyek a padlót tartják, azért a padló sokszor jobban rezeg, mint a fal, amely tartja. Lássuk, hogyan keletkeznek a talajrezgések a vonatok robogása következtében. Ha a vasúti vágányok valósággal egyenesek s a kere­kek tökéletesen ívezettek lennének, akkor rezgés sem volna, akár­mekkora is a vonat súlya vagy sebessége. De közelebbi vizsgálódás után kitűnik, hogy a kerekek 0 1 ■ooi------------------------------------_________ 2. ábra. Rezgés ugyanazon ház első emeletén, fokozva a padló rugalmasságától. 3. ábra. Ugyanazon ház első emeletén könnyű lábdobogás által okozott rezgés. 265

Next