Épitő Ipar, 1909 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-07 / 10. szám

1909. március 7 építő­ipar (i6. sz.) A budapesti „Sas-udvar“. A budapesti Baross-utca 11. sz. alatti és az Üllői­ útra is átnyúló telken épült bérpalota tervezésekor modern 6—8 szobás lakásokból álló ház építése volt a cél, takarékos, de kényelmes berendezéssel. Alaprajzi elrendezését illetőleg — tekintettel a telek nagyságára és a kívánt lakások csekély szá­mára—ezeket csoportosítani úgy kellett, hogy emeletenkint négy nagy lakás készült világos helyiségekkel. Az egész udvar alá van pincézve, egyetlen nagy raktárhelyiséget képez; a földszinten egy kávéház és több üzlethelyiség van nagy nyílások­kal, terméskő-osz­lopokkal elosztva. A homlokzatok az első emeleti mell­véd párkányáig csiszolt és fényezett haraszti mészkőből készültek a tartó oszlopokkal együtt. Tekintettel a telek terjedelmére és az épületben nagy költ­séggel berendezett lakások nagyságára: tágas, levegős, födött udvari folyosók fut­nak körül a meg­szokott nyílt folyo­sók helyett. Ezeknek tartó oszlopai és közbeeső könyöklői csiszolt és fényezett karszti márványból készültek,tekintélyes (5’oo—5­80 m) fesztá­­volsággal. Az összes lépcsők karszti már­ványból valók. A bérpalotában 2 sze­mély-, 1 teher- és cselédfelvonó, Vancum Cleaner áll rendelkezésére a lakóknak. A mosó­konyhák, vasaló­­szobák és szárítók az V. emeleten van­nak. Minden felhasz­nált anyag és munka, minden műipar ma­gyar a bérpalotán. A bérpalota beépített területe 450 négyzet­öl, költsége 900.000 korona. A vestibulumok és főlépcsőházak va­kolata gipszhabarcs, az utcák és az udvar vakolata kőporos vakolat a márványburkolaton kívül. A szobrászmunkák műkőből készültek. A vestibulumok, lépcsőházak, udvari és utcai homlok­zatok architectonicus kiképzése, stylusa modern irányú. A bérpalota építésében részt vett iparosok névsora: Föld-, kőműves-, elhelyező munka: Paulheim István és Szahulják Iván; vasmunka: a Vasgerendákat árusító rész­vénytársaság ; kőfaragómunka, karsz-márvány, ú. m. a lép­csők, loggia kőfaragó munkái: Pasquale Benvenuto (Nabresina); hazai márványok és mészkövek, ú. m. az utcai lábazat, homlokzati kőmunkák, a lépcsőházak már­vány-falburkolatai stb.: Müller Rezső; ácsmunka: Czi­pauer János és Fiai; bádogos és villámhárító szerkezet: Konti Imre; pala- és cserépfedő munkák: Háber Sándor; szobrászmunka, belső menyezetek és fehérmunkák: Ney Simon; asztalosmunkák: Bartolfy János; lakatos-és vörös­rézdomborító munkák: Gerő és Győry; mázoló és szoba­festő munkák: Hintz Lajos; üvegező munkák: Vogel M. utóda Seiler Ármin; parkettmunkák: Egyesült Parkett­gyárak és Baiersdorf és Biach; burkolati­ munkák: Strasser Vilmos; falkárpitozó munka: Mangold Manó; vízvezeték, csatornázás, légszeszvezetékek: Janisch János Fiai; villa­mos világítás és jelzőcsengő-berendezés: Diemer Hugó és Társa; cserép­kályhák: Markovits Izidor; takaréktűz­helyek: Lakos Lajos; esslingeni faredő­nyök : Magaziner Lajos; személy-, cseléd- és teherlift: Wertheim F. és Tsa; aranyozómunka : Killinger József. Í­­gy-A római korban, amikor keresve ke­ressük ama tömeg­elosztásokat és rész­letformákat, melyek érzésünk szerint hí­ven fejezzék ki a jelenkor szellemét, amikor tényleg a fejlődés korszaká­ban vagyunk, mind­egyikünk igyekszik építészi gondolatai­nak, eszméinek, mű­vészetének propa­­gandát csinálni,azért is a társadalom szé­lesebb rétegeit, a laikusokat is meg akarjuk nyerni. A műszaki intelligen­­ciát nélkülözőket hi­degen hagyják az egyszerűen kezelt építészi rajzok, főleg pedig az orthogoná­­lisok. Az érdeklődést fölkeltendő, a kül­földi építészek és ezek nyomán a mieink is mindig több és több gondot fordítanak a tervek kiállítására. Egész különleges árnyéko­lásokkal, némelykor behízelgő, máskor szinte rikító színe­zéssel, keretezéssel, szórakoztató staffage-zsal igyekszenek figyelmet kelteni. De ilyenkor is célt tévesztenek, mert a szemlélőket nem a voltaképpeni architektúra, nem a mi művészetünk bilincseli le, hanem a festéstechnikai, illetőleg grafikai készség, azért voltaképpen csak stílusunk külső köpenyegének, az előadásnak szerzünk híveket, nem pedig igaz művészetünknek. Azonkívül figyelmmel kell lennünk arra a káros hatásra, melyet ezek a rajzok az építésznemzedékben fölidéznek. Az architektúra az „archi", azaz a fő-főművészet természeté­nél fogva nehezebben fogható fel, érzékléséhez ez irány Építészi rajzok kiállításáról. A budapesti Sas-udvar. Üllői úti homlokzat. Tervezte Fodor Gyula. 87

Next