Épitő Ipar, 1912 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-21 / 3. szám
1912. januárius 21 ÉPÍTŐ IPAR (3. sz.) classikus stílusú épületek méretei tulajdonképpen kicsinyek voltak és mégis mint impozáns nagy épületek hatottak a szemlélőre. Ez a hatás a szép és nemes arányokban rejlik. A tervezett színház homlokzatára is ezeket az arányokat kerestem és igyekeztem kifürkészni annál is inkább, mert vidéki városban a takarékosságra vagyunk utalva. Az ablakok méretei csak l’somto’som, számítván az optikai csalódásra, hogy kellő tagozással fenn a dombon az épület ily módon nagyobbnak látszik, mint amilyen valóban. A homlokzatot úgy gondoltuk, hogy az oszlopcsarnok esetleg kocsifeljáróul is szolgálhat, de ha takarékoskodni kell, akkor az oszlopcsarnok helyett csak háromnegyed oszlopok is alkalmazhatók. Ha ezek az oszlopok valamivel világosabb színűek lesznek, mint a fal, akkor alulról a parkból tekintve a homlokzat megközelítőleg ugyanazt a hatást teszi, mintha oszlopcsarnok állana ott és az egész homlokfal monumentális, nagy épület hatását kelti. Két oldalt toronyszerű kiképzések adnak a homlokzatnak erőteljes hatást és emelik magassági méreteit. Itt vannak a lépcsőházak. A bayreuthi színház a német uralkodó hercegek, főurak és pénzemberek segítségével jött létre. A magyar ünnepi színház létesítéséhez bizonyára nagyobb segítséggel járulna az állam és a főváros. A magyar főurak a mi társadalmi viszonyaink és fejlődésben levő kultúránk mellett ugyan sok oldalról igénybe vannak véve, mindazáltal néhány lelkes főúr és különösen a főúri hölgyek közreműködésével néhány év lefolyása alatt oly összeget tudnának előteremteni, hogy a magasztos célú nemzeti intézmény létesítése biztosítva lenne. Ha a külföld példáit és eredményeit tekintjük, érdemes lenne a magyar ünnepi színház létesítésével azoknak, akik erre hivatva vannak, komolyan foglalkozni. Újabb vasbetonépítmények. II. A pöstyéni „ Thermia-Palace-szálló“ és „Irma-fürdő“ vasbetonszerkezetei. Igazán elsőrangú és tipikus vasbetonszerkezetek létesültek a pöstyéni új gyógyszálló és fürdő építésekor. A tervező, Böhm Henrik és Hegedűs Ármin építészek bő teret nyitottak ez építkezésben a vasbetonszerkezeteknek és Kovács S. Aladár műegyetemi tanár irodája (Póka Rezső mérnök vezetésével) igazán elsőrangút produkált. A szálló- és fürdőépület összes födémei (összesen 15.000 m2) Hennebique-rendszerű bordás vasbetonfödémek gyanánt épültek, az összes pillérek és hevederek, valamint A magyar ünnepi színháznak, amelyben a magyar classikus írók és zeneköltők művei előadandók lennének, Budán a várban, vagy a Gellért-hegy oldalán kellene épülnie. Budapest májusban és júniusban gyönyörű szép, és ekkor még nincsen nagyon meleg. Az ünnepi előadásokat a nemzetközi közönség számára (esetleg francia nyelvű szöveggel is) ekkor kellene rendezni; a hazai vidéki közönség számára pedig Szent István napja körül, előtte és utána. A modern színházak oly szellőztető és hűtőkészülékkel vannak ellátva, hogy a közönség a színházba megy hüsölni. Tehát a magyar ünnepi színház a mi meleg hajó lenne, nyarunk idején is használ-3. ábra. A pöstyéni „Thermia-Palace-szálló" és „Irma-fürdő" vasbetonszerkezetei. c c 0 nfyr°2 “VTWO**. 0 JtLtrJT ^ & Bodányi Ödön. 29