Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-07 / 49. szám

1913. december 7 ÉPÍTŐ­IPAR (49. sz.) Typikusan német architektúra, amelyen a lőcsei motívumok nem segíthetnek. A terv egyhangúlag a II. díjat kapta. Szerzője: Kot­ál Henrik. Szepes. Roppant egyszerűen és természetesen fejlesztett alaprajz. A főbejárat, helyesen, a Mészáros­ utcában van. A bejárat tengelyébe helyezett kétkarú főlépcső előtt tágas, szép előcsarnok. Igen jól osztja el a többi lépcsőt is. A pénzügyigazgató lakás lépcsőjét a Mészáros-utca végébe, az adóhivatalét pedig a Kórház-utcába helyezi. Ez a helyes. Az épület minden részében világos, átgondolt és kifogástalan. Lépcsőházak, csarnokok, folyosók, mellékhelyiségek, az épület középület jellegének megfelelően vannak méretezve. Igen sikerültek a homlokzatok is. Az északmagyar­országi és lőcsei műemlékek szellemét követik, anélkül, hogy a művész egyénisége elsiklanék. Előttünk nagy érdeme a tervezőnek, hogy nem másol szolgailag, hanem érzéseit, impressióit a lelkén keresztül állítja elénk, így szabad, modern épületet is, historikus stílusban tervezni. Érdeme még e tervnek, hogy az udvart, az udvari homlok­zatokat is művészileg fogja fel és dolgozza ki. A tervező rajzbeli készségét külön dicséret illeti. A bíráló bizottság kifogástalan alaprajzi megoldásáért, művészi homlokzataiért ennek a tervnek ítélte az I. díjat. Szerzője Skutezky Sándor. A tervnek földszinti alaprajzát és mészáros utcai homlokzatát mellékelten bemutatjuk. Magyar Vilmos: A lipcsei nemzetközi építő kiállítás. (Folytatás.) A nagy és hosszú folyókanyarulatok hajóútját átvágással megrövidítik, de a régi folyómedret is megtartják. A Weser folyamon Deverden-nél építettek egy ilyen hajócsatornát a folyamon zsilippel és a csatornán kamarazsilippel (18. és 19. ábra). Az alsó és felső vízszín magassága közötti különbség 1000­m­. A legnagyobb duzzasztás 4­2 m, a leg­nagyobb vízmélység 6­4 m. A felső szakaszban a legkisebb vízállás 2 m. A zsilipnek van két egyenkint 36 m közép­nyílása a hajók számára és két, egyenkint 16 m oldal­nyílása. A zsilip mellett az esés kihasználása céljából turbinateleppel 3000 lóerő vízi erőművet és mellé teljes tartalék gőzerőművet létesítenek, melynek épületét oly nagyra készítik, hogy abban később még egy második 3000 lóerős vízerőmű elhelyezhető legyen. A zsilip fölött a duzzasztott vizet mezőgazdasági célokra nagyobb területek öntözésére is felhasználják. A zsilip szerkezetében tekin­tettel voltak a haltenyésztésre is. A halak tavaszszal a folyókban a víz árja ellenében vonulnak. A zsilip mellett e célra az egyik oldalon külön csatorna, a másik oldalon a zsilip mellett pedig olyan szerkezet, vagyis külön zsilip van a halak számára, ahol azok akadály nélkül a felső és alsó szakaszba átúszhatnak. A zsilip építő költsége egy millióm márka, a kamarazsilipé szintén egy millióm márka. Az erőművek épülőben vannak, költségük még nincsen meg­állapítva. A kulturállamok fejlődésének és haladásának mérőfokául tekinthetők a vízi erők nagy mértékben való kihasználása. Németországban épül a legtöbb völgyzáró gát. Eddig a Möhne-völgy záró gátja volt a legnagyobb Németország­ban, mely 130 millió m nii vizet gyűjt. A waldecki völgy­záró gát ennél is nagyobb. A Rajna és Weser között most épülő hajócsatornát a Weser táplálja és m­ásod­­percenként 7 m s mi vizet igényel. Ezenkívül 6 mm-t használ­nak öntözésre. A Weser alacsony vízállásának eddigi leg­kisebb mélysége Las­m volt; ezt 1-46—l'so m-re kívánják fokozni. A szükséges vízmennyiség előállítására a Fulda mellékfolyójának,az Ilfe/'-nek völgyét használják fel. A Weser­­völgy legveszedelmesebb mellékfolyója az Eder volt, amely rendkívüli és romboló árvizeket hozott. A völgyzáró gátat az Eder völgyébe építik. Ezáltal a Weser völgyében nagy, ter­mékeny területeket ármentesít­nek, elláthatják a Rajna-Weser csatornát, valamint a nagy öntözendő területeket vízzel és a völgyzáró gát mellett nagy vízerőművet létesítenek. Ebből látható a völgyzáró gátak közgazdasági jelentősége, amelyek, noha sok költséget igényelnek, nagy hasznot hajtanak. A völgyzáró gát mögötti gyűjtő terület 1430 km­, hossza 25 km, az évi vízmennyiség 503 millió m­m 3. A másod­­percenkénti átlagos vízmennyiség 13-1 m3, a legnagyobb 900 m3, a legkisebb 0-s—1 m3. A gyűjtő medence köb­tartalma 202 millióm m3, az elárasztott terület nagysága 1200 km 2. Három, a völgyben fekvő kisebb falu a víz színe alá kerül, tehát azokat meg kell szüntetni, ki kell sajátítani. A gátfal magassága a völgy közepén annak fenékszíne fölött 41 m, az alapfalakat a fenék színe alá 8 m mélyre készítik. A vízerőmű 18.000 lóerőt fejt ki, amelyet villamos áram fejlesztésére használnak fel. Az áramot a közeli városok veszik meg. A fal fölül 5's m, alul 3's m vastag és úgy van méretezve, hogy a fal súlyából és a víznyomásból eredő erővonal a megengedett legnagyobb vízálláskor a belső harmadrészen belül maradjon és a fal semmi része se legyen húzásra igénybe véve. A németországi völgyzáró gátaknál eddig a kiemelt földanyaggal a hátsó, a vízfelüli oldalt töltötték fel. Itt ezt nem teszik, hanem a völgy fenekét 30 m hosz­­szúságban egy méter vastag agyagtöméssel látják el. Az alapfal felső színében, valamint a fal alsó oldalán zománc nélküli agyagcsöveket — alagcsöveket — alkal­maznak, amelyek a falon átszivárgó vizet felfogják és elvezetik. A fal vízfelüli oldalát vastagon vakolják és közvetetlenül eléje 75 cm vastag védőfalat építenek. A víz- Tervezte Skutezky Sándor. 535

Next