Épitő Ipar - Építő Művészet, 1921 (45. évfolyam, 1-22. szám)
1921-01-15 / 1-2. szám
2 ÉPÍTŐ IPAR : ÉPÍTŐ MŰVÉSZET 1921. január 15 Ezen magyar zászlót lobogtatva intézem hozzátok a kérést, hogy amikor a bilincsek súlya alatt az építés mestersége más lesz, az anyagi eszközök más kigondolást parancsolnak, vigyázzatok arra, hogy az építés ezután is technikai és művészi legyen, hogy ne sülyedjen le a drótozás avagy a tapasztás szintjére, s ne feledjétek el a legkisebb szükségleti építmény létesítésénél sem azt, hogy az a nemzeti géniusznak és kultúrának a tükre, melyet lépten-nyomon eleinkbe tarthatnak. Ebben a szellemben induljon és viruljon a lapunk! Ebben az irányban neveljétek az esetleges csüggedőket! Isten óvjon a megdicsőült mesterek, fiid, Pollák, Ybl, Steindl tetemre hívásától! Ne feledjétek, amit Endrődy Sándor oly szépen megírt: »Szeresd a szépet igazán, Ez adja meg a lét becsét. Aki a szépet szereti, Széppé teszi az életét!" Jó szerencsét kívánok! Budapest, 1920. december 29-én. Alpár Ignác: Bárdi István, a főváros új műszaki tanácsnoka. A főváros közgyűlésének osztatlan bizalma a székesfőváros 111. ügyosztályának, a városépítési ügyosztálynak élére, tanácsnoki ranggal, Bárdi István műszaki főtanácsost állította. Ezzel a választással a magyar technikusokat kettős öröm érte. Először ama rég sóvárgott vágyuk ment teljesedésbe, hogy eme fontos és eminenter műszaki, jelesül építészi szakképzettséget megkövetelő vezető állásra végre technikus került, másodszor olyan férfiúra esett a választás, akit szakképzettsége, munkaereje és egyéni kiválósága eme előkelő állásra elsősorban tesz méltóvá. Bárdi István a csendben, zajtalanul, de annál nagyobb pozitív eredménynyel dolgozó technikus hivatalnokok közül való. Azon kevesek között is legelső, akik nem vártak és várnak nehéz és sokszor önfeláldozó működésük után tapsokat és elismeréseket, mert ők ténykedéseik legszebb, legmaradandóbb jutalmát az elvégzett munka eredményében találják meg és ez nekik elég. Ha végigtekintünk élete pályáján, látjuk, hogy mindig a legfontosabb, legnehezebb pozíciókra kapott meghívást és soha nem csalódtak benne. Amit ő magára vállalt, azt mindig mint egész ember, teljes felkészültséggel, kiváló szaktudással és nagy gyakorlati érzékkel teljesítette. Mindig össze tudta egyeztetni a köz érdekeit az egyéni felek szükségleteivel és az ő páratlan igazságosságának, feltétlen becsületességének, megközelíthetetlen jellemének köszönheti a főváros, hogy a háború előtti óriási mérvű építkezések — melyek az ő felülbírálatán estek át — oly simán, zavartalanul és gyorsan lebonyolódtak. Az új tanácsnok 1860. I. 10-én született, így most 60 éves, tapasztalatainak és munkabírásának teljében van. Az építészi oklevelet a Kir. József Műegyetemen szerezte meg, ahol kiváló képzettségét azzal honorálták, hogy a műegyetem középítési tanszékének rendes tanársegédjévé választották meg. 1887. II. 14-től 1888. VIII. 31-ig működött itt, ahonnan a székesfőváros szolgálatába került és azóta állandóan, 32 és fél éven keresztül itt dolgozik a főváros érdekében. Hat évig vezette a főváros tűzrendészet és ipari ügyeit a központban és 17 évig dolgozott mint kerületi mérnök az I. és IX. kerületi elöljáróságokon. Innen kerül be már mint műszaki tanácsos a középpontba, ahol 1912. I. óta mint műszaki főtanácsos vezette az építési engedélyeket intéző ügyosztályt. Az új tanácsnok modern ember, aki kiváló szakképzettségét nemcsak könyvekből, hanem közvetlen tapasztalatokból gyarapítá. Beutazta egész Európát és annak minden nagyobb városában tanulmányozta a városépítés ügyeit, így alig lehetett volna a városépítési ügyosztály vezetésére alkalmasabb magyar technikust találni nálánál. Nagy feladatok várnak Bárdi Istvánra ez ügyosztály élén. Legelső, legsürgősebb feladata lesz Budapest fejlesztési és szabályozási tervének a modern igényeknek megfelelő kivitelben Dr. Lipták Pál építész, kereskedelemügyi államtitkár. Az építőipar jövőjéről véleményem a lehető legrosszabb. Addig, míg pénzünk meg nem javul, míg országunk csonka, kilátástalannak tartom a nagyobbszabású építkezés megindulását. Amíg egy szoba-konyhás lakás építése 100.000 koronába kerül, addig nem lehet várni, hogy a tőkéket építkezésekbe helyezzék. Azonban az építőipart foglalkoztatnunk kell. Ez volt célom, mikor a szénbányatelepek munkáslakóházainak nagyarányú építési akcióját tervbe vettem és eddig is már kielégítő eredménynyel megvalósítottam. Ez az akció azért volt lehetséges, mert a hazai szénárak csekély megterhelésével az építkezésekhez szükséges tőkét meg tudtuk szerezni. Abból a pár koronás métermázsánkénti többletből, mely a hazai szenet a külföldi szénnel szemben még mindig igen előnyössé teszi, mi, a munkáslakóházak százait létesítettük, mely akciónkkal nemcsak a munkásjólét emeléséhez járultunk hozzá, de a több termelést is erősen fokoztuk. Ez az akció tovább folyik és általa munkát tudunk adni az építőipar számára addig, míg a normális építő tevékenység meg nem indulhat. Ez a jövő programmja. Múlt évi főépítkezési programmunk a budapesti munkás- és szükséglakásépítkezés volt, mely kitűnő eredménynyel végződött és további nagyszabású akciókra buzdít bennünket, melyekre az előkészületek most vannak folyamatban, a Budapesti Építőmesterek Egyesületének és Ipartestületének elnöke. Nem tudom, de nem is akarom a végzet útjait kutatni, de érzem a parancsoló kényszernek béklyóit, melyek hosszú időre megakasztják azt az építést, amelyet eddig folytattunk, amikor legjobb tudásunkkal végezve munkáinkat, abba belevittük műszaki tudásunkat és ipari készültségünket s végül beleleheltük lelkünket, hogy életet adjunk alkotásainknak. Tagadhatatlan, hogy az építés terén nagy időket éltünk, helyt állottunk mindannyian akkor is, amikor külön-külön utakon jártunk. Önérzettel vallom, hogy sok olyan alkotással büszkélkedünk, mely művészi és ipari qualitásával a gőgös nyugati államok és nemzetek alkotásai mögé semmiesetre, hanem igazságos elbírálás mellett, azok mellé sorakozik. S ha magyar művészetünk és kultúránk önérzetével oda kiáltom, hogy ezen alkotások az ő művészi és ipari tökéletességükben a magyar kigondolás és a magyar munka termékei, úgy fittyet hányok a győzőknek azon őrült hazugsága elé, melylyel a mi kultúránkat az oláh vagy szerb kultúra mögé akarja sorakoztatni, s annak alája rendelni. Ezt meg fogjuk cáfolni, amíg magyar agyvelő működik, amíg magyar vezényszóra magyar munkás megindul és acélos karjaival kovácsol, gyalul és farag és megboldogult Endrődy Sándor barátom látnoki mondása be fog teljesülni: „Lássátok, hogy korbács és bilincs alatt Ember meghal, de nem a gondolat." Alpár Ignác Bárdi István, a főváros új építész-tanácsnoka." való megállapítása. A rettenetes lakásmizériák megszüntetésének elősegítése az építési engedélyek megfelelő átalakításával — hogy csak a főbb feladatköröket említsük. Mi nagy bizalommal, igaz örömmel tekintünk az új tanácsnok működése elé és Isten áldását kérjük tervbe vett feladatainak sikeres megoldásához. A magyar építőipar és építőművészet jövőjéről. A leghatalmasabb iparág mai nyomasztó pangása idején kérdést intéztünk a magyar építészkar legkiválóbb képviselőihez, a műszaki közélet vezetőihez, lapunk régi barátaihoz és munkatársaihoz, hogy nyilatkozzanak: mi a véleményük a magyar építőipar és építőművészet jövőjéről. A kérdés minden oldalát kimerítő válaszokat beérkezésük sorrendjében a következőkben adjuk: