Épitő Ipar - Építő Művészet, 1922 (46. évfolyam, 1-43. szám)

1922-03-01 / 9-10. szám

1922. március 1 ÉPÍTŐ IPAR 1: ÉPÍTŐ MŰVÉSZET 33 Célszerű volna a közmunkák (tisztviselőházak) meg­indításán kívül, mely az építő ipart lendületbe hozná, köz­tulajdonban lévő építési telkek bérbeadása magánépít­kezés céljaira. (Közm. Tanácsa beadványa: Keresk. M.) d) Adó, illeték és szállítási kedvezmények. A Mérnök-Egylet memoranduma javasolja az adókedvez­ményt új építkezéseknél fokozatosan csökkenőleg és pedig: a) 30 évi teljes állami, községi adókedvezményt; b) 30 évi bélyeg- és illetékmentességet; c) vagyon váltság alól­i mentességet az építésre szánt tőkének; d) kedvezményes fuvardíj s építőanyagkiutalást. Az Iparkamara beadványa szerint a vagyonváltság- és adó- (közüzemi pótlék-) kedvezményeket törvényhozá­­silag kellene kimondani. Jövedelemadó alá eső személyek és társaságok, amennyi­ben a cseh köztársaság területén 1920-tól bezárólag 1922-ig új lakóházépítkezést, átalakítást, hozzáépítést, ráépítést be­fejeznek, vagy teljes erővel folytatnak,az igazolt építési összeg­nek eddig is adómentes amortizációs részén felül még 70%-át 10 éven keresztül leírhatják, ha az illető épület ezalatt túl­nyomóan lakáscélokra szolgál. Az állam vagy nyilvános testü­letek által adott segélyek az építési összegből levonatnak. Azok, akik a fenti időközben gyári üzem számára léte­sítenek épületet, hozzáépítést stb., 70°/o helyett 50% os adómentességet élveznek. Meglévő üzemberendezés, vagy gépek kicserélési összegének 20%-a adómentes. Nem élvez azonban kedvezményt a gépek beszerzése után, ha azok üzembővítés miatt válnak szükségessé. Már az 1892. február 2-i osztrák törvény adott 24 éves adókedvezményt munkás-lakóházak számára. New­ Jersey állam törvényt hozott, mely szerint minden építőipari gyár, üzem, vállalat adómentességet élvez. Ezen­kívül Amerikában számos község máris 10 évi adómentes­séget biztosít új épületek számára. (Közlöny 1921. V. 15.) Az 1911. december 28-i osztrák törvény új toldalék- és ráépítéseknél 6 évi adómentességet adott más kedvezmények mellett. Közhasznú építőtársaságok különös adó- és illeték­­mentességben részesülnek és telekátírásoknál is kisebb illetéket fizetnek a rendesnél. A magyarországi Iparkamara szerint építési anyagok vasúti szállításánál sorrendi és tarifális kedvezményt kellene adni. e) A vagyonváltság az építkezés szolgálatában. A Mérnök-Egylet memoranduma javasolja, hogy ne csak építési célra fordított összeg mentesítessék a vagyon­váltság alól, hanem az is, mely későbbi építés céljából hivatalos helyen letétbe helyeztetik vagy helyeztetett. Törvényhozásilag ki kellene mondani, hogy mindazon tőkerészek mentesek a vagyonváltság alól, melyek oly feltétellel helyeztetnek állami letétbe, hogy záros határidőn belül építkezésre fordíttatnak. (Heltai előadása.) f) Pénzintézetek, gyárak szorítása irodaépületek, munkás- és tisztviselőházak építésére. Ullmann memoranduma értelmében a pénz-, ipari- és kereskedelmi vállalatokat arra lehetne kényszeríteni, hogy lakásoknak épített irodahelyiségeikből kivonuljanak. Ezáltal lakások szabadulnának fel és irodaépítkezések indulnának meg. Heltai előadásában azt mondta, hogy a száznál több alkalmazottat foglalkoztató üzemeket szindikátusba kellene tömöríteni, mely azoknak a gyárak közelében munkás- és tisztviselő lakásokat építene. Szászországban a tartományi s községi segélyek mellett rendszeresen szerepelnek az illető vállalatok segélyei, melyeknek alkalmazottjai az illető házakat lakják és pedig azért, mert ezeknek hozzájárulása kötelező s csak amennyiben eme kötelezettségüknek eleget tettek, lehet szó a tartományi, illetve községi elveszett építési segély folyósításáról. g) Jogi korlátozások megszüntetése. Építkezés megindulásának alapkelléke, hogy új épület 1. rekvirálás alól mentes legyen, 2. a háziúr felmondási s szabad bérmegállapítási joga visszaállíttassék. (Mérnök- Egylet memoranduma.) Az új építkezések rekvirálás alól mentesítendők, a ház­­tulajdonosnak szabad rendelkezési jog biztosítandó a bérlő megválasztásában, a bérösszeg megszabásában és a felmondásban. (Közm. Tanácsa beadványa.) Ullmann memoranduma szerint az építkezés megindu­lásának első feltétele: 1. szűnjék meg a felmondási tilalom, 2. szűnjék meg a lakáshivatal korlátlan rendelkezési joga a lakások felett, 3. tétessék a házbér szabad egyezkedés tárgyává, a successive is. A Mérnök-Egylet memoranduma a lakbér megkötöttség­nek fokozatos feloldását sürgeti, mert ebben látja az épí­tési pangás egyik lényeges okát s az épület leromlásának s a nemzeti vagyon pusztulásának eredendő indokát. h) Építési tanácsadó testületek szervezése. Az 1920. február 5-i cseh törvény Prága város szabá­lyozási tervének és építőrendszabályának elkészítésére egy bizottságot hív életre. A német „ Bauberatung" mintájára építési tanácsadó testület volna felállítandó nálunk is, mely azon kívül, hogy az engedé­lyezési terveket az egyéb szempontokon kívül a helyes anyag­­gazdálkodás elvei alapján bírálná felül, különösen vidéken az egyszerű falusi lakóházak és telepek építésénél szakszerű taná­csokkal, célszerű építési eljárások ismertté tételével, az »ön­segély" megszervezésével és irányításával tehetné olcsóbbá és jobbá az építkezést. (Lásd Építő Ipar 1921. III. 1. és 15.) Bajorországban az építésügyi kérdések ébrentartása, mérlegelése s felülvizsgálása céljából Lakásügyi Tanács­ot szerveztek (1921.1. 20.) a következő alcsoportokkal a min­­denik 7 taggal: 1. Közhasznú lakásügy gondozása. 2. A bérlők s háztulajdonosok közti kérdések rendezése. 3. Otthonvédelem (Heimstittenwesen). 4. Építőanyag biztosítása. 5. Lakóházépítés. Az 1921. április 15-i osztrák törvény a népjóléti minisz­térium mellé tanácsadó szerv gyanánt egy lakás- és tele­pítésügyi bizottságot szervezett.­­) A telekspekuláció megakadályozása. A telekspekuláció megakadályozását célozza az 1913. május 2-i sziléziai, az 1914. december 26-i morva, az 1915. december 29-i cseh tartományi törvény, amelyeket 1920. október 5-én egy új törvény váltott föl, s amely a földnek a közösség munkájából származó, tehát a tulaj­donos által meg nem érdemelt értéknövekedést adóztatja meg. E törvény időszakos hatályon kívül való helyezése az építőkedv fokozását célozza. Több miniszteri rendelet után az 1920. április 8-i cseh törvény a lakók védelméről intézkedik, megtiltván a ház­­tulajdonosnak bizonyos határon túlmenő lakbéremelést, valamint bizonyos eseteken kívüli felmondást. E törvény egyéb hatásán kívül fontos az, hogy a telekérték ugrás­szerű emelkedését, a telekspekulációt megakadályozza. Heltai előadásában azt kéri, hogy törvény mondja­ ki, hogy a háború kitörése óta vásárolt és be nem épített ingatlanok tulajdonosai 3—4 hónapon belül építeni, vagy a telkeket beszerzési áron eladni tartoznak. A német birodalmi törvény értelmében az építési segély biztosításával egyidejűleg lehetőleg biztosítandó az épület­nek elővételi joga, megvételi vagy visszavásárlási joga valamely nyilvános jogi testület, avagy közhasznú intéz­mény javára, miáltal a spekulatív eladás megakadályozható. A lakásadó (Abgabe) csak akkor vehető igénybe „magán­tulajdon"-ban levő ház építésére is, ha alkalmas módon meg van akadályozva, hogy a tulajdonos akár a bérletből, akár eladásból túlzott hasznott húzhasson. (U. o.) Az 1921. április 15-i osztrák törvény kimondja, hogy építőtársaságok kezében lévő telkeket, amennyiben állami építési segélyre reflektálnak, az építési alapnak megvételre föl kell ajánlani. A telkek és telepek áruba való bocsátásánál az építési alapnak — a község után — elővételi joga van. A telekértékadó tulajdonképpen a földnek, mint magán­­tulajdonnak kerülő úton való megszüntetése, a családi otthont mobilizálja és teszi adásvétel tárgyává. (Építő Ipar 1921. Vili. 1.) (Folyt. köv.)

Next