Épitő Ipar - Építő Művészet, 1922 (46. évfolyam, 1-43. szám)
1922-03-01 / 9-10. szám
1922. március 1 ÉPÍTŐ IPAR 1: ÉPÍTŐ MŰVÉSZET 33 Célszerű volna a közmunkák (tisztviselőházak) megindításán kívül, mely az építő ipart lendületbe hozná, köztulajdonban lévő építési telkek bérbeadása magánépítkezés céljaira. (Közm. Tanácsa beadványa: Keresk. M.) d) Adó, illeték és szállítási kedvezmények. A Mérnök-Egylet memoranduma javasolja az adókedvezményt új építkezéseknél fokozatosan csökkenőleg és pedig: a) 30 évi teljes állami, községi adókedvezményt; b) 30 évi bélyeg- és illetékmentességet; c) vagyon váltság alóli mentességet az építésre szánt tőkének; d) kedvezményes fuvardíj s építőanyagkiutalást. Az Iparkamara beadványa szerint a vagyonváltság- és adó- (közüzemi pótlék-) kedvezményeket törvényhozásilag kellene kimondani. Jövedelemadó alá eső személyek és társaságok, amennyiben a cseh köztársaság területén 1920-tól bezárólag 1922-ig új lakóházépítkezést, átalakítást, hozzáépítést, ráépítést befejeznek, vagy teljes erővel folytatnak,az igazolt építési összegnek eddig is adómentes amortizációs részén felül még 70%-át 10 éven keresztül leírhatják, ha az illető épület ezalatt túlnyomóan lakáscélokra szolgál. Az állam vagy nyilvános testületek által adott segélyek az építési összegből levonatnak. Azok, akik a fenti időközben gyári üzem számára létesítenek épületet, hozzáépítést stb., 70°/o helyett 50% os adómentességet élveznek. Meglévő üzemberendezés, vagy gépek kicserélési összegének 20%-a adómentes. Nem élvez azonban kedvezményt a gépek beszerzése után, ha azok üzembővítés miatt válnak szükségessé. Már az 1892. február 2-i osztrák törvény adott 24 éves adókedvezményt munkás-lakóházak számára. New Jersey állam törvényt hozott, mely szerint minden építőipari gyár, üzem, vállalat adómentességet élvez. Ezenkívül Amerikában számos község máris 10 évi adómentességet biztosít új épületek számára. (Közlöny 1921. V. 15.) Az 1911. december 28-i osztrák törvény új toldalék- és ráépítéseknél 6 évi adómentességet adott más kedvezmények mellett. Közhasznú építőtársaságok különös adó- és illetékmentességben részesülnek és telekátírásoknál is kisebb illetéket fizetnek a rendesnél. A magyarországi Iparkamara szerint építési anyagok vasúti szállításánál sorrendi és tarifális kedvezményt kellene adni. e) A vagyonváltság az építkezés szolgálatában. A Mérnök-Egylet memoranduma javasolja, hogy ne csak építési célra fordított összeg mentesítessék a vagyonváltság alól, hanem az is, mely későbbi építés céljából hivatalos helyen letétbe helyeztetik vagy helyeztetett. Törvényhozásilag ki kellene mondani, hogy mindazon tőkerészek mentesek a vagyonváltság alól, melyek oly feltétellel helyeztetnek állami letétbe, hogy záros határidőn belül építkezésre fordíttatnak. (Heltai előadása.) f) Pénzintézetek, gyárak szorítása irodaépületek, munkás- és tisztviselőházak építésére. Ullmann memoranduma értelmében a pénz-, ipari- és kereskedelmi vállalatokat arra lehetne kényszeríteni, hogy lakásoknak épített irodahelyiségeikből kivonuljanak. Ezáltal lakások szabadulnának fel és irodaépítkezések indulnának meg. Heltai előadásában azt mondta, hogy a száznál több alkalmazottat foglalkoztató üzemeket szindikátusba kellene tömöríteni, mely azoknak a gyárak közelében munkás- és tisztviselő lakásokat építene. Szászországban a tartományi s községi segélyek mellett rendszeresen szerepelnek az illető vállalatok segélyei, melyeknek alkalmazottjai az illető házakat lakják és pedig azért, mert ezeknek hozzájárulása kötelező s csak amennyiben eme kötelezettségüknek eleget tettek, lehet szó a tartományi, illetve községi elveszett építési segély folyósításáról. g) Jogi korlátozások megszüntetése. Építkezés megindulásának alapkelléke, hogy új épület 1. rekvirálás alól mentes legyen, 2. a háziúr felmondási s szabad bérmegállapítási joga visszaállíttassék. (Mérnök- Egylet memoranduma.) Az új építkezések rekvirálás alól mentesítendők, a háztulajdonosnak szabad rendelkezési jog biztosítandó a bérlő megválasztásában, a bérösszeg megszabásában és a felmondásban. (Közm. Tanácsa beadványa.) Ullmann memoranduma szerint az építkezés megindulásának első feltétele: 1. szűnjék meg a felmondási tilalom, 2. szűnjék meg a lakáshivatal korlátlan rendelkezési joga a lakások felett, 3. tétessék a házbér szabad egyezkedés tárgyává, a successive is. A Mérnök-Egylet memoranduma a lakbér megkötöttségnek fokozatos feloldását sürgeti, mert ebben látja az építési pangás egyik lényeges okát s az épület leromlásának s a nemzeti vagyon pusztulásának eredendő indokát. h) Építési tanácsadó testületek szervezése. Az 1920. február 5-i cseh törvény Prága város szabályozási tervének és építőrendszabályának elkészítésére egy bizottságot hív életre. A német „ Bauberatung" mintájára építési tanácsadó testület volna felállítandó nálunk is, mely azon kívül, hogy az engedélyezési terveket az egyéb szempontokon kívül a helyes anyaggazdálkodás elvei alapján bírálná felül, különösen vidéken az egyszerű falusi lakóházak és telepek építésénél szakszerű tanácsokkal, célszerű építési eljárások ismertté tételével, az »önsegély" megszervezésével és irányításával tehetné olcsóbbá és jobbá az építkezést. (Lásd Építő Ipar 1921. III. 1. és 15.) Bajorországban az építésügyi kérdések ébrentartása, mérlegelése s felülvizsgálása céljából Lakásügyi Tanácsot szerveztek (1921.1. 20.) a következő alcsoportokkal a mindenik 7 taggal: 1. Közhasznú lakásügy gondozása. 2. A bérlők s háztulajdonosok közti kérdések rendezése. 3. Otthonvédelem (Heimstittenwesen). 4. Építőanyag biztosítása. 5. Lakóházépítés. Az 1921. április 15-i osztrák törvény a népjóléti minisztérium mellé tanácsadó szerv gyanánt egy lakás- és telepítésügyi bizottságot szervezett.) A telekspekuláció megakadályozása. A telekspekuláció megakadályozását célozza az 1913. május 2-i sziléziai, az 1914. december 26-i morva, az 1915. december 29-i cseh tartományi törvény, amelyeket 1920. október 5-én egy új törvény váltott föl, s amely a földnek a közösség munkájából származó, tehát a tulajdonos által meg nem érdemelt értéknövekedést adóztatja meg. E törvény időszakos hatályon kívül való helyezése az építőkedv fokozását célozza. Több miniszteri rendelet után az 1920. április 8-i cseh törvény a lakók védelméről intézkedik, megtiltván a háztulajdonosnak bizonyos határon túlmenő lakbéremelést, valamint bizonyos eseteken kívüli felmondást. E törvény egyéb hatásán kívül fontos az, hogy a telekérték ugrásszerű emelkedését, a telekspekulációt megakadályozza. Heltai előadásában azt kéri, hogy törvény mondja ki, hogy a háború kitörése óta vásárolt és be nem épített ingatlanok tulajdonosai 3—4 hónapon belül építeni, vagy a telkeket beszerzési áron eladni tartoznak. A német birodalmi törvény értelmében az építési segély biztosításával egyidejűleg lehetőleg biztosítandó az épületnek elővételi joga, megvételi vagy visszavásárlási joga valamely nyilvános jogi testület, avagy közhasznú intézmény javára, miáltal a spekulatív eladás megakadályozható. A lakásadó (Abgabe) csak akkor vehető igénybe „magántulajdon"-ban levő ház építésére is, ha alkalmas módon meg van akadályozva, hogy a tulajdonos akár a bérletből, akár eladásból túlzott hasznott húzhasson. (U. o.) Az 1921. április 15-i osztrák törvény kimondja, hogy építőtársaságok kezében lévő telkeket, amennyiben állami építési segélyre reflektálnak, az építési alapnak megvételre föl kell ajánlani. A telkek és telepek áruba való bocsátásánál az építési alapnak — a község után — elővételi joga van. A telekértékadó tulajdonképpen a földnek, mint magántulajdonnak kerülő úton való megszüntetése, a családi otthont mobilizálja és teszi adásvétel tárgyává. (Építő Ipar 1921. Vili. 1.) (Folyt. köv.)