Épitő Ipar - Építő Művészet, 1924 (48. évfolyam, 1-40. szám)
1924-05-06 / 11-12. szám
A budapesti építőipari szakmák ipartestületei, a Hadviselt Mérnökök, Építészek és Műszaki Tisztek Nemzeti Szövetsége, a Magyarországi Építési Anyagkereskedők Szövetsége, Budapesti Ácsmesterek Ipartestülete, az Építőmesteri Képzettség megvizsgálására szervezett bizottság, a Városi Mérnökök Országos Szövetségének hivatalos lapja. ELŐFIZETÉSI ÁRAK! Félévre 30000 K, Ausztria, Németországba félévre 0000 K. Egyéb külföldre félévre 100000 K Egyeszám ára 2000 K. Postacsekkszám: 49197. Hirdetési díj: milliméterenként 1600 korona. TELEFON: JÓZSEF 132-95. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. FÁBIÁN GÁSPÁR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, I„ Horthy Miklós-út 15 c V/38 Budapest városrendezésének története.*) Pest, a régi Pestvár a honfoglalás idejében szigeten feküdt. A Dunának egy ága, mely a Margitszigettel szemben indulva lapos ívvel övezte keletről a szigetet, védelmi szempontokból mindenesetre közrejátszott, hogy a város épen itt épüljön. Természetesen az első korokból csak megbízhatatlan és igen vázlatos kép adható. A legrégibb városnak erődített része a mai Pesti Hazai Takarékpénztár székházának és a szomszédos délebbi telektömb területén lehetett. Maga a város körülbelül a Régiposta-u., Koronaherceg-u., Ferenciek-tere és Irányiutca által bezárt területre terjedhetett. Fő utcái a nagy kereskedelmi országutak keresztezéseiből adódtak, így az északi irányból befutó országút a városkapun belül ketté válva alkotta a mai Váci- és Koronaherceg-utcák helyén volt utcákat kelet felé a mai Kossuth Lajos-utca (régen Szent Péter-, Egri-, majd Hatvaniutca) délkelet felé a mai Kecskeméti- (régi Uri-utca) délfelé a régi Belgrád-kapuhoz pedig a mai Váci-u. (azelőtt Lipót-u.) vezetett. De átterjedt az akkori Pest a Duna másik oldalára is a mai Tabán területére, melyet akkor Kelenföld, később Kispestnek neveztek. Fontos korszak a város fejlődésében a tatárjárás utáni idő. Ekkor egyesíti IV. Béla a Duna jobbpartján levő házcsoportokat Kelenföldet, Budaújlakot, Bavaföldet és tabáni Sassad községet is (utóbbinak a városhoz csatolását egyes adatok szerint Mátyás korára kell tennünk) a mai Budává és kezdi kiépíteni az akkori pesti Újhegyen a mai várnak megfelelő városrészt. A Vár utcáinak vonalvezetésében határozottan bizonyos német hatás állapítható meg. Jellegzetes az utcák elágazása. *) Kivonat Rados Jenőnek a Mérnök-Egyletben tartott előadásából. a térképződések és a védelmi szempontok érvényesülése. A Szent György-tér is tulajdonképen ennek köszönheti létét, mert annak idején mint a külön védelmi egységet is képező Vár glacis-jaként maradt beépítetlenül. Keveset változott mai napig is a Vár utcáinak vonalvezetése, úgy hogy bizonyos középkori jelleg még ma is megállapítható, körvonalak szempontjából Mátyás gótstila nagyszerű palotája nagyban emelte a Várhegy hatását. Pest várfalai a XV. század közepe táján épültek és nagyjában megtartják alakjukat a XVIII. század második feléig. A török hódoltság szomorú évei városépítészet szempontjából alig bírnak mentőséggel. Budavár visszavételével kezdődik a mai városkép kialakulása. Telepesek népesítik be az elhagyott romokat és azok eltakarítása után mindkét város meglehetős gyorsan fejlődik. Szabályozásról az első időben természetesen még szó sincs. A fallal övezett városon belül a meglevő utcavonalak megtartásával építkeznek, jelentősebb épületek azonban csak a szerzetesrendektelkein épülnek. Közben a várfalaiakon kívül is kezdenek letelepedni és gyümölcsöskerteket apró házakkal létesíteni. A XVIII. század közepéről származó térképeken már megtalálni a sugárutak első nyomait, melyek a mai nagykörúton túl vannak kertekkel övezve, ezentúl mocsaras és homokbuckás területek változnak. Első terv szerint épült külvárosunk a Lipótváros, mely a II. József alatt épült új épülettel egyidőben kezd fejlődni az akkori kornak megfelelő derékszögben metsződő utcákkal. Hatalmas lendülettel fejlődik tovább a város József nádor alatt, kinek céltudatos városfejlesztési tevékenysége rányomta bélyegét a múlt század első felének fejlődésére. A nádor első dolga volt a kir. szépítőbizottság megalakítás mely városépítő programmját volt hivatva keresztül vinni. E programainak megfelelően Hild János (1805) szabályozó tervet készített, mely a kir. szépitő-bizott-Kérjük az előfizetések sürgős megújítását!