Épitő Ipar - Építő Művészet, 1925 (49. évfolyam, 1-48. szám)
1925-03-01 / 9-10. szám
1924 március 1 ÉPÍTŐ IPAR : ÉPÍTŐ MŰVÉSZET 35 amely a következőkben foglalja össze azokat a kívánságokat, amelyekkel meg lehetne könnyíteni az építkezések megindítását: Az adómentesség visszaállítása legalább békebeli alapra és kiterjesztése az átalakítási és tatarozási munkákra is. Hosszúlejáratú, kedvező állami pénzkölcsönnyújtása a magánépítkezés támogatására. Az újonnan épült házakban a teljes rendelkezési jog törvényben való biztosítása. Az állami és városi hivatalok által, lakás céljait szolgáló házakban lefoglalt helyiségek kiürítése. A hivatalok részére állami és városi hivatalházak építése és a leromlott középületek tatarozása. A tatarozási kölcsönök olcsóbbá tétele és visszafizetési idejüknek legalább 10 évre való meghosszabbítása. Az 1923. évben újonnan épült vagy ezután épülő, vagy az 1925. évben nagyobb tatarozást igénylő házak ne fizessenek kincstári részesedést. Biztosítása annak, hogy az építési célokat szolgáló behozott külföldi tőke nem esik adó alá. Semminemű újonnan épülő, vagy épült ház vagyonváltság alá nem eshetik. Gyorsított eljárás az építési engedélyek kiadásánál és az illetékek leszállítása. KRÓHIKfl Az építőipari tevékenység megindításáról tartott ankétet a Magyar Építőmesterek Egyesülete az Ipartestület és Szövetség bevonásával január 20-án, melyet Alpár Ignác elnök vezetett és amelyen jelen voltak dr. Petrichevich-Horváth Emil népjóléti államtitkár, Vasváry Géza min. tanácsos, mint a LÁB főnöke Noszlopy min. tan. a közmunkák tanácsa részéről és az érdekeltségek képviselői. Az egyesület elnöke, Alpár Ignác nagyon is tudatában volt és van a kérdés fontosságának és ugyancsak hűségesen állanak oldala mellett az Egyesület vezető férfiai, élükön Pintér Oszkár alelnökkel, aki már az első értekezleten megvilágította az építőipari pangás kérdését a közmunkák, a lakásépítés és a gyárépítés szempontjából. Igen érdekes volt Ksollós Ödön bankigazgató felszólalása, aki szerint kizárt a mai bérházépítkezés, mert az így keletkező lakások árát nincs senki ki megfizetni tudná. Petricsevich államtitkár szerint a kincstári haszonrészesedést építési célra fordítani nem lehet. Szerinte a lakáshiányon csak az idő segíthet. A társasház intézményét ajánlja. Rerrich Béla műépítész, az áll. kertészeti főiskola igazgatója az Uránia színházban febr. 14-én és február 21-én sorozatos előadást tartott: Művészi kertek régen és ma címmel. A nagyérdekű, alapos tanulmányok leszűrt eredményeit elénk táró előadásokat, melyeket pompás vetített képekkel illusztrált a jeles előadó a nagyszámú közönség igen élénk tetszésnyilvánítással honorálta. Az előadásokat lapunk bővebben is közölni fogja. A Magyar mérnök és Építész Egylet mű- és kiszépítési szakosztálya március hó 9-én este ti7 órakor ülést tart, melyen dr. Lux Kálmán előadása szerepel: A budavári Szí Miklós toronyról. (Vetített képekkel.) Argentinia építőművészetéről tartott előadást ifj. Sorg Antal Antal építész a Magyar Mérnök és Építész Egylet mű és középítési szakosztályában. Rendkívül élvezetes és lebilincselő modorú előadásban ismertette Monte-Video és Bounos-Aires műépítményeit a legrégibb koroktól a mai napig, vetített képekkel saját eredeti felvételei nyomán. Betekintést nyújtott egy érdekes, még amerikai nézőpontból is eredeti népéletében, szokásaiba, főként lakviszonyaiba. A kitűnő előadó éveket töltött itt és ismeri Argentiniát s a műszaki viszonyokat, melyekről a legkedvezőtlenebbül nyilatkozott. Ugyanis idegen itt , mint mérnök elhelyezkedésre alig számíthat. Érvelés hogy Bounos- Aires műegyetemén az építészet tanára egy hazánkfia, Kroniusz János aki mint emlékezünk , a Nemzeti Színház tervpályázatán is részt vett. A szimpatikus előadást a nagyszámú hallgatóság meleg ovációval honorált és Wälder Gyula szakosztályi elnök külön is megköszönte. A Mérnöki Kamara és az „Építő Ipar — Építő Művészet“. Lapunkban minden az építőiparral és építőművészettel kapcsolatban álló ügyről beszámolunk, így a most kialakuló Mérnök Kamara hivatalos jelentéseit is kötelességszerűen közöljük. Úgy gondoljuk, hogy ezzel nemcsak lapunk kamarai tagjainak teszünk szolgálatot, de a nem kamarai olvasóinkat is informáljuk a helyzetről, mely reájuk nézve sem lehet közömbös. Lapunk ma kamarai ügyekben teljesen pártatlanul és érdektelenül áll és nem is óhajtunk semmiféle ilyirányú polémiában résztvenni. Ezt azért szögezzük le, mert voltak előfizetőink, akik a hivatalosan leadott kamarai értesítések leközlését természetesen helytelenül úgy értelmezték, mintha azt mi írtuk volna. Ez a kamara egy hivatalos, törvényben statuált fórum, melynek határozatihoz sem hozzáadni való, sem kihagyni való nem lehet. Viszont olvasóink érdekében áll, hogy ezekről lapunk révén pontosan informálódjanak. E célból közöljük tehát a kamarai értesítéseket. Alpár Ignác mesteriskolája. Nem lesz érdektelen, ha jubiláns nagy mesterünk műtermében dolgozott építészek neveit felsoroljuk, hiszen ez egy tökéletes mesteriskola volt. Tudjuk, hogy Alpár mester a nála dolgozó alkalmazottaknak nemcsak munkaadója, de atyai barátja is volt, aki arra törekedet, hogy az ifjú építészeket a monumentális építészetbe bevezesse. Többször maga rendezett pályázatokat rajzolói között, akik vetélykedve dolgoztak az elsőbbségért. Ha valami nagyobb mű létesítésével bízták meg a Mestert, irodáját elvitte tanulmányútra, hogy azok a nagy alkotások látásán ihletett merítsenek és tudásukat öregbítsék. Alpár mester irodájában névsor szerint a következő építészek dolgoztak, akik között ma már nem egy maga is országos hírű építőművész : Adamek Ferenc, Balogh Lóránd, Bernáth Győző, Benedek Dezső, Bohn Alajos, Brugemann E., Buresch Oszkár, Castellitz, Csécsi Andor, Csomladják Ferenc, Devecics Ferenc, Diebold Hermann, Eisler Izidor, Fenk Nándor, Fischer Hermann, Fleischl Róbert, Francsek Imre, Frommer (Jámbor) Lajos, Gardowszky Róbert, Gersztenberger A., Gnötgen Gusztáv, Goll Elemér, Göttgen Erich, Rundlach, Haaber Károly, Haderer Ferenc, Hajós Alfréd, Hauszner József, Heidlberg (Helvei) Tivadar, Herczegh Vilmos, Hollósi Ili, Ivancsó Ferenc, Kocsis Iván, Kotal Henrik, Kovács Rezső, Krebsz Frigyes, Loncsarics Ferenc, Máté Rezső, Mészáros Ferenc, Mészner Sebestyén, Molnár Géza, Nándor Pál, Nemetz István, Orth Ambrus, Osztrinszki, Penkovits Gyula, Peszkovszky Richárd, Papp Ferenc, Prokopp, Ratkovits, Reich József, Sebestyén Artur, Sebestyén Lajos, Schock Lipót, Seenger Győző, Somló Emil, Stahl Ferenc, Stobbe Adolf, Strobl Miksa, Schächter (Szalka) Ferenc, Tábory Tibor, Takáts Béla, Tafferner Gyula, Tschenke Hermann, Vágó József, Vas Gyula, Wahll Elemér, Wagner János, Weigand József, Windt Károly, Wildback Alfréd, Wulf, Ziegler Géza, Zitterbarth Gyula, Zostyák Pál, Zuckler Hermann. A múlt évben Kispest város díszpolgárává választotta Vass József dr. népjóléti minisztert és Petrichevich-Horvát Emil népjóléti államtitkárt. A díszpolgári okleveleket vasárnap díszközgyűlés keretében adták át az új díszpolgároknak. Petrichevich- Horváth államtitkár meghatottan köszönte meg úgy a maga, mint Vass miniszter nevében a város szeretetének és elismerésének ilyen szép megnyilvánulását. Többet ér mondottan egy fölépített kunyhó, mint egy megígért, kilátásba helyezett aranyvár. Ő azon lesz, hogy ne ígérjen, hanem ha az lehetséges, adjon, amint azt az iparosok székházának fölépítésénél is megtette. A díszközgyűlés a Szózat eléneklésével ért véget. A közgyűlés befejezése után a Magyar Király-szállodában háromszázterítékes bankettet adtak az új díszpolgárok tiszteletére. Az ünnepi ebéden résztvettek Petríchevich-Horváth államtitkár, kísérői Vasváry Géza dr. miniszteri biztos, Németh Béla, Eberling Béla, Szöllőssy Aurél főtanácsos, Kray István, Horváth István dr. és Török Gyula dr. miniszteri osztálytanácsosok. A mérnökegyleti nagypályázat eredményét február hó 16-án hirdette ki Schoditsch Lajos szakosztályi elnök. Előbb Francsek Imre, a tavalyi nagy pályázat győztese ismertette a terveket. Külön meg kell emlékeznünk Francsek beható, alapos szép előadásáról, mintaszerű bírálatáról, melynek eredménye lett, hogy az egyleti aranyéremmel és utazási ösztöndíjjal kitüntetett pályázó Kracsun