A Munkaadó, 1928 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1928-12-05 / 49. szám

C. oldal. Az építési szerencsétlenségek elhárításának kérdése Előterjesztette az ipartestület 1928. évi november hó 13-iki taggyűlésén Bloch Leó ipartestületi alelnök. A tiszta lelkiismereten épül fel a becsületes mű­szaki munka minden formájában: az alapos szakokta­tás, a jól átgondolt terv készítése, a munka színhelyén töltött szakbavágó gyakorlat, a tervnek szakszerű, szabatos végrehajtása és ezzel kapcsolatban az épí­tési anyagok gondos gyártása, a készáruk megváloga­­tással és minősítéssel való szállítása és végül a mind­ezekkel járó intenzív, önmagunkat is felülvizsgáló ellenőrzés. Mindezen szakmai tevékenységeknél a szaktudás­nak a kötelességtudással kell egybeforrva lennie, ha szem előtt tartjuk az elengedhetetlen felelősséget, me­lyet mindenkinek ténykedéséért a maga hatáskörében vállalnia kell. Különösen áll ez a mi szakmánkban, mely éppen a közre való kihatásával nemcsak képe­sítéshez, hanem engedélyhez is van kötve. Az utolsó hetekben felmerült rendkívüli építési szerencsétlenségek felszínre hozták a felelősség sok­szor vitatott kérdését, de egyúttal szükségesé teszik annak alapos megtárgyalását. A) mi által előzhetjük meg az építési szerencsét­lenségeket és ha ezt megállapítottuk, vizsgáljuk, B) mit teljesítettünk ezen követelményekből a múltban, mit tartozunk haladéktalanul pótolni a jövő­ben, hogy jogos szemrehányás ne érhessen. Mielőtt magára a tárgyra áttérnénk, röviden kitérni kívánok dr. Kleinlogel darmstadti tanárnak a Wienben szeptember végén, tehát a prágai katasz­trófát közvetlenül megelőző időben lefolyt nemzetközi második híd- és magasépítési kongresszuson előadott, az építési ellenőrzésről szóló referátumára, mely ugyan beton- és vasbetonra vonatkozik speciálisan, de főbb vonatkozásaiban általánosítható. Megállapítja, hogy az építési szerencsétlenségek eltekintve számítási vagy szerkezeti hibáktól, több­nyire az építési anyagtan terén való durva tudatlan­ságra valanak. A nagy szilárdságú anyagok nagyobb igénybevétele fokozott felelősséget ró a kivitelezőre és így kötelességévé válik egy lelkiismeretes, józan hatá­rok közt mozgó építési, nem hatósági ellenőrzés, hogy önmaga meggyőződjék, váljon a kivitelnél a megfelelő előfeltételek teljesítve vannak-e. Ebben az irányban Amerika tette az első lépést. Ausztria már 1926-ban kidolgozott erre­­ vonatkozó szabályzatot, de ezek életbelépése a hatóságok nehéz­kességén megakadt, míg a „Deutscher Betonverein” „Vorläufige Leitsätze für die Baukontrolle im Eisen­beton” című kiadványát tagjaira nézve kötelezővé tette. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet ez év jú­nius havában dr. Mihailich Győző műegyetemi tanár úr ő Méltósága elnöksége alatt az összes érdekeltsé­gek bevonásával bizottságot alakított, mely az 1909- ben kiadott vasbetonszabályzatot — addig, míg új nem készül — a vasbeton óriási haladásának megfelelő kiegészítésekkel lássa el, ez természetesen az építési ellenőrzésre is kiterjed. Ezzel azt hiszem, röviden vázlatosan kimerítet­tem azokat az értékes részletmunkákat, melyeket úgy a külföldön, mint hazánkban építési szerencsétlensé­gek megelőzése érdekében végeztek. Mindmegannyian a vasbetonra és betonépítke­­■ésre szorítkoznak és így csak speciális részletintéz­kedéseket tartalmaznak. Arra az általános kérdésre, hogy A­ miképen előzhetjük meg az építési szeren­csétlenségeket? azzal kell felelnünk: A becsületes műszaki munka előfeltételeinek meg­valósítása, megbecsülése és érvényrejutása a szaktu­dás és kötelességtudás fejlesztésével az egyetlen mód, mely az építési szerencsétlenségek megelőzéséhez vezet. Ennek eszközei: 1. Gyakorlatias szakoktatás kiterjesztése a ta­­nonctól kezdve a mesterig, hogy lépést tartsunk szak­mánk haladásával; ez nemcsak az állam, de egyúttal az ipartestületek feladata. 2. A köteleségtudás beoltása a legkisebbtől kezdve mindenkibe, aki építéssel kapcsolatos munkát végez, ez nevelés kérdése a munka színhelyén, a gyakorlat­ban a mester köteles vezetése mellett és célja, hogy mindenki a maga hatáskörében ténykedéséért felelős­sége tudatában legyen. 3. A felelősség lehető elosztása munkakörök sze­rint és pedig egyúttal az építési anyaggyárak és szál­lítók bevonásával, ez a köz érdeke a biztonság foko­zására. 4. Az építési (nem hatósági) ellenőrzésnek józan határok közt való kötelezővé tétele. Ez a kivitelező szakemberek szakm­ai testületeinek kötelessége. 5. A szakszerű, megbízható munka érdekében le­hetetlen rövid terminusok megakadályozása és ked­vezmények nyújtásakor azoknak a megkezdés időpont­jához való kötése. Ez az építtető érdeke, ha jó mun­kát akar és a köz érdeke, mert a veszélyt magában rejtő hajszát kizárja. 6. A becsületes, szakszerű munka értékelése az építtetők részéről, — szakértők bevonásával, — hogy a kontárok és az irreális verseny kizárásával ne a látszólag legolcsóbb bízassák meg a kivitellel, ez ugyancsak az építtetők érdeke. 7. Az építésügyi szabályzatoknak a megengedett igénybevételre vonatkozó adatait a felsőbb hatóságok az érdekeltségek bevonásával sorozatos összehasonlító, gyakorlatias kísérletsorozatokkal ellenőrizzék, ez a hatóságok feladata, mert ezen általuk felállított ada­tok helyességéért ők tartoznak felelősséggel. Nézzük ezek után ,­­mit teljesítünk ezen követelményekből a múlt­ban, mit tartozunk pótolni a jövőben? 1. A szakoktatás terén hosszú küzdelem után megvalósítottuk ez idén a szakirányú rendszeres téli tanoncoktatást, felélesztettük a Jakabffy által alapí­tott munkavezetők tanfolyamát a segédek és munka­vezetők továbbképzésére. Egyesületünk pedig a meste­rek számára szakfelolvasásokat rendez. Határozattá emeltük ezzel kapcsolatban a szak­bavágó gyakorlat ellenőrzésének szigorítását és ugyanezt kívánjuk a segédvizsgák elbírálásánál is a jövőben érvényesíteni. 2. A kötelességtudásnak az alkalmazottakba való nevelése oly rendkívüli fontosságú, hogy erre a jövő­ben mindnyájunknak szeretettel és ha kell, teljes szi­gorral időt kell szentelnünk. Enélkül biztonság nem létezik, felelősség nem vállalható. 3. A felelősség lehető elosztása munkakörök sze­rint az egyedül igazságos. A munka végrehajtását vál­laló szakember tartozik a munkaerőket, az építési anyagokat kellő gondossággal megválogatni. A mun­kaerő szabad választásába rajta kívül nem lehet senki másnak beleszólása. Hová vezethetne az, ha valaki azt akarná tájékozatlanságában, hogy tartozunk állami munkaközvetítő vagy pláne a szakegylet által küldött munkásokat a jelentkezés sorrendjében válogatás nél­kül munkába állítani. Az építési anyagokat készítő gyárak pedig sza­vatoljanak a szabványok betartásáért, a szállítók a készáruk rendelésszerű minőségéért. Csak a felelősség rendszeres elosztása vezet a biztonság fokozásához, azért a gyárak és szállítók felelősségének megállapítása a jövőben elengedhetet­lenül szükséges. Amennyire szükséges a tervező felelősségének, a végrehajtó szakértő felelősségétől való éles külön­választása, ha a tervezés és kivitel nincsen egy kéz­ben, éppoly szükséges a terv szerkezeteinek kivihető­sége tekintetében a kivitelezőnek — felelősségéből folyó — felülbírálási joga. 4. Minden szakember kötelessége vállalt munkáit ellenőrizni, megfigyelni az esetleges elváltozásokat, azoknak megfelelően intézkedni, a szerkezetek szilár­­dulását megvizsgálni, kontrollkísérletek segélyével megállapítani a további munkaszakaszokat, ezért ő felelős. Milyen elgondolás, attól a hatósági közegtől, aki száz meg száz dologgal agyon van adminisztrálva, azt elvárni, hogy­ holott egy épület ellenőrzésére egy szakértő is kevés, hogy — még ha felemelt létszámú műszaki segédszemélyzettel is — egy kerület épületeit ellenőrizhesse. A hatósági ellenőrzés ténykedését által­­ános építési szempontok érvényesítésében kell lát­nunk a szabályzatok határozmányainak érdekében, nem pedig a kivitel módjának részletes felülvizsgálá­sában, melyre az egyáltalában nem alkalmas. A jövőben fokozott figyelmet fordítsunk mun­káinknak a modern technika minden segédeszközeivel való ellenőrzésére, a szabályzatok irányítása szerint. 5. A tisztességes, jó munkának megvan a maga sorrendje és ideje; lelkiismeretünk ellen ne vállaljunk soha olyan terminust, mellyel ez össze nem egyeztet­hető és járjunk el az illetékes minisztériumoknál, hogy kedvezményeket a jövőben mindenkor a munka megkezdése időpontjához kössenek. 6. Az építési balesetek és szerencsétlenségek elhá­rításának a munka kiadásánál kellene megkezdődnie. Azt az építtetőt — legyen az magánember vagy ható­ság — aki nem választja meg a szakértőjét kellő gon­dossággal úgy, hogy az a munka kivitelére jogosított legyen, vagy aki irreális áron az úgynevezett „leg­­olcsóbb”-nak adja ki a munkát, vétkes könnyelműsé­géért kellene felelősségre vonni, ha ebből baj kelet­kezik. Minthogy azonban erre a fennálló törvények saj­nos nem jogosítanak, mindent el kell követnük, hogy ezt a gondolatot a jövőben a köztudatba átvigyük.Azért fordultunk ily irányú beadványainkkal a Középítési Tanácshoz, a középarányoshoz vagy normál ajánlathoz közelálló pályázók érdekében. 7. Mi sem természetesebb, hogy a szerkezetek megengedett igénybevételeinek kísérletek útján való megállapítása elsőrendű hatósági feladat, mely új anyagok és szerkezetek feltűnésével a jövőben lépést kell, hogy tartson és előkészítse kísérleteivel az új épí­tési anyagok és szerkezeteknek a gyakorlatba való bevezetését. Ezzel kell a szabályzatokat előkészítenünk, nem pedig azok adatait utólag ellenőriznünk. & MvmTkanofi1128 december S. s PITZ GYULA építő-ZERSZÁM-ot mángorlókat szállít. CELOTEX Hő-, HANG- ÉS NEDVESSÉG­SZIGETELŐ ÉPÍTŐLEMEZ , Ti­e GELOTEX Go. LONDON vezérképviselete BUDAPEST, V. Harmincad-utca 3 fiaftryi fópiiéTELEFON! AU T. 824-05 és 824-06 KARTELLEN KÍVÜL! AGYAGBÓL ÉGETETT GÉP­TÉGLÁT épitkezés helyszínére szállít: MAGYAR IPAR ÉS KERESKE­DELMI R.­T. Budapest, VL. Her­­mina­ut 35 f a. Telefon: T. 112-83. Állványlétrát, paraszt-, piktor- és transzmissziólétrákat, négy- és kétkerekű kocsikat, gépmángorlókat, teljes mosókonyha-berendezéseket, taligákat, téglanordó targoncát, tragacsokat, kádakat, aszfaltvedret, habarcsládat, nyeleket és minden épít­kezési füszerszámot prompt raktárról szállít. RÓZSA ÉS TÁTI Sa­taárugyár Iroda, Budapest, V., Kálmán­ utca 21. Tel.: Aut. 205—34. M­ÁTRAI ZOLTÁN építő és műlakatos Budapest, Vill. ker., Szigony utca 13. ex. Tel.: József 401—93 Különleges műkovácsolás vas, réz, aluminium és bronzból ! Új építke­zésnél, tata­rozásnál használjuk a nélkülöz­­::::­hetetlenPICKLIN fal sarokvédőt Pick Emil Budapest VL­­Podmaniczky, utca 63 szám Tel.: 120-55 Tiszta, agyag- és iszapmentes, vasbeton munkához is alkalmas DUNAKAVICSOT és DUMAHOMOKOT szállít vagontételben és kocsifuvarban FLEISCHMANN ANTAL dunakotrási és gőzhajózási vállalata BUDAPEST, VII., KÁSOLY-KÖR­ÚT 17 Telefon: József 465—­52 és József 465—65 Budapesti, újpesti és mederutcai rakodóról, Budapest—Hengermalomtól, Adony—Dunapartról Dunántúlra Baja—Dunapartról, és Mohács—Dunapartról minden mennyiségben Épület-kőfaragó, márványburkoló munkák, síremlékek és mausoleumok készítése GYULAY BERNÁT kőfaragó és ápl­­ám..tar Iroda, Budapest, Vill. ,Köztemető­ út 2. szám. Telep: Budapest, VL. Hajtsár-út 171 szám Telefon : J. 358—04. Rohicsi, bajor és cseh ASZTALOSKÖVEK, ruccserek és korongok. HAB KŐ. Belga, levantei, Missisipi, India és Carborundum FENŐKÖVEK minden alakban és célra. KOVA-, üveg- és gránátszemcsés­ papír, vászon lap-, iv- és folyóméterekben. Szemcsék: NEA4d.Z-FILZ minden célra. Legjutányosabban FENYVESI ALADÁR, sz­aküzletében. BUDAPEST, Vil­., JÓZSEF-KOHOZ 66. TELEFON: JÓZSEF 325-65.

Next