A Munkaadó, 1933 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1933-02-15 / 7. szám

1933 február 15. 41 MIlMKAADó ViZÁRDS HÍREK A TABÁN RENDEZÉSÉRŐL A Tabán rendezéséről közel 30 éve beszélnek és a probléma már Bárczy idejében olyan stádiumban volt, mintha pár év alatt megoldást nyerne. Az utóbbi években Wolf Károly foglalko­zott nagy érdeklődést mutatóan a kér­déssel, anélkül, hogy ezalatt az ügy elő­menetelét meg lehetett volna­­állapítani. Most azonban határozottabb hírek je­lentek meg egyes lapokban, amelyek a megalakítandó Nemzeti Munkatermelő Szövetkezet bekapcsolódásáról is szól­nak. Ilyen körülmények között szüksé­gesnek láttuk, hogy illetékes helyeken tájékozódjunk az ügy tényleges állásá­ról. Ezek a tájékozódások megerősítik azt a tényt, „hogy valami van, a levegő­ben”. Sajnos, még nem az, ami az építő­iparosok vágya volna, vagyis az építke­zés közeli és biztos megindulása. Érte­sülésünk szerint ugyanis a kérdés tény­leg szerepelt a legutóbbi miniszteri ta­nácskozás napirendjén és az is való, hogy a Nemzeti Munkatermelő Szövet­kezet gondolkozik azon, hogy Budapest Székesfővárosnak a terület rendezési költségeire — tehát nem egyeseknek és nem házépítkezési célokra — bizonyos összeget bocsásson rendelkezésre. A szó­­ban forgó összeg azonban nem oly ma­gas, mint aminőt egyes helyeken emle­getnek, hanem csak körülbelül 5—6 milliónyi összeg, amit esetleg a főváros a városrendezési munkákra ezen az úton esetleg majd nyerhet. —.o.— A főváros az építési szabályzat enyhítését kér a Közmunka­tanácstól A városrendezési és magánépítési ■szakbizottság legutóbb ülést tartott. Az ülésen több oly építési kérelem fordult elő, amelyek tárgyalása alkalmával a szakbizottságnak a Közmunkatanács ál­tal az év elején kiadott Építésügyi Sza­bályzat módosítását kellett alkalmazni. A szabályzat alkalmazása ugyanis a módosításban foglalt szigorítások követ­kezében a kérelmek elutasítását vonta maga után. Nagy Ferenc törvényható­sági tanácstag a városrendezési és ma­gánépítési szakbizottság tagja, arra a körülményre tekintettel, hogy éppen a szabályzat módosítása következtében az elutasítások száma a normálistól emel­kedően elütő volt, indítványozta, hogy a polgármester interveniáljon a Közmun­katanácsnál az Építésügyi Szabályzat módosításának revízió alá vételéről. Le­hetetlennek tartja, főleg szociális szem­pontból, hogy a mai túl nehéz gazdasági viszonyok között sorozatos elutasítás kényszere alatt kelljen a polgármesteri ügyosztálynak, valamint a melléje ren­delt szakbizottságnak a nagyközönség kérvényeit elintézni. Az ilyen sorozatos elutasításokból kifolyólag az iparosok tömegétől a munkaalkalmat lehetetlen­ség megvonni. A szakbizottság Nagy Ferenc felszólalásához általános helyes­lés közben hozzájárult. Rövidesen felépítik a rheuma-kórhá­zat. Dr. József Ferenc kir. herceg, a Budapest Fürdőváros Egyesület elnöke szakértekezletre hívta egybe az OTI, MAB­, Fővárosi Segítő Alap, a m. kir. posta és államvasutak betegsegélyző in­tézeteinek vezetőit és igazgatófőorvo­sait, továbbá az illetékes hatóságok kép­viselőit. Az elnöklő királyi herceg meg­­nyitójában vázolta a rheuma-kórház megvalósításának sürgősségét, melyet Budapest Fürdőváros szempontjából a legfontosabb megoldandó problémának minősített. Budapest oly gazdag termá­­lis vizekben — mondotta — hogy va­lóságos bűn, hogy a szegény és közép­osztálybeli betegek igényeit kielégítő in­tézménnyel mindmáig nem rendelke­zünk. Dr. Dalmady Zoltán professzort kérte fel az előadói tisztségre, aki a rheuma-kórház, illetve egy fürdőkórház felállításának fontosságát hangsúlyozta. Dr. báró Korányi Sándor fejtegetése után dr. Huszár Aladár főpolgármester felajánlotta a főváros támogatását, a fővárosi segítőalap részéről az együtt­működést, telek és gyógyvizek átenge­dését. Arra van szükség, — mondotta dr. Huszár — hogy álljanak össze azok az intézmények, amelyeknek hivatása a­ betegek gyógyítása, így elsősorban a résztvevő OTI, a MABI, a posta­távíró, az Országos Betegápolási Alap s a honvédség és rendőrség­­betegsegélyző intézményei. A főpolgármester beszéde után sorban felálltak az intézmények képviselői és elfogadták a főpolgármes­ter álláspontját. Az értekezlet határoza­tát a Fürdőváros Egyesület eljuttatja a belügyminiszterhez, m­­i Rabbié fénymásolat 2 perc alatt kész. Fénymásolóintézet Budapest, VI., Ó-utca 49. Tel: A. 238-90. ősei ÉPÍTÉSI SNOEDÉTU­KC A városrendezési és magánépítési szakbizottság folyó hó 13-án tartott ülésében a következő építési enge­délyek kiadását javasolta a polgár­­mesternek. Nagyobb építkezések: Nagy János, II. Keleti Károly­ utca 30—32. lak. IX., Páva­ u. 22. III. eme­letes bérház, tervező: Siegl Alfréd VII., Bosnyák-tér 14. Ingatlankezelő­ és bérlő rt., I. ker., Biblia­ u. 4. lak.: VII., Erzsébet­ körút 13, III.­­ emeletes bérház, tervező Neudörfer László, VI., Eötvös-utca 26/c. Budapest székesfővá­ros közönsége (polgm. XIII. u. o.) X. ker., Külső Jászberényi­ út 42.526 hrsz., 60 drb földszintes ikerház; Méhnert Ernő, I. ker., Szamos­ utca 6862/2 hrsz., lakik: I., Naphegy-u. 21., tervező: Li­geti Pál, IV., Deák-tér 3., III. emeletes bérház; Kaufmann Mórné, VII. ker., Hermina-mező 32.242/14, lakik: VI., Laki Adolf-utca 40., tervező: Spitz Li­­pót, VII., Hermina-út 26. sér, IV., Havas-u. 7. sz. Fischer József, II., Medve-utca 6. sz., kivitelező: Trim­­mel József, II., Medve-utca 38. szám; Apor Leó, V., Ügynök-u. 33. sz., ter­vező: Gáspár József, V., Váci-út 10. sz. Ötvös Oszkár, II., Margit-rakpart 53. szám, tervező: dr. Kotsis Endre, I., Horthy Miklós-út 15. szám. Kerítések építése: Dr. Boross Ernő, III., Szépvölgyi-út 15.614/1. új hrsz., Bucsi Károly kőmű­­ves-m., VI., Mária-utca 87. szám; Pán­cél Mihályné, I., Zayzon-utca 1. sz., tervező: Weichinger Károly, IX., Kini­zsi-utca 81. szám; Czövek Sándor, VII., Egressy-út 110., tervező: Korody Gyu­la, VII., Fűrész-u. 88. sz.; dr. Horváth Kornél, I., Daruváry-u. 17 sz., tervező: Belloni Nándor, I., Attila­ körút 15—21. Kirakatszekrény felállítása: Abend és Szittner-cég, IV., Irányi-u. 15. szám. Személyfelvonó építése: Ingatlan Kereskedelmi k. f. t., I., Szent János-tér 1. sz., tervező: Freiss­­ler Antal, VI., Horn Ede­ utca 4. szám. 1 b gs. g b__ta as házhomlokzat-Sesték H Ufl FAlí AIUFIO vihar” és ^nyárlá 1 §Jfl*éS Ca. 1 áSei 1­63-féle legújabb színben Gyártja: GRUBER JÁNOS V. Kálmaán­ u. 22. Tel: 23-0-33 Földszintes családi lakóházak: Fűtőberendezés felállítása: özv. Deutsch Lipótné és dr. Vázsonyi Jenőné a VII., Gizella-út mellett, Név­telen-utcában 32.362/5., lakik VII. ker., Nürnberg-u. 20. és II., Hermann Ottó­ért 12., tervező: Weidlinger Tibor, lakik: VII., Rákóczi-út 36; Varga Sándor épít., VII, Káldy-u. 21, lakik: VIII., Madách-utca 21, tervező: Fülöp Lajos, X., Szigligeti-utca 11; Spitzkopf Fe­­rencné épít., Táborhegy 16.863/1., III., 5,v., tervező: Vácitz Juzsif, Filatori dűlő 6717. hrsz., Dr. Szilla Jó­zsef, .., Albert-u. 3769/25., lakik: IX., Mester-u. 21., tervező: Reitzel Frigyes, VII., Rózsa-utca 32. Urbancsek József ép., VII., Zugló-u. 32.176 új hrsz., la­kik: VII., Thököly-út 118., tervező: Jó­nás Ferenc, lakik: VI., Aréna-út 65. Ipari Lakokk gyára, X., Korponay-út 16—17. sz., tervező: Reitsehel és Hen­neberg rt., VIII., Práter-utca 12. sz. E­lektromotorok és gépek felállítása,: Goldberger Sámuel F. és Fiai, III., Lajos-utca 138; Szántó Sándor, II., Zsigmond-utca 11. szám; Leber Antal, VI., Nagymező-utca, 45. szám; „Record” Szövőipari kellékek gyára rt., VI. ker., Teve-utca 62. szám; Szenes Géza, V., Király-utca 12. szám; Weiss Dávid, VIII., Tisza Kálmán-tér 26. sz.; Lend­­vay Zsigmond, VIII., Tisza Kálmán-tér 24. szám. Betoncsöveit Ráépítés: Özv. Molnár Árminná, ép., II., Retek­utca 26., lakik: ugyanott, tervező: tra­­voza Zsigmond, Olasz Fasor­ u.17; Wag­ner Marcell ép., I., Báró Eötvös­ u. 20., lakik: I. ker., Döbrentei-u. 20., tervező: ugyanaz. Kisebb építkezések: Laki László, Kerepesi-út 40., ép., VII., Istvánmező, lakik: X., Sport-u. 2., tervező: Lepter János, X., Asztalos Sándor-u. 8., Dr., Szegő Sándor ép., I., Modory-u. 8., lakik: u. 6. tervező: Bánszky Mihály, VIII., Németh-u. 57; Kálmán Henrik ép. VII., Stefánia-út 69., lakik: u. o. tervező: Pázsy József, X., Szigligeti-u. 15/a; V­ikár János ép. 11., Áldás-u. 6, lakik: u. o. tervező: Weidlinger Tibor, VIL, Rákóczi-út 36; Virágh Zoltán ép. X., Pongrácz-út és Kőbányai-út mentén, lakik: Pongrácz-út 21, tervező: Kurucz Répás Péter Pál, X., Mogyoródi-utca 127. Átalakítások: Mogán Miksa, VII., Gyarmat-utca 31.069/2. új hrsz., tervező: Kurucz Ré­pás Péter Pál, X., Mogyoródy-út 127. sz.; Kayer Emilné, V., Váczi-út 34, ki­vitelező: Wellisch Tibor dr., VI., Teréz­­körút 12. szám; Budapesti Automobil Közlekedési Rt., X., Kerepesi-út 15., ter­vező: Obrits Vilmos, VIII., Baross-utca 86. sz. Lenkey Gusztáv,­ II., Kacsa-u. 29. sz., tervező: Messinger Rezső, VII., Gizela-út 49. szám; Renitzky Ödönné, I.,­­ Fortuna-utca 12., tervező: Szepesy Sán­ legolcsóbb beszerzési forrása SIRASJáZ ANTAL cementúra üzeme I., Fehérvári­ út 15. Tel.: 69-0­ 56. A kultuszminiszter még öt sporttele­pet kér a fővárostól a középiskolai if­júság számára. A főváros nemrégen a KISOK részére engedte át sporttelep céljaira a Drasche-féle telek egy részét. A szerződésben kikötötte, hogy a KISOK tartozik százezer pengőt befek­tetni a sportpálya kiépítésére, tribün építésébe, azonkívül hetenkint egyszer tartozik megengedni a Budai 11 sport­­egyesületnek is a pálya használatát. Ebben az ügyben most a kultuszminisz­ter leiratot intézett a fővároshoz és a szerződési feltételek megváltoztatását kéri. Neveztesen arra kéri a fővárost, tekintsen el attól a feltételtől, hogy a KPSOK sporttelepét a Budai 11 is hasz­nálhassa, a beruházási, illetve pálya­­építési költségekre 100.900 pen­gőről 40.000 pengőre történő leszállítá­sát tartja szükségesnek. Kéri egyúttal a kultuszminiszter a fővárost, hogy a középiskolák számára további öt sport­telepet jelöljön ki a város különböző ré­szein. Legolcsóbb, legtömörebb építőipari hetilap & MUHIC&JiTá Előfizetését még ma küldte be! 3. oldal N­AISnUM —:o.— Harbers: Das Freistehende Einfamilienhaus Lapunk múlt heti számában ismer­tettük ugyancsak Harbersnak, Das Kleinhaus című kitűnő munkáját, amely a 4—15.000 márka költséggel előállít­ható építkezések legkülönbözőbb meg­oldásainak kiváló albuma­ Most mó­dunkban van ismertetni, az ugyancsak Georg D. W. Callwey müncheni könyv­kiadó kiadásában megjelent munkáját, amely a 10.000—30.000 márkáig és azonfelül készíthető szabadonálló egy­­családi házak ismertetését közli, ugyan­olyan gyönyörű kiállításban, és ugyan­olyan hozzáértéssel, mint amilyen az előző művében megnyilvánult. Ez a könyv több tekintetben folytatása a szerző, Guido Harbers müncheni városi építőtanácsosnak, Das Kleinhaus című művének, amely nagy tetszésre talált úgy a szakmabeliek, mint a laikus kö­zönség körében. Ez a most ismertetendő mű is tanácsadó, közvetítő kíván lenni az építtető és a tervező építész között, akik a kisebb méretű egy családi ház ügyével foglalkoznak, aziránt érdeklőd­nek. Az építtetőnek alkalmat ad arra, hogy számoljon a saját terveivel és az építtető kívánságaival i­s így megkönnyíti a­­tervezőnek az építtetővel való megegyezését. De a szakember is szívesen üdvözli bizonyára ugyanebből az okból a könyvet, amely nemcsak a német vidékekről gyűjtött anyagot fog­lalván magában, sok értékes új gondo­lat megindítását mozdíthatja elő. Álta­lános bevezető szöveg szól a külső meg­jelenés és alaprajz tekintetében gondo­san kiválogatott példákról. Bár a mű a képek tömegét közli, nem mutatkozik be képeskönyvként, mert az olvasó nem ám csak mint néző a néma képek előtt, ha­nem a hozzávaló, többé vagy kevésbé kimerítő szövegből minden, az egyes építkezésekhez szükséges tudnivalót megkap, ami a kialakulás célját, a mű­szaki keresztülvitelt, az anyagot, az építőköltséget stb. illeti. Könnyebb át­­tekinthetés kedvéért a példákat két cso­portba osztotta a szerző 10.000 és 30.000 márka költség között. Ezekhez a fő­csoportokhoz hozzájárulnak az egyes fe­jezetek, amelyek az egy családi ház kü­lönleges ágazatait, mint a földszintes házakat, a lejtőn, vagy parton épülő házakat, a fa- és fémvázzal épült háza­kat ismerteti. Végül rövid ismertetés szól az épületekhez csatlakozó gépkocsi­színek elhelyezési lehetőségeiről. A gyö­nyörű kiállítású és változatos megoldá­sokat nyújtó mű 80 példát mutat be 395 képben, a kötet kiadóhivatalunk út­ján is megszerezhető, 10.20 pengő elő­­leges beküldése, vagy utánvét ellenében. ’•— o — ..........■ Az ipartestület negyedik évkönyve Megszokott kellemes formájában és ko­moly tartalmával jelent meg a Buda­pesti Építőmesterek Ipartestületének 1932/1933. évekre szóló évkönyve. Az évkönyvet Bloch Leó ipartestületi al­­elnök és Fridrich F. Géza ipartestületi főjegyző szerkesztette a náluk megszo­kott hozzáértéssel. Az évkönyv a tudni­valókat közli, elsősorban az iparható­sági felügyeleteket, az ipartestület elöl­járóságát, a piaci árakat kutató bizott­ságot, az ipartestület hivatalos lapját, a tanoncvizsgáló bizottságot, a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, az Építőmestere­ket Vizsgáló Bizottságát, a kereske­delmi minisztérium műszaki osztályát, a m. kir. dohányjövedéki központ mű­szaki osztályát és Budapest Székesfővá­ros műszaki hivatalait magában foglaló adatokat. Azután Magyar Vilmosnak Alpár Ignác élete és működése című ki­váló tanulmányának második része je­lent meg az évkönyvben, kiváló illusztrá­ciókkal díszítve, amelyek Alpár mes­ternek 1882-től folytatott munkálkodá­sait mutaja be, igaz gyönyörűségére a komoly építészet minden hívének. Utána Kálmán László dr. kormányfő­tanácsosnak, az Ipartestület ügyészé­nek az építőipari követelések biztosítá­sáról szóló jogászi szakszerűséggel meg­írt és népszerű megérthetést biztosító cikkelyét olvassuk. A házadómentességi törvényeket és rendeleteket pedig Frid­rich F. Géza ismerteti. Az évkönyv közli azonkívül az 1930—32. években képesített építőmestereknek névsorát, az ipartestületi rendes tagok és külta­gok névsorát.

Next