Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1936 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-02 / 1. szám

2. oldal ÉPÍTŐMESTEREK LAPJA — A MUNKAADÓ 1939 január 2. i­ Januárban megkezdik az új Építésügyi Szabály­­zat tárgyalását A Közmunkatanács elkészült az Épí­­tésüg­yi Szabályrendelet reformterveze­ténél és azt igyekszik mielőbb tető alá hé­tozni. Értesülésünk szerint január első ’’ napjaiban kezdik meg a nagyfontos­­ságú jogszabály tárgyalását a Köz­munkatanács sorozatos ülésein. A bizott­sági tagoknak a napokban küldték szét a terjedelmes szabályrendelet még hiányzó fejezeteit, amelyek főleg a be­építési módozatokra, a városrendezési tervek végrehajtásánál figyelembe veen­dő intézkedésekre, az épületek és laká­sok méretezéseire terjed ki. Az építési telkek kialakítása tekintetében fontos intézkedések vannak. Az építési telkek legkisebb homlokzathossza, illetve leg­kisebb átlagos szélesség zártsorú be­építési módnál 16 méter, csatlakozó udvarnál 11 méter, keret és sorház épí­tésnél 9 méter, tetőhajlással csatlakozó épületnél 7.5 méter, az V. és IX. öve­zetben két emeletnél nem magasabb épületeknél 6.5 méter. Az építési telkek legkisebb mélysége valamennyi zártsorú beépítési módnál 20 méter, általában azonban nem haladhatja meg a hom­lokzathossz négyszeresét, keret és sor­házaknál a homlokzat hatszorosát. A szabadon álló építkezéseknél a III. öve­zetben a legkisebb homlokzathossz 22 méter, legkisebb terület 1000 méter, a IV. övezetben 26 méter,­­ illetve 2000 négyzetméter, a VI. övezetben 24 mé­ter, illetve 800 méter, illetve 500 négy­zetméter. A VII. övezetben a gyár cél­jaira szolgáló telek legkisebb homlok­zata 26 méter, legkisebb területe 2000 négyzetméter lehet. Ez utóbbinál a telek mélysége nincs korlátozva, a többi sza­badon álló beépítéseknél azonban a te­lek mélysége nem lehet nagyobb a hom­lokzathossz négyszeresénél. Ikerház cél­jára szolgáló egy-egy telek minimális homlokzathossza 11 méter, területe 400 méter, mélysége a homlokzathossz hat­szorosa. Csoportházaknál a legkisebb szélesség 6,5 méter, a csoport szélén álló teleknél 9 méter, a terület 200 négyzet­­méter, a mélység a homlokzathossz nyolcszorosa. A lakások méretezésére vonatkozóan a szabályzat a következő­képpen rendelkezik: Önálló lakásnál egy­­szoba legalább 115 négyzetméter, a többi egyenként legalább 8 négyzetméter alap­­területű lehet. A konyha legkisebb alap­területe tíz négyzetméter, ahol cseléd­szoba van, 8 négyzetméter. A cselédszoba legkisebb alapterülete 6 négyzetméter, négyszobásnál nagyobb lakásban 8 négy­zetméter. Az előszoba és fürdőszoba mi­nimális területe 3 négyzetméter, az élés­kamráé, az árnyékszéké 0.80 négyzetmé­ter. Huzamosabb tartózkodásra szolgáló helyiségek űrmagassága legalább 2.80 méter, mellékhelyiségeké 2.20 méter le­het. Travertin kőutánzat burkolati lapok minden színben és struktúrávalRÁKOS szobrász VII.,Szent Domonkos­ u. 5. Tel.: 38­0-37 Mész- és Mühabarcs Árusító Rt. Budapest, V., Kossuth Lajos­ tér 14. Gyárkémények szazan­bafalaz Ésah, kemencéit Custodis Alphons WS&J?­MÁRVÁNYÜVEG falburkolás m2-kint 15.— P-től kezdveIll.­rmeiss Gyula V., Vadász-utca 29. „Üvegház“ Telefon: 101-14* Az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság megváltozása A magy. kir. iparügyi miniszter 1935. évi december hó 27-én kelt 15.558/1935. számú rendeletével intéz­kedett az építőmesteri képzettség meg­vizsgálására szervezett bizottság újjá­alakítása tárgyában. Az újjáalakítás­ról szóló rendeletben a miniszter némi változtatást tesz az 1884. évi október hó 30-án a földmívelés, ipar és keres­kedelemügyi 46.188. számú, az építő­mesterségek gyakorlása tárgyában ki­adott körrendeletnek 9. és 10. paragra­fusán. A módosítás szerint a 9. §. úgy módosul, hogy a vizsgáló bizottság 29 tagból áll, a bizottság elnökét, ügyvezető elnökét és tagjait az iparügyi minisz­ter a műegyetem tanárai, az iparokta­tás tanszemélyzete, az iparügyi minisz­térium műszaki tisztviselői, az okleve­les építészek, az okleveles mérnökök és építőmesterek közül háromévenként nevez ki. A vizsgáló bizottság az el­nökkel és az ügyvezető elnökkel együtt hét tagból alakul és pedig olyképpen, hogy a bizottság tagjai közül minden egyes esetre az illető tagok az elnök által hivatnak meg. A 10. § a bizott­sághoz kinevezett jegyző és ügyvezető elnök működését szabályozza és meg­állapítja, hogy a bizottság eljárása el­len az iparügyi miniszterhez lehet fo­lyamodni. A rendelet azonnal hatályba lépett és ugyanazon a napon, vagyis december 29-én a Budapesti Közlöny közölte a bizottság elnöki és tagsági kinevezéseit is. Ez a névsor a rendelet értelmében az alábbi módon alakul: A m. kir. iparügyi miniszter az építőmesteri képzettség megvúzsgál­t­sára szervezett bizottság elnökévé, W. Kabffy Zoltán miniszteri tanácsost, ok­leveles építészmérnököt, ügyvezető el­nökévé Tóbiás Lászlót, a felsőépítő­ipariskola igazgatóját, okleveles épí­tészmérnököt, építőmestert, tagjaivá pedig: Sáruly Gyula okleveles építészmér­nök, műegyetemi tanárt, Kotsis Iván dr. okleveles építészmér­nök, műegyetemi tanárt, Jáky József dr. techn. okleveles mér­nök, műegyetemi magántanárt, Létai András okleveles építészmér­nök, felső építőipariskolai tanárt, Mueller Félix dr. techn. okleveles építészmérnök, építőmester, felső építő­ipariskolai tanárt, Reischl Károly okleveles rajztanár, ipariskolai címzetes igazgatót, Barcsai János okleveles építészmér­nök, felső építőipariskolai tanárt, Fennesz László okleveles építészmér­nök, felső építőipariskolai tanárt, Freska János okleveles építészmér­nök, építőmester, felső építőipariskolai tanárt, Komjáthy Sándor okleveles építész­­mérnök, iparügyi miniszteri tanácsost, Förstner Tivadar okleveles rajztanár, iparoktatási kft. főigazgatót, tanügyi főtanácsost, vitéz Herczegh Zsigmond okleveles építészmérnök, iparügyi miniszteri mű­szaki tanácsost, vitéz Irsy László okleveles építész­­mérnök, ipariskolai igazgatót, Müller Pál dr. techn. okleveles épí­tészmérnök, iparügyi minisztériumi előadót, Králik László okleveles építészmér­nököt, Noszlopy Kálmán okleveles építész­­mérnök, nyug. kereskedelemügyi mi­niszteri tanácsost, Széll László okleveles építészmérnök, műegyetemi tanársegédet, Tömböly Dénes okleveles építészmér­nök, műegyetemi tanársegédet, Ferenczy Emil okleveles mérnök, nyug. miniszteri tanácsos, nyug., ipar­oktatási kir. főigazgatót, vitéz Becske Kálmán okleveles mér­nök, székesfővárosi műszaki főtaná­­rFSSst, vitéz Magyar Győző okleveles mér­nök, székesfővárosi mérnököt, Wagner Gyula okleveles mérnök, építőmestert, Prokisch János okleveles építészmér­nök, építőmestert, ifj. Sorg Antal okleveles építészmér­nök, építőmestert, Marschall Béla építőmestert, vitéz Kapuváry Gusztáv építészmér­nök, építőmestert, Glock Imre építőmestert és végül Sasady Alajos felső építőipariskolai titkárt a bizottság jegyzőjévé az 1936—1939. évek tartamára kinevezte. Hisz, cement RIPPER-nél Általános anyagraktár VIII., B­e­n­i­c­z­ky­ utca 6 Telefon: Budai raktár: Kelenföldi Teher­­ u. XI., Hamzsabégi­ út 18-20. Telefon: 59-5-41 Új építőmesterek Az Építőmesteri Képzettség Meg­vizsgálására Szervezett Bizottság köz­lése szerint újabban a következők kaptak építőmesteri képesítő bizo­nyítványt: Fetzer Ferenc, lakik: Kis­pest, Aladár-u. 64; Goda László, la­kik: Budapest, VIII., Fecske-u. 10; De­­mény (Dvoracsek) Lajos, lakik: VI., Szondy-u. 54; kozineki Diósy Sándor, la­kik: Budapest, V., Tátra-utca 37; Ko­nya­r Imre, lakik: Budapest, X., Har­­mat-u. 8073; Fábián Imre, lakik: XL, Kelenhegyi-lépcső 5; Kopasz Imre, la­kik: Szeged, Kossuth L. sugárút 56; Neumayer József, lakik: Budapest, Al­­földi-u. 18; Márovics Andor, lakik: Pécs, Kolozsvári-u. 7; Pusztai Sándor, lakik: Orosháza, Tass-u. 20; Cherh­áth Illés, lakik: Budafok, Kölcsey-u. 4; Kecse Nagy Károly, lakik: Budapest, X., Szig­­ligeti-u. 6; ifj. Wittmann Ferenc, lakik: Budapest, IX., Bokréta-u. 24; Fülep Sándor, lakik: Miskolc, Győri kapu-u. 5; Farkasvölgyi István lakik: Bpest, VIII, Kisfaludi-köz 4; Fleischner Gyula, la­kik: Budapest, VII., Damjanleh-u. 25/c; ifj. Stefanovics Gyula, lakik: Kecske­mét, Bocskai-u. 2; Schaefer Ferenc, la­kik: VII., Hernád-u. 22; Kolozs György, lakik: VI., Eötvös-u. 43; Pásztor Zoltán, lakik: VII., Péterffy Sándor-u. 23; Freud Miklós, lakik: VI., Frangepán-utca 4; Chaboda Frigyes, lakik: XIV., Hungá­­ria­ körút 110; Grosz Imre oki. m., lakik: Zalaegerszeg; Fuchs Ottó oki. m., lakik: Zalaegerszeg; Lengyel István oki. m., la­kik: II., Lórántffy Zs.-lépcső 4; Sós Leó oki. m., lakik: VI., Nagymező­ u. 47-„Hollós Ferenc oki. m., lakik: V., Csanádi­ u. 5; Kelemen József oki. m­., lakik: VI., Szondy-u. 28; Weiss György oki. m­., la­kik: Szombathely, Nádasdy-u. 39; Vajda Béla oki. m., lakik: V., Fáik Miksa-utca 18—20; Simon László oki. m., lakik: IV., Károly király-út 10; Horvát Miklós oki. m., lakik: VIII., Múzeum-körút 10. PRISTOFOLI VINCE in padló- és falburkoló válla ** Kizárólag: VII., GIZELLA-DI 31. Auf. 969—07. ÉPÜLETFA, PARKETTA, BÚTOR szót, faromlást, gombásodást megelőzöd védekezési és javítási tanács­­adás: LÉVAI ELEMÉT, faipari szakértő Budapest, VI., Szív-utca II« Tel.: 282-57. Hrauda Károly t» H. S ít tasécs-otca 29. m. uátMt Mgtoailotamata Sff-B egészségügyi berendelések, 47 éves gyakorlat Változások a Közmunkák Tanácsában A Budapesti Közlöny december 31-én kelt számának hivatalos részében ren­delet jelent meg arról, hogy a magy. kir. miniszterelnök előterjesztésére a Kormányzó Úr őfőméltósága megen­gedte, hogy dr. Czabalay Kálmánnak, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alelnö­­kének n­yugalom­bavonulása alkalmából a főváros rendezése és szépítése körül szerzett érdemeiért, a Kormányzó Úr el­ismerése tud túl adassák. Ez a magas kitüntetés egy hosszú időn át fontos pozícióban lelkiismeretesein és fáradha­tatlanul működő férfiú érdemeit méltá­nyolja.* A hivatalos lapnak ugyanez a száma közli, hogy a magy. kir. minisztérium dr. Álgyay-Hubert Pál miniszteri osz­tálytanácsosi címmel és jelleggel fel­­ruházot kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumi miniszteri műszaki ta­nácsost a Főváros Közmunkák Taná­csának alelnökévé kinevezte. • Ugyanebben a lapszámban jelent meg a hír arról, hogy a magy. kir. mi­nisztérium Krammer-Kászonyi Károly részvénytársasági elnökigazgatót a Fő­városi Közmunkák Tanácsánál viselt tanácstagsági tisztségétől saját kérel­mére felmentette és az így megürese­dett helyre Mü­nnich Aladár építész­­mérnököt, az Országos Középítési Ta­nács tagját, aranysarkantyús vitézt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tag­jává kinevezte. Üdvözöljük Münnich Aladárt ebben az új működési körében, mert tőle itt is az eddig ismert kitűnő és nagy tevékenységet várjuk.­­ Itt említjük meg, hogy lapunk üd­vözölte az esztendő változása és la­punknak adott karácsonyi nyilatkozata alkalmával dr. Bessenyey Zénót, a Fő­városi Közmunkák Tanácsának kiváló elnökét, aki üdvözletünkre a következő szövegű levéllel válaszolt: „Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Hálásan köszönöm igen tisztelt Szerkesztő Úrnak folyó hó 20-án hoz­zám intézett szíves levelét, a küldött jókívánságokat úgy Szerkesztő Úr, mint az építőmesterek számára őszinte szívvel viszonzom és kész­séggel jelentem ki,­hogy az építőmes­terekkel szemben a jövőben is a leg­nagyobb jóindulattal leszek és min­denképpen igyekszem őket hivatásiak gyakorlásában támogatni.. Szíves üdvözlettel őszinte híve: Dr. Bessenyey Zénó.’’ örömmel olvastuk a Közmunkák Ta­nácsa elnökének ezt a meleghangú le­velét, amelynek tartalma még inkább megerősít bennünket abban az előbb is vallott meggyőződésünkben, hogy az ő személyében a Közmunkák Tanácsának élére az építőmesteri kart a legjobb indulattal támogató, kitűnő férfiú ke­rült. MÁRKUS LAJOS VASSZÜ­PÉEZETEK GYÁRJA

Next