Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1937 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1937-01-01 / 1. szám

JipCjtfa lusiiMrasaiMsa A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK IPARTESTÜLETÉNEK, A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK SZÖVETSÉGÉNEK, A MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETÉNEK ÉS A MAGYAR ÉPÍTŐ­IPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJa fiWAiusi rom hm Lapvezér: BÁTHORY ISTVÁN| KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉS ÉPÍTŐIPARI HETILAjtó Felelős szerkesztő és kiadó: FARKAS ELEK B XXIV. évfolyam Budapest, 1937 január 11. sze­rca HANG SZIGETELÉS Tökéletes Tartós Olcsó Készíti: SCHULZ JBzd­én technikai ma építési rA. vn. Aréna út 80. T.: 1-329-04 és 1-410-43 A szab. Thermophor Továbbá kéménybe­­több egymásfölötti emelet tüzelései köthetők. Kéménycsoportok feleslegesek. Ideális alaprajzi megoldások. Legjobb huzat­viszonyok stb. Nedves falak _ _ szárazzá tétele a szab. áramló levesű Felvilágosítások: rendszerrel. Schulz tüzeléstechnikai és építési r. t. VII., Aréna­ út 80. sz. Telefon : 1-329 04 és 1-410­ 42. Paulus Pál Ede V„ Nádor­ utca 19. szám Telefon: 1-120­ 07 UjeA&t&i­dölve. Hogy minden olvasónknak, minden építőiparosnak és minden magyar honfi­társunknak a legjobbat kívánjuk a most kezdődő esztendőre és azon túl is, az ter­mészetes. De végre természetesebbnek is látszik ez a kívánságunk a mai viszo­nyok között, mint amilyen volt immá­ron esztendeje óta. Mintha valamennyire mégis csak vir­radna. Mintha csakugyan meg akarna indulni a munka a termelés és annak keretén belül a építőipar terén is. Mint­ha nem volna már egészen üres jó kí­vánság, amikor így mondjuk, hívő és kí­vánó szóval, hogy boldog új esztendőt. Bizony rá is férne már mindnyájunkra a viszonyok javulása, jobb új esztendő fordulása az ország jobb boldogulása, nemzetünk életének virágzóbbá válása. És­ekünk, akik építők számára írunk és olvasóinknak, akiknek foglalkozása, sőt több, hivatása az építés, optimistáknak kell lennünk. Nem szabad hirdetnünk a reménytelenséget, hanem hangoztatnunk kell mindenkor a jövőben bizakodást. Mert csak az tud építeni, az tud alkotni, aki bízik munkája eredményességében. És mi igyekeztünk mindenkor ennek az optimizmust hirdető kötelességünknek is megfelelni. A legnehezebb időkben is. De mennyire jól esik, milyen megkönnyeb­bülést okoz az a körülmény, hogy im­már a jobb időknek külső jelei is mu­tatkoznak s a bizakodás nemcsak egymás ösztönzésére jó, hanem arra is, hogy ör­vendezzünk az idők javulásának. Egy esztendő nem sok idő még az em­ber rövid életében sem. Még kevésbbé a nemzetek életében. De mindkettőnek a jövő számára kell dolgoznia, mert nyo­morúság az, ha ember vagy nemzet csak máról-holnapra tengődik. Most, örömmel látjuk, hogy a magyarság és a főváros intézői is tele vannak nagyotakarással. Nagyszabású tervekkel, amelyek sok em­ber számára jelentenek munkát, alkotást, boldogulást és ez erősíti a hitet. Hitre pedig nekünk, elcsigázott ma­gyaroknak erősen szükségünk van és ezt a hitünket nem adjuk oda addig, amíg élet lüktet bennünk. A magyar hitvallás soraira gondolunk akkor, amikor hívő lélekkel valljuk, hogy hiszünk Magyar­­ország feltámadásában és ragaszkodá­sunk, amely hivatásunkhoz fűz, hirdet­­teti velünk, hogy ez a feltámadás csak az építőipar erős bekapcsolódása útján lehetséges és ezért hisszük, hogy ez a bekapcsolódás a most jövő évben foko­zottabb mértékben fog megtörténni. Ebben a hitben kívánunk olvasóinknak még egyszer boldog új esztendőt. CRISIOFOLI VINCE padló- és falburkoló vállalat Kizárólag: VII., GIZELU-DI 31 r.: 1-bSV-07. ftf megjegyzések­ a 160.000/1936 VIII/a. számú tatarozási rendelethez Írta: Pintér Oszkár F. é. december hó 19-én megjelent a régen várt tatarozási 160.000/1936 VIII/a. számú rendelet és pedig 1937. év január hó 1-én kezdődő hatállyal. A rendelet kiadása előtt több fontos elő­terjesztést tettünk a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara útján a Pénz­ügyminiszterhez; ugyanoda más érde­keltségek is járultak különféle kérések­kel, amelyekben a lejáró 70.000 sz. ren­delet egyes pontozatainak megváltoz­tatását és új pontok felvételét kértük. Megállapíthatjuk, hogy, bár érdekelt­ségeink, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara, annak illusztris elnöké­nek, dr. Éber Antalnak vezetése mel­lett, mindent elkövettek, hogy az új rendelet megfelelő módosításokkal jöj­jön létre, javaslatainkból lényeges do­log egyáltalán fel nem vétetett és az új rendelet egészen csekély módosítások­kal jelent meg. Az alábbiakban rámutatunk azokra az egyes momentumokra, amelyek kü­lönös figyelmet érdemelnek. Általában véve az egész rendelet új külső köntösben jelent meg, amennyi­ben a rendeletre vonatkozó főbb cso­portokat külön címekkel látták el, ez azonban a rendeletén mit sem javít. Rá­ kell mutatnunk az 1. §-nak azon megjegyzésére, hogy ez a rendelet csu­pán az 1937 évi január hó 1-je után megkezdett átalakításokra vonatkozik; ezzel választ kapnak mindazok a kar­társak, akik testü­leteinkhez fordultak azzal a kérdéssel, hogy váljon a régi rendelet alapján megkezdett munkála­tokra kiterjed-e az új rendelet hatá­lya? Kétségtelen tehát, hogy a rende­letnek visszaható hatálya nincsen és ennek folytán a folyamatban lévő és régi rendelet alapján elkezdett tataro­zásoknak folyó év végéig befejezett ré­sze külön elszámolandó. Nagyon ter­mészetes tehát, hogy az adómentesség ebben az esetben csak akkor áll fenn, ha az átalakítási munkálatok a régi rendelet 8. §-ában előírt mértéket elé­rik; ha nem érik el, úgy az adómentes­ség elvesz. A hátralévő munkálatok mint teljesen új munkálatok tekinten­dők és az új rendelet feltételei szerint újból bejelentendők. Természe­tesen így is csak akkor nyerik el az adómentességet, ha az új rendelet 8. §-ában előírt mérvet elérik. Erre tehát a t. kartársak figyelmét külön felhív­juk. Ezek után a 160.000 rendelet egész jelentékeny módosításait ismertetjük. A 3. §. (1) bekezdésének első pontjá­ban jogcímes munkának minősítették a vízvezetéknek falba való süllyesztését. Ugyane 7. pontjába felvették az eddigi födémszigetelési munkálatok felsorolásánál a nedvesség címet, va­gyis a beázások elleni szigetelést is. A 9. pontban kimaradt a jogcímes munkák közül a szomszéd tűzfal vako­lása, viszont az erkélyeknek és függő­­folyosóknak teljes rendbehozása új jog­címként vetettek fel. Talán egyetlen valamit érő új pontja a rendeletnek ugyane §. (2) bekezdése, amely az 1. bekezdésben felsorolt mun­kákkal okozati összefüggésben álló és azokkal kapcsolatban elvégzett munká­kat a kedvezmény mérve szempontjá­ból azonos elbírálás alá veszi a jogala­pot szolgáltató munkálatokkal­.­­Ez a pont mindenesetre tágabb teret ad a jogcímes munkák elszámolásának. A kedvezményből kizárt munkálatok csoportjában az. 5. §. 2. pontjában mél­tányolta a minisztérium azt a kérésün­ket, hogy nem zárja ki általánosság­ban a falon kívül vezetett villanyveze­­tékek költségeit, csupán az esetben, amennyiben a vezetékek az előírástól eltérően vannak méretezve vagy nem a hatósági előírásnak megfelelően he­lyeztettek el. Ugyane­s, 8. pontjában kiveszi a rendelet, az adókedvezmény szempont­jából figyelembe nem vehető, azokat a munkálatokat, amelyek a házban léte­sített egészségügyi, továbbá víz- és gázberendezéseknek a gyűjtő csator­nába (derítőbe) vagy víz- és gázfőve­zetékbe bekötése céljából a ház alapte­rületén kívül végeztetnek és ezeket jogcímes munkáknak lépteti elő. Sajnos az illetékekre vonatkozólag a rendelet semmi újabb intézkedést nem tartalmaz, pedig nagyon is kívánatos lett volna, hogy ez a kérdés most már tételesen elintéződött volna. Ugyancsak teljesen mellőzte a mi­nisztérium azt a kérésünket is, hogy az átalakítási és tatarozási munkák kö­zötti különbséget szüntesse meg és ehe­lyett inkább mérsékeltessék a vissza­térítés 50%-ról 40%-ra, pedig ez min­den tekintetben, még az állami admi­nisztrációja szempontjából is, előnyös lett volna. Az egész rendeletre általában véve azt mondhatjuk, hogy ez már igazán aligha fog lényeges munkát eredmé­nyezni. E rendelet után már csak az következhetik — és ezt kívánjuk is, — hogy szüntesse meg a Pénzügyminisz­térium a házbirtok után kivetett rend­kívüli pótlékokat és akkor teljesen mellőzhető lesz a háború utáni világ­ban a gazdasági életből kitermelődött átalakítási adómentesség szükségessége és minden háztulajdonos külön adómér­séklés nélkül el fogja a tatarozásokat sajátjából végezni. fi Az építőipari követelések biztosítása Írta: PISSZER J­MS építőmester Ha a fenti címet olvassa valaki, való­színűleg egykedvűen legyint a kezével, mondván: Ez is egy a többi közt, amit nem valósítanak meg. Pedig nem egészen így áll a dolog! Legújabban napvilágot látott egy tör­vényjavaslat, amely a városrendezésről és az építésügyről szól. Ennek a terve­zetnek 23-ik szakasza felhatalmazza az iparügyi minisztert, hogy rendeletet adhasson ki: c) „az alvállalkozók köve­telésének biztosítására“. Minthogy pedig a törvényjavaslat az építésügyről szól, egészben bizonyos, hogy az alvállalko­zók alatt az építkezéseknél alvállalkozó­kat érti. Vagyis tehát, több évtizedes és igen gyakran hangoztatott kívánságra, végre U-l • SJ M- 1 4 • L3 cr­ o • W­ M* ff M ffif N O

Next