Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1939 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1939-01-05 / 1. szám
XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM BUDAPEST, 1936 JANUÁR 5 .' (Xi6^~^ /Zoof mjUzajU & ItözfrazUavági hetilap A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK IPARTESTÜLETE, A BUDAPESTI ÉPÍTŐMESTEREK SZÖVETSÉGE, A MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE, AZ ÉPÍTŐMESTEREK ORSZÁGOS EGYLETE ÉS A MAGYAR ÉPÍTŐIPAROSOK ORSZ. SZÖVETSÉGE HIVATALOS LAPJA családipótlék törvény és rendelkezései Az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló törvény A gyermeknevelési pótlékra való igény jogosultság. 1. §. Az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban foglalkoztatott napszámosnak, munkásnak, szolgának (altisztnek), továbbá a kereskedősegéd kivételével — iparossegédnek és más hasonló alkalmazottnak mind a saját, mind a házastársa törvényes, törvényesített, örökbefogadott és házasságon kívül született gyermeke után, ha a gyermek eltartásának kötelezettsége terheli és a tartásáról gondoskodik, gyermeknevelési pótlék jár. Gyermeknevelési pótlék jár az unoka eltárására kötelezett nagyszülőnek is, ha az unoka eltartásáról gondoskodik. Ugyanaz után a gyermek után ugyanarra az időre csak egy jogosult igényelhet gyermeknevelési pótlékot, és pedig a házastársak együttélése esetében elsősorban a férj. 2. %. A munkaviszonyban álló igényjogosultnak gyermeknevelési pótlékra attól az időponttól kezdve van igénye, amikor a törvény rendelkezései,munkaadójára vonatkoztatva a végrehajtási rendelet értelmében hatályba lépnek. Egyébként a gyermeknevelési pótlék az alkalmazás napját követő hónap első napjától kezdve jár. Az alkalmazási tartam alatt a gyermeknevelési pótlék a gyermek születése, törvényesítése, illetőleg örökbefogadása napját, a házastársak a házasság megkötése előtt született gyermekét illetően a házasságkötés napját, az 1. §. második bekezdése esetében pedig az eltartási kötelezettség bekövetkezésének napját követő hónap első napjától kezdődően jár. Az atya a házasságon kívül született gyermeke után csak abban az esetben igényelhet gyermeknevelési pótlékot, ha a gyermeket saját gyermekének elismeri, az elismerés az anyakönyvijén bejegyeztetett és a gyermek eltartásáról gondoskodik. A pótlék ebben az esetben is az elismerés anyakönyvi bejegyzését követő hónap első napjától kezdődően jár. 8. §. A gyermeknevelési pótlékra vonatkozó igény szünetel arra a hónapra, hozott összeget negyedévenként, az év I. FEJEZET, amelyben az igényjogosult a törvény hatálya alá a végrehajtási rendelet értelmében eső vállalatnál munkaviszonyban nem állott. Ki kell azonban fizetni a gyermeknevelési pótlékot, ha az igényjogosult meghal, további hat hónapon át. Ugyancsak ki kell fizetni a pótlékot, ha az igényjogosult baleset vagy betegség miatt keresetképtelen vagy munkaviszonya bármely okból hibáján kívül megszűnik és új alkalmazást hibáján kívül nem kap, avagy katonai szolgálatot teljesít további három hónapon át, de legfeljebb annyi időre, amennyi időn át a megszakítást megelőzően munkaviszonyban állott. Azt az igényjogosultat, aki valamely hónapban a törvény hatálya alá a végrehajtási rendelet értelmében eső vállalattól tizenötnél kevesebb munkanapra kapott munkabért, úgy kell tekinteni, mintha az illető hónapban nem állott volna munkaviszonyban. 4. §. A gyermeknevelési pótlékra vonatkozó igény megszűnik annak a hónapnak a végével, amelyben a gyermek meghalt, vagy tizenegyedik életévét betöltötte vagy az igényjogosultnak a tartási kötelezettsége a gyermek irányában megszűnt. Ha az igényjogosult a gyermek eltartásáról nem gondoskodik, a gyermeknevelési pótlék annak jár, aki a gyermeket eltartja. 5. A félévnél régebbi gyermeknevelési pótlékra igény nem érvényesíthető-A gyermeknevelési pótlék és járulék 6. §. A gyermeknevelési pótlék minden egyes gyermek után havonkint öt pengő. 7. §. A gyermeknevelési pótlék fedezésére az ipari (kereskedelmi), valamint a bánya- és kohóvállalatok kötelesek a nálunk alkalmazott napszámosok, manteások, szolgák (altisztek), továbbá — a kereskedősegédek kivételével — az iparossegédek és más hasonló alkalmazottak előző évi átlagos létszámának és a járulékegységnek szorzatával meghatni a negyed első hónapjának 5. napjáig, s egyenlő részletekben a családpénztárba előzetesen befizetni. A gyermeknevelési pótlék fizetésére és a tartalékalap (9. §.) létesítésére a számadási évben előreláthatóan szükséges pénzösszeg osztva a járulék fizetésére kötelezett vállalatokban alkalmazott napszámosok, munkások, szolgák (altisztek), iparossegédek ás más hasonló alkalmazottak előző évi átlagos létszámával, adja a pengőértékű járulékegységet. Az előző bekezdésben említett munkáslétszám megállapításánál a férfiakat teljes számban, a nőket pedig létszámuk kétharmad részében kell figyelembe venni. A járulékegység mérvét az előző bekezdések értelmében egy-egy számadási évre az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár (16. §.) javaslata alapján az iparügyi miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg. A számadási évben alakult vállalatok alakulásuk évében az iparügyi miniszter által a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve megállapítandó szabályok szerint kötelesek járulékot fizetni. A késedelmesen befizetett járulék után késedelmi kamatot kell fizetni. A járulékot és a késedelmi kamatot nem lehet a munkbérből levonni. 8. §. A családpénztár a gyermeknevelési pótlékot — esetleg a m. kir. postatakarékpénztár útján — havonta fizeti ki az igényjogosultaknak. A szakmai családpénztár (10. §.) a befolyt járulékból a gyermeknevelési pótlék kifizetése után fennmaradó felesleget az Országos Ipari és Bányászati Családpénztárba befizeti. Ha a szakmai családpénztár a befolyt járulékból a gyermeknevelési pótlék kifizetésére szükséges összeget teljes egészében fedezni nem tudja, a hiányzó összeget az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár folyósítja. 9. §. A befolyt járuléknak a gyermeknevelési pótlékra ki nem fizetett részét tartalékalapként kell kezelni. A tartalékalap céljaira a gyermeknevelési járulék évi összegének tíz százaléka fordítható. A tartalékalap a gyermeknevelési járulék átlagos évi összegénél nagyobb nem lehet. A tartalékalapot az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár gyümölcsöző módon kezeli. III. FEJEZET Szakmai (vállalati) családpénztárak és az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár. 10. §. A gyermeknevelési pótlékra igényjogosultság megállapításával, valamint a gyermeknevelési járulék befizetésével és a gyermeknevelési pótlék kifizetésével járó teendőket az ipar (kereskedelem), valamint a bányászat és a kohászat egyes ágaira kiterjedő hatáskörrel felállított szakmai családpénztárak látják el. VI. 4. Az iparügyi miniszter, illetőleg az 1935:VII. tc. alapján megállapított ügykörben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az érdekeltség meghallgatása után állapítja meg, hogy az ipar (kereskedelem), valamint a bányászat és kohászat mely ágára és az ország területének mely részére kell szakmai családpénztárt felállítani. 12. §. A szakmai családpénztárak felállításának és igazgatásának költségét az ipar (kereskedelem), valamint a bányászat és kohászat illető ágaihoz tartozó munkaadók viselik. Az egyes munkaadóknak a költségekhez való hozzájárulási mértékét az általuk fizetett gyermeknevelési járulék arányában — az érdekeltség meghallgatása után — az iparügyi miniszter, az 1935:VII. tc. alapján megállapított ügykörben pedig a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter állapítja meg. Ha valamely szakmai családpénztárt több foglalkozási ághoz tartozó munkaadók állítanak föl és tartanak fenn, azt az arányt, amelyben az egyes foglalkozási ágak a költségekhez hozzájárulnak, az érdekeltek meghallgatása után az illetékes miniszter állapítja meg. VI. 4. A szakmai pénztárak jogi személyek. Az egyes szakmai pénztárak élén az igazgatóság áll. Az igazgatóság tagjai az illetékes miniszter az érdekelt munkaadók és munkavállalók, valamint ezeknek a körén kívülálló szakférfiak sorából egyharmad-egyharmad arányban három év tartamára nevezi ki. Az igazgatóság tagjait az illetékes miniszter tisztségük alól a három év eltelte előtt is felmentheti. Az igazgatóság tagjainak állása tiszteletbeli. A munkavállalók sorából kinevezett tagok a felmerült költség és az időmulasztással járó károsodás megtérítését kívánhatják. II. FEJEZET. A szab. ÚJFAJTA Thermophor szellőzés I« £ ír £ n t? & £ több egymás fölötti emelet tüzelései köthetők. Kéménycsoportok feleslegesek. Ideális alaprajzi megoldások. Legjobb hazai viszonyok stb. gyűjtő rendszerre] lakások me Héki helyisiget részére Felvil Agrortusok SCHULZ Tüzeléstechn. és Építési Rt. VII., Aréna-út 80. Tel.: 1-829-04 és 1-410-42 Paulus Pál Ede V., Nádor utca 19. Telefon: 1—120—071 •7&.V«*SZAC*APUOel BUJE« LMJOSRAM yfia CIKLON KÉMÉNYFELTÉT SCHULZ TÜZEL !&05C1TN ÍK A ti, JlB&MUT *. ÍRAI és ÉPÍTÉS! B^J. fBL.t l-329-04 ÉS 1-410-ift